Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-592

október 11-en, csütörtökön. 40 592. országos ülés 1900. kegyeskedjék ezt megnézni, elolvasni és megemészteni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sínes feljegyezve; kérdem, kiván-e valaki szólási jogával élni? Ha senkisem kivan, a vitát bezárom. Mielőtt a kérdést szavazásra feltenném, méltóztassék meghallgatni a határozati javaslatokat. Nyegre László jegyző (olvassa a határozati javaslatokat). Elnök: A szavazásra nézve a következő javaslatot van szerencsém a t. háznak előterjeszteni. Kossuth Ferencz képviselő úr második határozati javaslatát mint halasztási jelleggel birót elsősorban tenném fel szavazásra, ha pedig ezen határozati javaslat nem fogadtatnék el, akkor a törvényjavaslatot állítanám szembe Kossuth Ferencz képviselő rir első határozati javaslatával. Elfogadja a t. ház a szavazás ezen módját ? (Helyeslés.) Akkor kérem a t. ház azon tagjait, kik Kossuth Ferencz képviselő úr második, halasztó határozati javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Aház e határozati javaslatot nem fogadj a el. Kérem a t. ház azon t. tagjait, kik a törvényjavaslatot szemben Kossuth Ferencz képviselő úr első határozati javaslatával elfogadják, méltóztassanak felállani! (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, Kossuth Ferencz képviselő úr határozati javaslatát pedig mellőzte. Következik a részletes tárgyalás. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és 1. §-át, mély észrevétel nélkül elfogadtatik, olvassa a 2. §-át). Elnök: Az előadó úr kivan szólani! (Bernát Béla, az igazságügyi bizottság előadója: T. képviselőház! Itt egy kis sajtóhiba van, nevezetesen a 2. §. második bekezdésének harmadik sorában a »gazdálkodással* kifejezés kihagyandó. Elnök: Hozzájárul a t. ház a módosításhoz? (Igen!) Tehát a 2. §. az előadó úrnak módosításával elfogadtatik. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3. §-át, a mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a 4. §-t). Buzáth Ferencz jegyző: Makfalvay Géza! Makfalvay Géza: T. képviselőház! Ezen paragrafus azon esetekről intézkedik, midőn a szolgálati szerződés megkötése után nem köteles a gazdatiszt szolgálatba lépni. Én a felsorolt alpontokat nem tartom kielégítőknek és azért bátor vagyok egy negyedik alpontot javaslatba hozni, tudniillik azt, hogy a szolgálati szerződés megkötése után se legyen köteles a gazdatiszt szolgálatba lépni, ha a birtokos személyében időközben változás történt. A gazdatiszt*és a birtokos közti viszony elsősorban bizalmon alapszik, így tehát én nem tartom a szolgálat megkezdésére kényszeríthetőnek az olyan embert, a ki mással szerződött, mert megtörténhetik az, hogy a szolgálati szerződós megkötése után az a birtokos átruházza a gyermekeire, vagy eladja, vagy haszonbérbe adja birtokát, szóval egészen más szerződő személyt állít a gazdatiszttel szemben. Egyikkel a viszony kellemes lehet, egyiknek szívesen szolgál az a gazdatiszt, a másiknak nem. Ismétlem, nem tartom az igazságossággal megegyeztethetőnek azt, hogy előtte egészen ismeretlen, idegen embernek legyen kénytelen az a gazdatiszt szolgálni. Ajánlom móclosítványomat elfogadásra. (Helyeslés) Elnök: Az előadó úr kivan szólani. Bernát Béla előadó: T. ház! Miután a javaslatnak egyik alapgondolata, hogy a személyi momentumok ós tekintetek lehetőleg figyelembe vétessenek, én a magam részéről is elfogadásra ajánlom a beadott módosítást. Elnök: Kérem a módosítást felolvasni. Buzáth Ferencz jegyző (olvassa): Módosítvány a 4. §-hoz. A 4. §. megtoldandó ezzel: »ha a birtokos személyében változás törtónt.« (Elfogadjuk !) Elnök: A ház tehát a 4. §-t Makfalvay Géza képviselő úr módosításával fogadja el. Nyegre László jegyző (olvassa a tőrvényjavaslat 5. és 6. §-át, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 7. §-t). Gróf Tisza István! Gr. Tisza István: T. képviselőház! Ezen szakasz utolsó bekezdése a birtokos számára az áthelyezés jogát állapítja meg. En úgy gondolom; habár magától értetődik ugyan, hogy ez az áthelyezés csak a birtokos költségére történhetik, de netáni félreértések elkerülése végett talán nem lesz egészen fölösleges ezt ipsissimis verbis magában a szövegben kifejezni. Azért a magam részéről bátor vagyok azon módosítványt benyújtani, hogy az utolsó mondatban ezen szavak után: »a birtokos a gazda tisztet« szúrassanak be e szavak: »a saját költségén« és akkor az egész mondat így hangzanék (olvassa): »Ellenkező megállapodás hiányában a birtokos a gazdatisztet a saját költségén egyik gazdaságából a másikba áthelyezheti.* (Helyeslés.) Bernát Béla előadó: T. képviselőház! Minthogy ez a módosítás a törvényjavaslat