Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-612
filá. országos ülés tÖÍH). november lfi-än, pénteken. 4ÍS3 sorban stratégiai szempontból szükséges vonal, a mely kiegészítő része és alkatrésze lesz annak a nagy vonalnak, a mely forgalompolitikai szempontból is égető szükséges, elkészült, akkor jön a másik. Major Ferencz: Keskenyvágányú vonal! Széll Kálmán miniszterelnök: Majd arról vitatkozunk annak idején. Mindent nem lehet most megbeszélni. Beláthatatlan idő az, hogy ^közvetlen összeköttetésben utána* a másik megépítendő ? Ez beláthatatlan idő ? Nem ! De ha, beláthatatlan idő a magyar vonalra, beláthatatlan az osztrákra is, és beláthatatlan a dalmácziai czatlakozásra nézve is; de hát erre sem beláthatatlan, amarra sem, hanem mindkettő egyszerre fog épülni a három év leforgása után. Egyszerre mind a két vonalat; mihelyt a stratégiai fontosságéi vonalat befejeztük, építeni fogjuk a másikat. Nem hódoltunk meg tehát stratégiai szempont előtt mind a ketten, és nem raktuk le a fegyvert akként, hogy a két állam forgalmi szempontjai mellőzve lennének. Nem! Meghódoltunk elsősorban a pénzkérdés előtt, mert kérem a pénzeszközök előteremtésének kérdése, a megterhelés kérdése, nem olyan alárendelt dolgok. Itt nagyon drága vonalakról van szó. Azt mondtuk, hogy elsősorban építtessék ki a stratégiailag fontos vonal és aztán építtessék meg az a két vonal, a mely nem stratégiai egyik sem, a melyekre a stratégiának semmi szüksége nincsen, hanem a melyek forgalompolitikai vonalak, melyek megcsinálják az összeköttetést a magvar államvasúti hálózattal ós az osztrák államvasutakkal. Nem belátkatlan időkre való elodázásra, hanem egyszerre való kiépítésre határoztuk el magmákat, közvetlenül ezen most építendő vonal után a két vonalnak kiépítésére, a mefyre a két államnak szüksége van. Egyszerre úgy sem lehetne az egészet megcsinálni, sem azt, a mit a t. képviselő úr említ, a Baross-féle tolnai vonal eszméjét. Engedelmet kérek, ez a megoldást gátolja ? Pichler Győző: Nem! Széll Kálmán miniszterelnök: Ez az kérem, nem, akkor tehát ne méltóztassék ezt felhozni. Kérem a t. házat, hogy ezen megjegyzések után, melyeket meg kellett, hogy tegyek azon vádakkal szemben, -— a nélkül, hogy a kérdés tárgyalásába mennék, mert ebben semmi más nincsen, mint hogy azt mondtam és felállítottam, hogy azok a vádak nem alaposak, — méltóztassék tudomásul venni a választ azzal, hogy bő alkalma lesz a háznak ezen kérdések felett tárgyalni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnöki Következik a határozathozatal. KÉrvn. XAPLÓ. 1896 — 1901. XXX. KÖTET. A kérdés az, hogy tudomásul veszi-e a ház Pichler Győző és Major Ferencz képviselő uraknak azonos interpellácziójára a miniszterelnök urnak együttesen adott válaszát: igen, vagy nem? (Igen!) A ház a miniszterelnök válaszát tudomásul veszi. Következik a miniszterelnök úr válasza Molnár János képviselőnek a csiktusnádi és csikszentmártoni népgyűlések ügyében tett interpellácziójára . Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Méltóztassék megengedni, hogy talán először is Endrey Gyula képviselő urnak az .interpellácziójára feleljek és majd azalatt megkeresem az aktát, mely a Molnár János képviselő úr interpellácziójára vonatkozik. Azt hiszem, ez a t. képviselő urnak is mindegy. Molnár János: Nem mindegy! Széll Kálmán miniszterelnök: Nem mindegy? Hát tessék egy kis türelemmel lenni, míg megtalálom. ('Felkiáltások bal felől: öl percznyi szünetet kérürik!) No hát, hogy boldoggá tegyem Molnár János képviselő urat, megtaláltam az aktát. (Bei ültség jobb felöl) Hogy miért nem mindegy neki. hogy" én előbb egy másik interpelláczióra válaszoljak, azt nem tudom megérteni. Ez csak azt mutatja, hogy a mi nézeteink közt egy egész világa van a különbségeknek. (Zajos helyeslés és tetszés jobbfelöl. Mozgás a baloldalon. Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Nem tehetek róla, ha a t. képviselő úr mindenben ós mindig keres valamit ott, a hol semmi sincs, (Derültség jobbfelöl.) és hogy akkor én is kénytelen vagyok ilyennel jönni. (Helyeslés jobbfelöl.) Azt kérdezi tőlem a t. képviselő úr — és nagyon sietni fogok, mert oly türelmetlen a képviselő úr a válaszomra — (olvassa) : 1. Van-e tudomása a. t. belügyminiszter úrnak arról, hogy Csiktusnádon folyó hó 20-án déli háromnegyed tizenkét órakor, noha folyó hó 21-ére a néppárti népgyűlés belügyminiszterileg engedélyezve volt. a községi elöljáróság mégis azt doboltatta ki, hogy azon a, népgyűlésen megjelenni tilos, mert azt a csikszentmártoni szolgabíró nem engedélyezte ? 2. Továbbá, van-e tudomása, hogy ugyanazon napon, vagyis folyó hó 20-ának délutánján Csiktusnádon Bartalits Ágoston csikszentmártoni főszolgabíró a, jelzett népgyűlés rendezőségének azon kérelmét, hogy a, valótlanságot tartalmazó dobolás ellensúlyozására doboltassa ki, hogy igenis meg lesz tartva az a. gyűlés, megtagadta ? 3. Nemkülönben, van-e tudomása: arról, hogy ugyanazon főszolgabíró ép a, gyűlés napjára, vagyis folyó hó 21-ére az egész Tusnádot, 55