Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-591
591. országos ülés 1900. október 10-én, szerdán. 27 a kutti-broczko országhatárszéli vonatra vonatkozó jelentésemet, (írom. 892) harmadszor a szentlőrincz-szlatina-nasiczihelyi érdekű vasútravonatkozó jelentést (írom. 893) és végűi a vinkovcze-zupanje-szávaparti helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot, (írom. 894.) Kérem, méltóztassék ezen törvényjavaslatnak, illetőleg e jelentéseknek a közlekedési bizottsághoz való utasítását elrendelni. Továbbá van szerencsém benyújtani a, központi statisztikai hivatalnak 1901. évi munkatervéről szóló jelentésemet (írom. 895). Kérem, méltóztassék ezt előzetes tárgyalás végett a közgazdasági bizottsághoz utasítani. Elnök: T. ház! A kereskedelemügyi miniszter úrnak a kovácsháza-kukapusztai, a kuttibroczko-határszóli és a szentlőrincz-szlatinanasiozi vasutakra vonatkozó három rendbeli jelentése, valamint a vinkovcze-zupanje-szávaparti helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslata ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni ós tárgyalás végett a közlekedési bizottsághoz utasíttatik. A magyar királyi központi statisztikai hivatalnak az 1901. évre vonatkozó munkatervéről szóló jelentése hasonlóképen ki fog nyomatni, a; ház tagjai közt szétosztatni ós előzetes tárgyalás végett a közgazdasági bizottsághoz utasíttatik. Következik most már a napirend szerint a, birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló törvényjavaslat (írom. 851, 867) tárgyalása. (Felkiáltások: Holnap! Holnap! Zaj. Elnök csenget) Kérek csendet. Méltóztassanak meghallgatni az előadó urat. (Halljuk! Halljuk! jobhfelöl.) {Bernát Béla, az igazságügyi bizottság előáullja: T. ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak legnevezetesebb része meghatározása annak, hogy ki tekintessék gazdatisztnek. Ennél a kérdésnél a javaslat arra az álláspontra helyezkedik, hogy a gazdatiszteknél nem követeli meg a minősítést, hanem mindenkit gazdatisztnek minősít, a ki gazdatiszti teendőket teljesít. Nevezetesen, hogy gazdatiszt mindaz, a ki másnak a gazdaságába a gazdasági igazgatás, kezelés, ellenőrzés rendszerinti tennivalóinak fizetésért való ellátására, szerződik. Ezen felfogás szerint azok is gazdatiszteknek tekintendők, a kik nem az egész gazdaságban, hanem annak csak egyes ágazatában teljesítenek gazdasági teendőket. Az okleveles gazdatiszteknek azonban előnyt nyújt, mindenekelőtt a felmondási időnél, a melyre nézve a törvényjavaslat kimondja, hogy az okleveles gazdatiszteknél egy év, a nem okleveles gazdatiszteknél pedig fél év. Azonfelül előnyöket nyújt abban a tekintetben, hogy kimondja, hogy az állami gazdaságokban okleveles gazdatisztek alkalmazandók és a kötött birtokoknál is, a jelen törvény életbeléptetésétől számított ötödik évtől kezdve, hogyha- annak évi adója 3000 korona. E javaslat egyik fő alapgondolata az, hogy a birtokos és a gazdatiszt között a jogviszonyt a törvény korlátai között a, felek szerződése állapítja meg. A gazdatiszt hatásköre azokra a cselekményekre szorítkozik, a melyek a gazdálkodás folytatásával rendszerint járnak, ós ily esetekben a gazdatisztnek külön felhatalmazásra nincsen szüksége. Gazdatisztek félfogadására, terményeknek na.gyban va-gy előre való eladására és fontosabb ügyletekre nézve a,zonban, a melyek a, ga,zdaság folytatásának rendes körén kivűl esnek, a gazdatisztnek külön felhatalmazásra van szüksége. Kimondja továbbá a javaslat azt is, hogy a birtokosnak amaz intézkedése, a mely a gazdatiszt hatáskörét korlátozza, harmadik személyekkel szemben csak úgy hatályos, hogyha az illető ezt tudta, vagy tudhatta. Eontos része a, javaslatnak az, hogy a felmondási időt szabályozza és kimondja, hogy a felmondást mindig Írásban kell végezni. Felsorolja, a javaslat azokat a,z eseteket, a hol a szolgálati szerződés megkötése után és a szolgálati viszony tartama alatt is felbontható és azokat az eseteket, a melyekben a szolgálati viszonyt a birtok állagában és a birtokoz személyében törtónt lényeges változások esetén lehet felbontani. Ebből látható, hogy ez a javaslat a személyes tekinteteket a dolog természeténél fogva figyelembe veszi, valamint figyelembe veszi azokat a. pontokat is, hogy a gazdatisztek állandó alkalmaztatása lehetőleg biztosítva legyen. A humánus szempontok elől sem tér ki a javaslat és gondoskodik a gazdatiszt megbetegedésének, bekövetkezhető halálának esetére, valamint az özvegyek ós árvák végkielégítéséről is. Kimondja, hogy a gazdatiszt köteles az állásával járó teendőket a birtokos utasítása szerint és a birtokos érdekeinek megfelelően, a rendes gazda gondosságával, híven pontosan, a legjobb tehetsége szerint teljesíteni, ós nem engedi meg. hogy a gazda a birtokos engedélye nélkül mellékfoglalkozást űzzön. A javadalmazás tekintetében pedig gyakorlati intézkedéseket tartalmaz. Kimondja a javaslat azt is, hogy a birtokosra vonatkozó intézkedések a bérlőre is vonatkoznak. Mindezekből tehát látható, hogy ez a javaslat az okszerű gazdálkodás követelményeit, a birtokos érdekeit, továbbá a gazdatiszt méltányos igényeit összhangzásba hozza i-'
