Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-610

elO. országos ülés 1900. november 13-án, kedden. 383 szorgosan és szabatosan kidolgozva, ezt köny­nyen elengedhetnék, mert hiszen a biztosíté­kok meg voltak a bevezető részben (Úgy vem! balfelöl.) és a bevezető rész képezi a zárkövet azon alapkőhöz, a melyet Deák Ferencz 1835-iki felszólalásában lerakott. Ez a negyedik bekez­désben ekként szól (olvassa): »Ez okból Magyarország főrendéi és kép­viselői nem mulaszthatták el gondoskodni olyan módokról, a melyek lehetővé tegyék, hogy azon alapszerződés, mely 1723 : L, II. és III. törvényezikkek által a felséges uralkodóház és Magyarország közt létrejött, a mely egyrész­ről a birodalmi kapcsolathoz tartozó országok és tartományoknak, — ismét hivatkozás — az 1723 : I. és II. törvényezikkek értelmében az együttesen ós elválaszthatatlan birtoklásra, más­részről pedig Magyarországnak önálló törvény­hozási* stb. (Élénk helyeslés a bal- és szélső bal­oldalon.) T. képviselőtársam, nem használ semmi nevetés, ez egy alap, a mely le van téve, és ezt megtámadni, ezt felforgatni nem lehet és semmiképen meg nem engedhető. (Élénk helyeslés balfel öl) De, t. képviselőtársam, nagyon különös, hogy erre az álláspontra helyezkedik ós azt mondja-, hogy ezen kapcsolatra vonat­kozik a feloszthatlanság ós elválaszthatlanság. Szilágyi Dezső: Arra is! Rakovszky István: Is! T. képviselőtár­sam, nem szabad nekünk elfelejtenünk, hogy 1861-ben a közjogi hareznak egy része a trón-' lemondás körűi is forgott, hiszen sokáig volt vita tárgya az, hogy hogyan Írjunk mi leg­felségesebb urunknak, és az első feliratot vissza is utasították a miatt, mivel azt tartották Bécsben, hogy a kellő tisztelettel és az ural­kodó közjogi állásának megfelelőleg nem lett czímezve. Hiszen, t. ház, mindazok a táma­dások, melyek az ország függetlensége és in­tegritása ellen történtek, ebből a felfogásból indultak ki. Kísérjük csak figyelemmé] V. Fer­dinánd királynak a trónról való lemondását. A trónról való lemondás egy okiratban lett Ausztriára és Magyarországra nézve kiállítva. Íme, az összbirodalom. Nézzük meg most di­csőségesen uralkodó I. Ferencz József kirá­lyunk trónralépósi manifesztumát. Mi áll abban ? (olvassa) : »Miután felséges nagybátyánk, I. Ferdi­nánd császárnak, Magyar- ós Csehországban e néven ötödik királyának a, mai napon kelt legmagasabb manifesztumában kimondott in­dító oknál fogva tetszett az ausztriai összes birodalom uralkodói székéről, következőleg a vele elválhatlanúl összekapcsolt Magyarország trónjáról is leköszönni, és miután mi a prag­matika szankezióhoz képest ezennel Magyar­os Erdélyország feletti uralkodást átvettük*, tehát hivatkozik a birodalmi kapocs feloszt­hatlansága és felbonthatlanságának elvére, ós hogy akkor, mikor Ausztriában lemondott, le­mondott Magyarországra nézve is, és nem volt szükséges ezt Magyarországra nézve külön no­tifikálni. Ez ellen harczolt Deák Ferencz és a jogorvoslás benne van az 1867 : III. törvény ­czikkben. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Most, t. ház, a hogy az én t. képviselő­társam megengedte magának, és teljesen joga volt hozzá, hogy a saját okoskodása terére lépett és ezzel akarta erősíteni álláspontját, talán meg lesz nekem is engedve ós azt hi­szem, hogy nem vétek a loyálitás ellen, ha ón is a saját okoskodásom terére lépek és így akarom erősíteni a saját álláspontomat. (Hall­juk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) T. kép­viselőtársam! Magyarázzon meg nekem egyet. Ha ez a kapocs a két állam között, Ausztria. ős Magyarország között, felbonthatatlan ós el­választhatatlan, magvarázza meg azt az egyet, hogy mi történik akkor, ha Ausztriában pro­testáns császár lesz és mi nálunk nem lehet király, mert ott van a törvényben, hogy római katholikus ? Szilágyi Dezső: Várja meg, míg meg­lesz ! (Derültség jobbfelöl. Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: New arról van szó! Ezt nem lehet elütni viczczel!) Rakovszky István: Ez a közbeszólása t. képviselőtársamnak mint humoristának az első díjat biztosítja, mint közjogásznak azon­ban az utolsót. (Helyeslés Ugy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Most, t. képviselő­társam, ismét egy jó viezczet kérek erre. (Halljuk! Halljuk! Derültség a bal és szélső bal­oldalon.) A mi törvényeink értelmében a kis­korú királynak a gyámja, a nádor, az osztrák császárnak gyámja szintén a nádor? és nem a Hausgesetz által előirt legközelebbi váromá­nyos, vagy a, családi tanács ? Hát ha ez a ka­pocs oly felbonthatatlan és elválaszthatatlan Ausztria ós Magyarország között, akkor lehe­tetlen, hogy Ausztriában lehetséges legyen egy protestáns császár, Magyarországon pedig katholikus király, Ausztriában egy a családi tanács által kinevezett gyám, nálunk pedig a nádor. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl) De, t. képviselőtársam, egy konkrét do­logra térek át. Itt fekszik ez a törvényjavaslat a házs asztalán. Úgy látom, ezt a törvényjavaslatot el fogják fogadni; bejön a törvénytárba. Hátha Ausztriában el nem fogadják, hol van az el­választhatatlan és felbonthatatlan kapcsolat?

Next

/
Thumbnails
Contents