Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-612

612. országos ülés 1900. no Széll Kálmán miniszterelnök: A t. képviselő úr a múltkor titokról beszélt, és most, a mikor elmondom, hogyan áll a dolog, azt mondja, hogy ez új dolog. Hát nem lehet új dolog, ha előbb is ismerte; ha pedig nem ismerte, akkor ne csudálkozzanak, hogy új dolog, de ha ismerte, akkor rosszul ismerte. Pichler Győző: Mindenki úgy tudta! Széll Kálmán miniszterelnök: Ki az a mindenki? Erre vonatkozólag nem ismerek semmit és senkit, mint magát a szerződóst. A szerződós pedig világosan így szól. Hiszen tessék az ujjaikon kiszámítani: köttetett 1893. január 1-én hat évre; az a hat óv 1898. végén jár le. Mikor egy 1898. deczember 31-ig tartó szerződésre az vezettetik rá, hogy ezen szerződés pedig három évre meghosszabbíttatik, ez azt jelenti, hogy a szerződés tartamának lejártától még három évig fog fennállani. Ha egy bérleti szerződése van a t. képviselő úrnak ós ez a bérleti szerződés lejár az idén, de már a múlt esztendőben meghosszabbíttatott három évre, hát meddig számít az? Endrey Gyula: Pakliztak három évvel ez előtt is! Széll Kálmán miniszterelnök: Bocsánatot kérek, ezek igen helytelen ós nem is ide tartozó dolgok. Én felelek a kérdésre, csak tessék engem kérdezni; különben majd arra is felelek. Én arra tartozom felelni, a mit tőlem kérdeznek. És felelek határozottan és nyíltan ós úgy, a hogy van. Nem tehetek arról, ha nem tetszik a t. képviselő uraknak, de én úgy felelek, a hogy van. Endrey képviselő úr arra nézve kérdez engem, hogy mit fogok csinálni? Talán nem is volna kötelességem azt mondani, hogy idáig, vagy odáig tart a szerződés, mert azt nem is kérdezte, csak mint tényt állította oda, mikor azt mondotta, hogy az az év végén lejár; és csak azt mondom, hogy ez nem helyes, mert a jövő évben jár le. En becsületesen, tisztességesen, ildomosán feleltem, ne tessék tehát ilyen nem idevaló dolgokkal engemet zavarni, vagy a kérdést magát összezavarni, vagy helytelen világításba állítani. (Helyeslés jobbról.) Én tehát nem késtem el akkor, a midőn nem gondoskodtam ennek a kérdésnek az elintézéséről, mert ennek a kérdésnek az elintézése a jövő esztendőben kerül sorra. Az előbb méltóztattak diffikultálni, nem tudom miféle kifejezéssel, hogy egy 1898-ban lejáró szerződésről 1897-ben intézkedtek. Most tehát ne méltóztassék rossz néven venni, ha a jövő évre szóló szerződésre nézve nem intézkedem most, hanem tessék egyformán mórlegelni, egyformán ítélkezni ós akkor igazságosak leszünk. (Helyeslés a jobboldalon.) Bocsánatot kérek, de nem KÉPYH. KAPLÓ. 1896—1901. XXX. KÖTET, tvémber l<?-án, pénteken. 441 tehetek róla, a t. képviselő urakat szüntelenül az objektív felfogásra kell kérnem, hiszen ón csak kérek, mert máshoz jogom nincsen. A dolog úgy áll, a hogy előadtam. Ha azt kérdezi a t. képviselő úr, hogy mit fogok csinálni most, azt felelem, hogy semmit, majd a jövő esztendőre fogok eljárni, és azt hiszem, hogy ha majd megkérdez a jövő esztendőben, azt fogom feleim, hogy általános pályázatot fogok kiírni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Endrey Gyula képviselő úr kivan szólani. Endrey Gyula: A t. miniszterelnök úr szavainak objektív elbírálására kért fel. Én teljesen objektíve nyilatkozom és először is kijelentem, hog3' köszönettel tudomásul veszem a választ, azonban bocsánatot kérek az igen tisztelt miniszterelnök úrtól a tekintetben, hogy én tévedésben voltam. Először is ennek az Athenaeum és az állam közti szerződésnek a lejárati idejére vonatkozólag nem tehet nekem szemrehányást, . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Hiszen nem is szemrehányás az! Endrey Gyula: Azt mondja először, hogy hivatalos titkot képez szerződós, a mely 153.200 korona évi bevételt biztosít. Ha pedig az hivatalos titkot képez, kitől tudom én meg, hogy a szerződés mikor jár le ; mikor ez iránt ahhoz a miniszteri tanácsoshoz fordulván, a kihez az államtitkár úr utasított, ez azt mondja nekem, hogy ez év deczember végén jár le a szerződés ? Hiszen, ha én azt kapom informáczióúl, hogy nem ez év végén jár le a szerződés, nem jövök ide interpellálni a t. miniszterelnök urat, mint belügyminisztert. Én épen azért jöttem ide, mert úgy értesültem, hogy ez év végén jár le a szerződés ós mert attól tartottam, hogy esetleg megint ilyen inkorrekt módon fog meghosszabbíttatni a szerződés, mint a múltkor. (Mozgás jobbfdöl.) Végtelenül örvendek, hogy a t. miniszterelnök úr nyilatkozatával megnyugtatott engem és másokat is, hogy ő a törvény értelmében korrekté kíván eljárni. Ezért örömmel veszem tudomásul válaszát. Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! A t. képviselő úr maga is meg fogja nekem engedni, hogyha egypár rektifikáló megjegyzést teszek. Először is, a mi az inkorrektséget illeti, ne méltóztassék azt ily könnyedén odavetni, mert bár a felett lehet valaki más nézetben, hogy helyesen, vagy nem helyesen történt valami, méltóztatik tudni, hogy a törvény megengedi, hogy a szerződés meghosszabbítása a minisztertanács hozzájárulásával megtörténhetik. Annak megítélése, hogy mikor hosszabbíttassék meg, mikor nem, valamely szerződós, 56