Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-610
elO. országos ülés 1900. november 13-án, kedden. 383 szorgosan és szabatosan kidolgozva, ezt könynyen elengedhetnék, mert hiszen a biztosítékok meg voltak a bevezető részben (Úgy vem! balfelöl.) és a bevezető rész képezi a zárkövet azon alapkőhöz, a melyet Deák Ferencz 1835-iki felszólalásában lerakott. Ez a negyedik bekezdésben ekként szól (olvassa): »Ez okból Magyarország főrendéi és képviselői nem mulaszthatták el gondoskodni olyan módokról, a melyek lehetővé tegyék, hogy azon alapszerződés, mely 1723 : L, II. és III. törvényezikkek által a felséges uralkodóház és Magyarország közt létrejött, a mely egyrészről a birodalmi kapcsolathoz tartozó országok és tartományoknak, — ismét hivatkozás — az 1723 : I. és II. törvényezikkek értelmében az együttesen ós elválaszthatatlan birtoklásra, másrészről pedig Magyarországnak önálló törvényhozási* stb. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) T. képviselőtársam, nem használ semmi nevetés, ez egy alap, a mely le van téve, és ezt megtámadni, ezt felforgatni nem lehet és semmiképen meg nem engedhető. (Élénk helyeslés balfel öl) De, t. képviselőtársam, nagyon különös, hogy erre az álláspontra helyezkedik ós azt mondja-, hogy ezen kapcsolatra vonatkozik a feloszthatlanság ós elválaszthatlanság. Szilágyi Dezső: Arra is! Rakovszky István: Is! T. képviselőtársam, nem szabad nekünk elfelejtenünk, hogy 1861-ben a közjogi hareznak egy része a trón-' lemondás körűi is forgott, hiszen sokáig volt vita tárgya az, hogy hogyan Írjunk mi legfelségesebb urunknak, és az első feliratot vissza is utasították a miatt, mivel azt tartották Bécsben, hogy a kellő tisztelettel és az uralkodó közjogi állásának megfelelőleg nem lett czímezve. Hiszen, t. ház, mindazok a támadások, melyek az ország függetlensége és integritása ellen történtek, ebből a felfogásból indultak ki. Kísérjük csak figyelemmé] V. Ferdinánd királynak a trónról való lemondását. A trónról való lemondás egy okiratban lett Ausztriára és Magyarországra nézve kiállítva. Íme, az összbirodalom. Nézzük meg most dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József királyunk trónralépósi manifesztumát. Mi áll abban ? (olvassa) : »Miután felséges nagybátyánk, I. Ferdinánd császárnak, Magyar- ós Csehországban e néven ötödik királyának a, mai napon kelt legmagasabb manifesztumában kimondott indító oknál fogva tetszett az ausztriai összes birodalom uralkodói székéről, következőleg a vele elválhatlanúl összekapcsolt Magyarország trónjáról is leköszönni, és miután mi a pragmatika szankezióhoz képest ezennel Magyaros Erdélyország feletti uralkodást átvettük*, tehát hivatkozik a birodalmi kapocs feloszthatlansága és felbonthatlanságának elvére, ós hogy akkor, mikor Ausztriában lemondott, lemondott Magyarországra nézve is, és nem volt szükséges ezt Magyarországra nézve külön notifikálni. Ez ellen harczolt Deák Ferencz és a jogorvoslás benne van az 1867 : III. törvény czikkben. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Most, t. ház, a hogy az én t. képviselőtársam megengedte magának, és teljesen joga volt hozzá, hogy a saját okoskodása terére lépett és ezzel akarta erősíteni álláspontját, talán meg lesz nekem is engedve ós azt hiszem, hogy nem vétek a loyálitás ellen, ha ón is a saját okoskodásom terére lépek és így akarom erősíteni a saját álláspontomat. (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) T. képviselőtársam! Magyarázzon meg nekem egyet. Ha ez a kapocs a két állam között, Ausztria. ős Magyarország között, felbonthatatlan ós elválaszthatatlan, magvarázza meg azt az egyet, hogy mi történik akkor, ha Ausztriában protestáns császár lesz és mi nálunk nem lehet király, mert ott van a törvényben, hogy római katholikus ? Szilágyi Dezső: Várja meg, míg meglesz ! (Derültség jobbfelöl. Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: New arról van szó! Ezt nem lehet elütni viczczel!) Rakovszky István: Ez a közbeszólása t. képviselőtársamnak mint humoristának az első díjat biztosítja, mint közjogásznak azonban az utolsót. (Helyeslés Ugy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Most, t. képviselőtársam, ismét egy jó viezczet kérek erre. (Halljuk! Halljuk! Derültség a bal és szélső baloldalon.) A mi törvényeink értelmében a kiskorú királynak a gyámja, a nádor, az osztrák császárnak gyámja szintén a nádor? és nem a Hausgesetz által előirt legközelebbi várományos, vagy a, családi tanács ? Hát ha ez a kapocs oly felbonthatatlan és elválaszthatatlan Ausztria ós Magyarország között, akkor lehetetlen, hogy Ausztriában lehetséges legyen egy protestáns császár, Magyarországon pedig katholikus király, Ausztriában egy a családi tanács által kinevezett gyám, nálunk pedig a nádor. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl) De, t. képviselőtársam, egy konkrét dologra térek át. Itt fekszik ez a törvényjavaslat a házs asztalán. Úgy látom, ezt a törvényjavaslatot el fogják fogadni; bejön a törvénytárba. Hátha Ausztriában el nem fogadják, hol van az elválaszthatatlan és felbonthatatlan kapcsolat?
