Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-594
80 5M. országos ülés 19&0, október 13-án, szombaton. mokkái. Én a magam részéről egy eklatáns példával szolgálok a t. háznak. Mikor én 1881-ben Szolnokon képviselővé választattam, az ón mandátumomban körülbelül 500 esizma,dia-választó szerepelt. A reá következő hat óv múlva, midőn másodszor megtiszteltek megbízásukkal, már nem találtam benne csak 12-őt. Mert akkor még az adó megfizetése lévén feltétele a választói jognak, még azok is, a kik csizmadiáknak megmaradtak, adójukat nem bírván kifizetni, nem lehettek választók. De hát Magyarországról szólok, a magyar képviselőházban beszélek. Ki czáfol meg abban, hogy tömegesen pusztul el a java magyar kézműiparos ? (Úgy van! a szélső baloldalon.) Thaly Kálmán: Egész iparágak vesztek ki! Polónyi Géza: És ha azután meg volna ebben az a vigasztalás, hogy ezeket a jó magyar kisiparosokat magyar nagyipar helyettesíti, akkor talán még megnyugodnám benne. De mi történt? Keletkezett-e ezek helyén magyar nagyipar ? Kubik Béla: Nem! Polónyi Géza: Mutassanak nekem csak egyet! Ellenkezőleg. Majd rámutatok egyikmásik iparágra, a melyben tömegesen jöttek a bécsi kereskedők, hogy kiűzzék innen a magyar ipart és a magyar iparost is. Nagyon sajnálom, t. képviselőház, hogy itt fel kell említenem, hogy a legutóbbi időben keletkező úgynevezett fióküzletek tömeges alapítása a kereskedelemügyi kormány részéről oly támogatásban részesül, a melyet a magam részéről legnagyobb sajnálatomra hefyeselni nem tudok. Ha azt látom, hogy a mödlingi nagy ezipőgyár, a mely gyárilag állítja elő a czipőket és kiszorítja Magyarországon a kézműiparost, szubvencziót kap azért, hogy Temesvárott fiókot alapítson, ezt nem tartom szerencsés iparpolitikának. Nagyon sajnálom, hogy a t. honvédelmi miniszter úr nem hallja ezt, mert a véderő szempontjából sem közönbös az, ha mi oly fióküzletet istápolunk, a metyek Bécsben és Mödlingben az Ő gyárosaikkal végeztetik a munkát, ós ezzel oly pusztulást vonnak maguk után a mi iparunk terén, hogy a magyar csizmadia kénytelen kivándorolni az országból és ennek fobytán az adóalap, a véradó-alap is folyton fogy. Már most rá akarok térni egy gyakorlati kérdésre, és minthogy nálunk sajnálatos módon a legutóbbi időben, ha az ember ily kenyérkérdést tárgyal, mindig felekezeti motívumokat is szeretnek az embernek imputálni, (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) előre is tiltakozom az ellen, hogy ily szándék nékem imputáltassék, és felemlítem, hogy azok az adatok, a melyeket most a t. ház elé terjesztek, az iparkamara hivatalos jelentésének adatai ós egy igen előkelő, tiszteletreméltó izraelita polgártársunk jelentéséből vannak véve. ..-.;. Mit látunk a szabóipar terén ? Csak a napokban, tegnap olvashatták a t. képviselő urak, hogy a persa sah ő Felsége mily rendkívüli megtiszteltetésben részesítette a magyar ipart, hogy Kohn Heilmann czégnél több ezer forintnyi ruhamegrendelést tett. (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Kezembe vettem a statisztikát, a melyről mindjárt beszámolok a t. háznak, és miről győződtem meg? Arról, hogy Mag)'arországon ós különösen annak fővárosában a kószruha-üzlet lígyszólván tökéletesen elpusztult, úgy, hogy mindössze csak egy magyar czóg van, a mely Budapest székes fővárosban készítteti a kész ruhákat; a többi egytől-egyig nem magyar, hanem mind bécsi czég. Úgy annyira, t. képviselőház, h.ogj ha valaki a Kossuth Lajos-utczában bemegy egy ruhaüzletbe, hol ki van irva, nem tudom mi, például Rothberger stb., azt hiszi az ember, hogy budapesti ruhát rendel-, pedig a dolog úgy áll, hogy abban az üzletben Budapesten csak foldozzák a ruhát, de a mértéket, a melyet ott lediktálnak a, szabó könyvébe, telefonicze leadják Bécsbe, és a ruha, a melyről azt hittük, hogy Budapesten készül, tényleg Bécsben készül. Mi törtónt, t. képviselőház ? A vámszövetségről szóló törvény felhasználásával két dolog történt. Az egyik az, t. képviselőház, hogy azok a nagyobb tőkével rendelkező vállalatok, mint például az ipar terén a Strasser, a szabóüzlet terén Rothbergeren kivűl újabban Neumann M., Kassovitz, Heilmann, Kohn, Mandl czégek nemcsak itt Budapesten csináltak maguknak fióktelepeket ós teremtettek az ország különféle városaiban úgynevezett bizományi raktárakat, hanem ezeknek a czégeknek a készruha-üzletben vannak azonkivűl fiók üzletei Fiumében, Aradon, Nagyváradon, Debreczenben, Kolozsvárott, Kassán és Temesvárott. Ezek a nagy czégek, mondom, fióküzleteket nyitnak az ország különféle vidékein a vámszövetség hatása alatt — a magyar kincstár szempontjából előnyösen, mert adót fizetnek e fióküzletek után — és ott felvették a versenyt a magyar iparral. A kamarához benyújtott versenyből tudom meg, hogy maguk az itteni iparosok kimondták, hogy ezzel a borzasztó versenynyel, a mely Ausztria részéről fenyegeti őket, megküzdeni képtelenek. Most, t. képviselőház, midőn ezen fióküzletek révén a nagyobb kereskedéseket, a fővárosnak és egyéb vidéki városoknak üzleteit már kiszorította az osztrák ipar, akkor, hogy a végső csapást mérhesse a kisiparosra, elkezd-