Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-610
610. országos ülés 1900, noreiuber 13-án, kedden. * 405 a Rábaszabályozás költségei jogtalanul és igazságtalanul lettek kiterjesztve, tehertől rnegszabadítandók. Tökéletesen egyetértek vele és pártolom Győr vármegye beadványát, a mely ezen súlyos terheken segíteni akar, a mely terhek Győr és Sopron népének vállaira igazságtalanul lettek az állam által rákényszerítve. Már több ízben beszéltem itt a Rábaszabályozás dolgairól és a mennyire csak lehetett, sikerűit is egy kis segítséget kieszközölnöm az érdekeltség számára annyiban, hogy ezen felmondhatatlan kölcsönt a jelenlegi t. miniszterelnök úr hozzájárulásával — ebben ő neki is érdeme volt — 12 év múlva, felmondható kölesönné változtatták át. Azonban nekem messzebb menő Ígéretek tótettek akkor, a melyeket én most e perczben nem szorgalmazok, de a melyekre nézve fentartom magamnak a, jogot, hogy azokat a költségvetés alkalmával itt felhozzam. Ezen hét milliónyi kölcsön, a melyből csak (3,400.000 forintot kapott az érdekeltség, azért lett akkor fölvéve hogy az állampénztár kellemetlen helyzetén lendítsenek vele, mert akkor az állampénztár szükségelte ezt a 6,400 000 forintot, hisz az érdekeltség számára egy sokkal kisebb quóta is elegendő lett volna. Daczára ennek, egyszerre vették fel az egész kölcsönt oly időben, a. midőn a pónzpiacz a legválságosabb helyzetben volt ós ennek következményeit nem az állam sinyli meg most, hanem az érdekeltség. Nyilt titok, hogy akkor gróf Szapáry Gyula pénzügyminisztersége alatt szükséges volt ez; a pénzügyminiszter nem tudta máskép előteremteni az összeget akkor, midőn az államhitel oly gyenge volt, mint azáltal, hogy mintegy az érdekeltségnek anyagi jótállásával szerezték be ezt a, pénzkészletet. Ez oly igazságtalan eljárás volt, hogy már magában véve is elegendő indok arra, hogy Győrmegye kérvényét pártoljuk. Eh, a mint mondám, fentartom magamnak a jogot a költségvetés tárgyalása alkalmával visszatérni -ezen tárgyra, és kérném a t. többséget, méltóztassék elhatározni, hogy ezen kérvény ne egyszerűen úgy, a. hogy javasolva van, hanem pártotólag tétessék át a t. kormányhoz. Lukáts. Gyula jegyző: Buzáth Ferencz ! Buzáth Ferencz: T. képviselőház! A Rábasznhályozás költségei a Rábamenti községeket annyira terhelik, hogy azok már megélni egyáltalában képtelenek, mert hiszen vannak egyes községek, a hol az egyenes adó kétszeresére, sőt háromszorosára száll az föl. Nagyon jól tudjuk azt, hogy a, közterhek nálunk e nélkül is elviselhetetlenek, ha pedig még ily költségekkel is terheltetnek az adózó polgárok, nagyon természetes, hogy a megélhetés rájuk nézve egyszerűen lehetetlenné van téve. De, t. ház, a Rábaszabályozási költségekből felmerült rendkívül sok kiadások nem feleltek meg tökéletesen azon czéloknak sem, a mefyek végett annak idején felhasználtattak, mert hiszen a Rába oly helyeken is, a hol ezen szabályozások történtek, igen gyakran kiárad, és így daczára annak, hogy a nép az óriási Rábaszabályozási költségeket is fizeti, még azonkívül egész évi keresete is koczkára van téve. A megélhetés, t. ház. miként mondtam, ily körülmények között rájuk nézve csaknem lehetetlen; móltányosnak ós indokoltnak találom tehát Győr vármegye közönségének kérvényét, mert a kérvényben felsorolt indokoknál fogva még a többi például Vas- és Győrmegyére épen olyan nagy terhet képez ez az ügy, miként az előttem szólott képviselő urak mondották Sopron vármegyére. Ennélfogva a magam részéről is hozzájárulok azon módosításhoz, hogy ezen kérvények a t. pénzügyi- ós földmivelésügyi miniszter urakhoz pártolólag terjesztessenek fel. Különösen kérem, hogy ezen odiózus ügyet \ égre- valahára a kormány határozott állásfoglalásával hozza dűlőre, hogy a népnek terhem egyszer már segítve legyen. (Helyeslés halfelöl.) Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! Ha különbség volna a kérvények adminisztratív tárgyalása tekintetében a között. hogy az egyszerűen, vagy pártolólag tétetili át a minisztériumhoz, nekem voltaképen nem volna kifogásom az ellen, hogy a pártolólag való átvételre vonatkozó javaslat elfogadtassék, de miután minden kérvény, mely a. t. ház részéről kiadatik, beható ós lelkiismeretes megfontolás tárgyad képezi, nem látván különbséget abban, hogy vájjon egyszerűen, vagy pártolólag tótetik-e át, tulajdonképen nem látom czétját annak, hogy az említett javaslat elfogadtassók, bár elvi észrevételem az ellen nincsen. A. dolog meritumára nézve azonban kötelességemnek tartom megjegyezni, hogy ez a kérdés már igen sokszor beszéd tárgyát képezte ebben a házban, sokszor fejtegettük ennek egyes részleteit, és bizonyos dolgokban megállapodtunk, hogy ennek a kérdésnek korábbi stádiumában azt lehetet volna, hinni, hogy az a kérdés már az itteni disszkuszió napirendjéről le van véve, mert olyan kedvezmények adattak a Rábaszabályozó társulatnak, a melylyel annak idején a, társulat teljesen megelégedettnek látszott s az itt kifejezésre jutott véleményekből a : kormány azt a meggyőződést meríthette, hogy az, a mi a Rábaszabályozó társulat érdekében történt, teljesen kielégítő.
