Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-591
12 591. országos ülés 1900. október 10-én, szerdán. zattal szemben, úgy ez tisztán két specziális körülményre vezethető vissza; nevezetesen egyrészről arra az óvatosságra, a melylyel annak idején a költségvetés összeállítása körűi eljártunk ós másrészről arra a szigorra, a melylyel igyekeztünk a költségvetési törvényt végrehajtani. Már akkor, a midőn szerencsém volt az 1899. évi költségvetési előirányzatot előterjeszteni, bátor voltam kifejezést adni azon meggyőződésemnek, hogy az a költségvetési előirányzat minden tekintetben megfelel a realitás követelményeinek, a mennyiben a, kiadásokat oly mérvben állítottuk be, hogy azok minden méltányos igény kielégítésére elégségeseknek látszottak, és így a kormányzat egyik ága sem jutott abba a kényszerhelyzetbe, hogy túllépje a törvény által megállapított korlátokat; addig másrészről jeleztem azt is, hogy a bevételeket oly mérsékelten prelimináltuk, hogy még kedvezőtlen gazdasági viszonyok bekövetkeztével sem lesz kitéve az állam valamely kellemetlen meglepetésnek. Hogy ez a feltevés jogosult volt, azt az előttünk fekvő zárszámadási jelentések igazolják, mert ezekből kiderül, hogy míg egyrészről a múlt évben bevételeink jóval meghaladták a preliminált összegeket, másrészről kiadásaink, miután a kormáiryzat minden ága szigorúan ragaszkodott a költségvetési törvényhez, főösszegükben nemcsak, hogy nem haladják meg a preliminárét, de megtakarítással állunk szemben, a, mi a magyar pénzügyek történetében valóban a ritka esetek közé tartozik. (Helyeslés a jobboldalon.) Hogy ez így van, azt legyen szabad a zárszámadásból merített néhány számadattal igazolni. (Halljuk! Halljuk!) Az 1899: VHI. törvényczikk, vagyis az 1899. évi költségvetési törvény az állami bevételeket ós kiadásokat olyképen állapította meg, hogy a bevételek 51.457 forinttal voltak nagj^obb összegben felvéve, mint a kiadások, tehát ez volt a költségvetési felesleg. A költségvetési törvényen kivul azonban számos törvény alkottatott, a melyek a kormányt különböző, a, költségvetés keretén kivűl való kiadásokra ós bevételeknek eszközlésére hatalmazták fel úgy, hogy a prelimináró végeredményének megítélésénél mindezeket a törvényeket figyelembe kell vennünk. így többek között fel volt hatalmazva a pénzügyi kormányzat a költségvetés keretén kivűl 1,126.000 forint kiadás megtételére, a kereskedelmi minisztérium 1,042.000 forint, a földmíveiésügyi minisztérium 2,501.000 forint, a kultuszminisztérium 1,600.000 forintra és így tovább, niefyeket ha szembeállítunk az engedélyezett bevételekkel és összesítjük a költségvetésileg engedélyezett hitelekkel, kiadásokkal ós bevételekkel, kiderül, hogy tulajdonkópen 13,242.000 forintnyi kiadásra volt a kormány törvónyhozásilag felhatalmazva, a mely kiadással szemben nem állott folyó évi bevétel, a mely kiadást tehát vagy a pénztári készletek igénybevételével, vagy pedig hitelművelet útján kellett volna fedezni. Ezen, a törvényen alapuló, tehát preliminált 13,242.000 forintnyi hiánynyal szemben a zárszámadás előírási és utalványozási rovatai azt mutatják, hogy az előirt állami bevételek nemcsak elegendők voltak az összes utalványozott kiadásoknak, tehát ezen 13,242.000 forintnak is fedezésére, hanem ezen kivűl még 15,900.000 forintnyi bevételi többlet mutatkozik, (Tetszés a jobboldalon, mozgás a szélső baloldalon.) úgy, hogy a bruttó alapon számítva, 2 ,200.000 forinttal kedvezőbb a zárszámadási eredmény, mint az előirányzat. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezek a számok azonban, t. ház, némi rektifikácziót igényelnek, (Halljuk! Halljuk!) a mennyiben az említett bevételekben (Halljuk! Halljuk!) olyan bevételek is foglaltatnak, a melyek az államnak nem tulaj donképeni bevételei, mert vagy alapok kezeléséből származván, az alapok tulajdonát képezik, vagy pedig idegen pénzt képeznek, a. menüdben hitelműveletekből erednek. Viszont a kiadások között vannak olyanok, a melyek az illető törvény szerint az állam többi kiadásaitól elkülönítve számolandók el; tehát ha szigorúan akarunk számítani az államnak saját bevételeivel ós kiadásaival, akkor ezeket a tételeket egyrészről a bevételekből, másrészről a kiadásokból ki kell hasítani. Ha már most az előirányzatot erre az alapra helyezzük, akkor kiderül, hogy az 1899-iki évre preliminált kiadási többlet 12,258.000 forint volt, vagyis ez volt ä, törvényileg preliminált hiány. Ezzel szemben, t. képviselőház, vizsgálnunk kell, hogy mi volt a zárszámadási tényleges, és hogy mi volt a zárszámadás szerinti utalványozási ós előírási eredmény. Ha a tényleges eredményeket veszszük számba, vagyis azokat az összegeket, a melyek az említett évben tényleg befolytak az állam pénztárába: akkor kiderül, hogy a tényleges bevételek nemcsak, hogy elegendők voltak az összes kiadások fedezésére, de 11,171.000 forintnyi bevételi többlet mutatkozik ós így a tényleges zárszámadási eredmény 23,428.000 forinttal kedvezőbb, mint az előirányzat. Még valamivel kedvezőbb eredményre jutunk, ha, nem a tényleges, hanem a tulajdonképeni zárszámadási, tudniillik az előírási és utalványozási eredményt veszszük számításba, vagyis, ha számítjuk mindazokat az összegeket, a melyek mint állami követelések előirattak az
