Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-610

390 610. orsssftgos ölés 1900. november 13-án,' kedden. kapcsolatban, azok körén belüli kapcsolatban mondta ki a feloszlatathatlanságot ós a szétválaszthatatlanságot. Nem ebben az értelemben idéztein. Felolvasom azt a passzust (olvassa): »Midőn azon alapszersződés, a mely az 1723 : I., II. és III. törvényczikkek által a felséges uralkodóház és Magyarország közt létrejött, a mely egyrészről a birodalmi kapcsolathoz tartozó országok ós tartományoknak az 1723 : I. ós II. törvényczikkek értelmében együttes és elválaszthatatlan birtoklását, másrészt ezzel szemben* — ezzel az elválaszthatatlan birtoklással szemben tudniillik — » Magyarország önálló törvényhozási ós kormányzati függetlenségét biztosította,« . . .stb... Hát kérem, ón nem azt a jelentést tulajdonítottam ennek, a mit a képviselő úr kiolvasni vélt. Itt a birodalmi kapcsolathoz tartozó országok és tartományokról van szó. A birodalom szót ez a XII. törvényczikk mindig a monarchia értelmében használja. Sohasem érti a birodalom alatt csak az osztrák tartományokat együtt, hanem mindig abban az értelemben használja:, a mit a birodalom jelent: az osztrák-magyar monarchia értelmében. Molnár Jenő: Ilyen nincs! (Mozgás a balés szélső haloldalon!) Szilágyi Dezsőt No, no; ha egy kicsit gondolkozik, majd felfedezi! (Nagy derültség a jobboldalon.,) Ugyanabban a bekezdésben— annak igazolására, hogy ón ennek helyes értelmet adtam, —(Bálijuk! Halljuk!) előfordul a »birodalom« szó még egyszer, midőn félemlíti az előbszéd, hogy felszólította a fejedelem az országgyűlést, hogy a pragmatika szankczió elveiből kiindulva, oly módokról gondoskodjék, a melyekkel Magyarországnak biztosított közjogi ós belkormányzati önállósága, mint a »birodalom* biztonságának és együttmaradásának feltótelei megóvassanak. A »birodalom* kifejezést itt sem az osztráktartományok összeségére alkalmazza, hanem alkalmazza arra., a mit ma már egy helyesebb terminológiával osztrák-magyar monarchiának neveznek. (Felkiáltások a szélső baloldalon.- Osztrák és magyar!) Ennélfogva maga ezen NII. törvényczikk beA^ezetése, • midőn azt mondja, hogy az elválaszthatlan és feloszthatlan birtoklást a. birodalomhoz tartozó minden országra ós tartományra megállapította az 1723 :

1. ós II. törvényczikkel, nem azt az értelmet tulajdonítja ennek, a mit a t. képviselő úr kihoz, hogy csak az osztrák tartományokra egymás között hanem azt is jelenti ez, hogy Ausztria és Magyarország között is megállapította. Ezt helyreigazításkép mondom. Az az ellentét, a mely az utolsó mondatban van, hogy midőn egyrészt a birodalomnak, az ahhoz tartozó országoknak és tartományoknak elválaszthatlan ós feloszthatlan birtoklását biztosította, egyszersmind biztosította Magyarország önállóságát, függetlenségét ós saját törvényei szerint kormányzását is, ez az összefüggés mire mutat ? Kellett-e ezt felhozni avval szemben, hogy az elválaszthatlanság csak az osztrák tartományokra egymás között vonatkozik, arra, nem, hanem fel kellett hozni ezt csak akkor, midőn az elválaszthatlanság és feloszthatlanság vonatkozik az Ausztria ós Magvarország közötti kapcsolatra is, fel kellett ezt hozni azért, hogy az a magyarázat kizárassék, hogy ebből a feloszthatlan ós elválaszthatlan birtoklásból olyant következtessenek, a mi Magyarország önállóságát és függetlenségét csorbítja. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezennel nincs több, a mivel a kérdést kipótoljam, — majd lesz alkalma mindenkinek ebben az országban foglalkozni vele ós mindenki állást foglalhat a tekintetben, ón adtam-e vissza hiven Ideák Ferencz véleményét, vagy a képviselő úr, én állok-e a pragmatika szankczió és törvényeink értelmével összhangban, vagy a képviselő úr; s az a hiteles magyarázat, a melyet a magyar pragmatika- szankczió tekintetében a XH. törvényczikk hozott, én ellenem szól-e, vagy a képviselő úr ellen. Sajnálom, hogy múltkor elfelejtettem, hogy az 1835-iki, -— nem beszédére Deák Eerencznek, hanem az abból fenmaradt kivonatra és annak értelmére ki nem terjeszkedtem. Most már ezen felszólalás keretében ezt nem pótolom. Nem joótolhatom, bármennyire szeretném, a házszabály meggátol abban, majd lesz alkalmam visszatérni rá és még addig is a- t. képviselő úr emlékezetébe ajánlom, a mit mondtam, hogy úgy"törvényeinkben, mint Deák Ferencz különböző alkalommal tett nyilatkozataiban nem mindig az összes tartalmát mondják meg, hogymi minden foglaltatik az elválaszthatlan ós feloszthatlan birtoklásban, hanem néha; ezen rendelkezésnek csak egyik vagy másik folyományát, a mint épen, a fennforgó tárgyra alkalmazva szükséges volt. Ennyi a- helyreigazítás A mi pedig szavaim értelmének megmagyarázását illeti, a t. képviselő úr azt mondja, hogy én összezavartam a dolgokat, és hogy ezen nyilatkozatomból az következik, hogy a főherczegi nyilatkozatban foglalt hivatkozás a. házszabályokra tulajdonképen azt az értelmet nyeri a beczikkelyezós által, hogy azok a házszabályok országos törvény erejével ruháztatnak fel, a magyar jogrend alkatrészeivé tétettek. Tessék kikeresni, egyenesen megmondom, hogy ez a beczikkelyezés ezzel a ha-