Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-610

404 fil<)- országos ülés 1900. Molnár Béla előadó: Ez tulajdonkópen konformis egy előbb referált kérvénynyel, tudniillik az államvasuti és más állami tisztviselők pótadómentességéből a, községekre háramló kár ellen irnak fel ezek is, de két pontra osztják a kérvényt, tudniillik nem óhajtják, hogy a, különben is sanyarú helyzetben lévő tisztviselők megrovassanak pótadóval és azt sem akarják, hogy a községek károsuljanak, tehát azt javasolják, hogy a tisztviselők a törvényben előirt pótadóval megrovassanak ugyan, de egyúttal emeljék fel a fizetéseiket. Van szerencsém javasolni, hogy ezek a kérvények kiadassanak a pénzügyi és a belügyi minisztereknek. Elnök: A kérvényi bizottság javaslata elfogadtatik. Molnár Antal jegyző (olvassa) .- Győr vármegye felirata a, rábaszabályozási kölcsön rendezése tárgyában. Molnár Béla előadó: Győr vármegye kiindulván azon súlyos anyagi helyzetből, a mely előállott a Rábaszabályozás által ott 330.000 katasztrális holdnyi, területen, és kiindulva abból, hogy ott nagymérvű hátralékok vannak, a melyek az egyes holdanként kivetett hozzájárulási összegek magassága folytán naprólnapra emelkednek, ezen baj orvoslását óhajtja. Felpanaszolja, hogy 1885-ben gróf Szapáry Gyula akkori pénzügyminiszter által ezen Hábaszabályozás czéljára felvett 7,040.000 forintnyi kölcsön, a mely leszámítolta fván 6,600.000 forinttal a jelzálog- és hitelbanktól vétetett fel, inkább az államnak, mint a szabályozó társulatnak érdekében köttetett, mert ezen öszszeg egyszerre és egy összegben folyt be az államkincstárija, holott az államkincstár azt a társulatnak csak részletekben adta. ki. Sérelmesnek tartja Győr vármegye, hogy nem úgy, mint a tiszai ármentesítő társulatoknál s a tiszaszabályozási kölcsönöknél az állam a felmondhatásról lemondott s így a társulat kötött kezekkel áll és fizet hat egész s néhány tizednyi százalék összeget évenként. Sérelemnek tartja Győr vármegye, hogy akkor, mikor az országnak más ármetesítő társulatairól törvényhozási úton lett gondoskodva., kizárólag a rábaszabályozási társaság az, a melynek ilyen országos segély nem nyújtatott. Kéri tehát, hogy egyrészről, a mennyiben az állam mondott le ezen kölcsön felmondhatásáról, az állam viselje is a különbözetet, a mely a két összeg között van ós engedje meg, hogy az állammal szemben konvertálhassák ezt figy, a mint ez az 1889-ben felvett 2,000.000 kölcsönnel törtónt. Ez az egyik petitum. A másik petitum az, hogy épúgy, mint a hogy a bégaszabályozási társulat, ez is kétmillió forintnyi állami segélyr norwnfeer 13-än, kedden. ben rószesíttessék, ellenértékéül azon nagy területeknek, a melyek a Hábaszabályozás végrehajtása által az adóalapba bevonattak. Van szerencsém javasolni, hogy ezen kórvény kiadassák a pénzügyi és földmívelésügyi mini sztereknek. Bolgár Ferencz: T. ház! A magam részéről bátor vagyok Győr vármegyének ezt a kérvényét a pénzügyminiszternek a legmelegebben ajánlani. Teszem ezt annál inkább, mert még a volt kormány alatt, a mikor a Rába-szabályozás kérdése, a mely Győr- és Sopronmegye egy részét nagyban érdekli, felmerült, e tekintetben biztatva, lettünk, hogy a kormány jóakarókig fogja ezt a, kérdést tárgyalni és az érdekeltek érdekében fog eljárni. Én tehát helyesnek találom,* Győr vármegyének úgy azt a kérését, hogy a kormány könnyítse meg ezen kölcsön konvertálását az által, hogy a kormány maga vegye át s engedjen nekik olcsó kölcsönt kötni, mint azt a kérését is, hogy a kormány a terhekből kétmillió forintot viseljen, épúgy, mint a hogy ez a Temes-Béga. regulázásánál törtónt. Ha a kormány ezt megteszi, ha megkönnyíti a terheket azáltal, hogy kétmillió forintot átvesz, bátor volnék a t. pénzügyminiszter úr figyelmébe ajánlani azt, a mit már egy ízben talán két év előtt, midőn ebben a kérdésben a házban felszólaltam, ajánlottam. Intézkedjék a t. pénzügyminiszter úr. hogy bocsáttassanak ki a kötelezettségből azon községek, a melyek annak idején, mikor a Rába-szabályozás megkezdődött, jogtala,míl lettek felvéve. Ezek a községek azok, a melyek a Fertő-taván tovább húzódnak : Rákos, Medgyes, Ruszt, Okká, Fehér-egyház satöbbi. Ezek a községek a Fertő mellett feküdvén, a R,á,ba.-szabályozással abszolúte semmiféle összeköttetésben nincsenek, s mégis épen olyan módon vannak megterhelve, mint azok a községek, a melyek a Rába-szabályozás előnyeiben részesülnek s olyan nagy terheket kénytelenek e tekintetben viselni, hogy tényleg egyes községekben, egyes emberek tönkrejutottak ezen roppant terhek viselése következtében. Ezt hangsúlyozva, bátor vagyok még egyszer a t. miniszter úrnak Győr vármegye kórósét pártolólag figyelmébe ajánlani, ós egyszersmind kérném, hogy a kérvény ne egyszerűen, hanem pártolólag tótessék át az igen tisztelt pénzügyes földmívelésügyi miniszter urakhoz. Lukáts Gyula jegyző : Rakovszky István! Rakovszky István: T képviselőház ! Abban a ritka helyzetben vagyok, hogy egy kormánypárti képviselővel tökéletesen egyetérthetek. Egyetértek abban, hogy Okká, Ruszt és a Fertő-tó melletti több községek, a melyekre