Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-612

(>12. országos ülés 10ÖG. november 16-án, pénteken. 421 azzal, mintha ott nagymérvű katholizálás folynék — van szerencsém kijelenteni, hogy a memorandum is tulajdonkópen.csak két esetet hoz fel és abban a két esetben is a megkeresztelés nem Boszniában történt, hanem Dalmácziában. Általában konstatálhatom azt, hogy 1878 óta, tehát 22 éve, összesen 33 bosnyák-herczegovinai mohamedán hagyta: el hitét, egy évre tehát egy-két ember esik. Ezzel szemben 29 ember tért át a mohamedán vallásra. Ez a két adat talán elégséges annak bebizonyítására, hogjdia itt-ott előfordult is ilyen eset, — a mi nagyon sajnos ós a mit én a legnagyobb mértékben helytelenítek is, — ezeknek az eseteknek száma nagyon izolált és ritka. (Helyeslés) Átté rek már most, t. képviselőház, az interpelláczió ötödik pontjára, melyben az mondatik, hogy a trebevicsi ünnepélyen a magyar állam tekintélye, a magyar zászló meg lett sértve, és hogy ott oly dolgok folytak, a melyeket a magyar állami szemponttal összeegyeztetni nem lehet. (Halljuk! Halljuk!) Hát ez a trebevicsi egylet egy magán dalegyesület, a mely horvát jellegű, mint a milyen szerb jellegű például a Sloga, a mely szintén egy magán dalegyesület. Talán ebben az évben törtónt, hogy a zágrábi hölgyek a, Trebevicsegyletnek egy zászlót ajándékoztak, a mit megakadályozni nem lehet. Arról volt azután szó, hogy ez a zászló felszenteltessék-e, és akkor a szerajevói érsek, Stadler, és az egyesület vezetője között vita támadt. A szerajevói érsek tudniillik a zászlót meg akarta szentelni, az illető vezetők pedig azt mondották, hogy miután ők mohamedánok, ezt nem engedik meg. Akkor azután abban történt megállapodás, hogy az egész zászlószentelés proczedurája maradjon el és lesz egy zászlőátaclási ünnepély. A sérelem, a melyet a memorandum és a t. képviselő úr is előadott, az, hogy ezen ünnepély országos jellegű volt ós hogy ott mindenféle zászlók voltak, de magyar zászló nem. Visontai Soma: Osztrák zászló igenis volt! Széll Kálmánminiszterelnök:Lehet,hogy a t. képviselő úr jobban tudja, hogy mi volt ott. Hogy rni volt, mi nem volt, azt én nem keresem, de az előttem fekvő hivatalos jelentés szerint a dolog úgy áll, hogy nem volt országos ünnep, hanem tisztán magánjellegű ünnepéi}^ és hogy nem volt ott sem osztrák, sem bosnvák. sem magyar zászló. Általában véve az a szokás ott, hogy ha valamelyik egyesület ottan vagy Illidzsóben, azon a fürdőhelyen, valamely ünnepélyt rendez, azt a zászlót tűzi ki, a mely zászló azon ünnepély alkalmából az illető résztvevőknek nemzeti vagy nemzetiségi jellege szerint kitűzendő. A mikor a, magyar ifjak, magyar irók, magyar tudomám-os társulatok kirándulást tartottak Ilidzsébe, — itt van a hivatalos jelentés, —• egyetlenegy más zászló sem volt ott, mint magyar. A mikor francziák tartottak kirándulást, franczia zászlót tűztek ki; a mikor osztrákok, osztrák zászlót. Ezen az ünnepélyen nem volt sem magyar, sem osztrák, sem bosnyák, de semmiféle zászló sem, annak a jeléül, hogy az ünnepély tisztán magántermészetű ünnep volt. Már most, hogy a kormány elősegítette volna ennek az ünnepélynek létrejövesét és ezáltal országos karraktert adott volna annak, ez oda redukálandó, hogy mérsékelt árú menetjegyeket adtak ki és a vendégeket egyes állami épületekbe szállásolták el. Egyéb nem történt, ezt pedig a kormány megtette mindig. Itt van előttem egy akta,, a. melyben ki van fejtve, hogy a mikor Magyarországból 1896-ban a budapesti kereskedelmi kamara, az Otthon irók és művészek egylete, 1897-ben a debreczeni akadémia, a pozsonyi gimnázium, a budapesti egj'etem hallgatói Lóczy tanár vezetése alatt, 1898-ban a budapesti műegyetem hallgatói. 1899-ben a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése, 1900-ban a budapesti kereskedelmi akadémia ott látogatást tettek, az íllidzsei fürdő kizárólag magyar zászlókkal volt feldíszítve ós az iskolák kiürítve, hogy ott elhelyezzék a vendégeket. Nem történt most sem több, ezen esetben sem, mint történt azelőtt. Ezzel gondolom — ós bocsánatot kérek a t. háztól, hogy emi3*i részletes adatot hoztam fel, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) — számot adtam arról, hogy miképen itélendők meg a felhozott panaszok abból az általános szempontból, a melyre vonatkozólag igenis állítom, hogy a mag3'ar kormánynak joga és kötelessége ingerálni, hog3

T ott ne történjék semmi, a mi a magyar államnak, a magyar állam szuverenitásának és tekintélyének megsértését involválja; hogy ne történjék semmi, a mi azokkal az elvekkel, a melyek a mi hagyományos elveink: a vallásfelekezetek közötti egyenlőség és a szabadság érzetéből ós annak az alkalmazásából kifolyó elvek, a czivilizátórius elvek ott meg ne béníttassanak; ezen szempontokból igenis őrködöm a felett az adminisztráczió felett ós ezen általános szempontokból ezek az adatok, gondolom, megnyugtatást jelentenek arra vonatkozólag, hogy ez meg is történik, és hogy ezek ellen a boszniai kormányzat sem vét. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kérem tehát a t. képviselőházat, hogy