Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-591
591. országos ülés 1900. október 10-én, szerdán. 13 év folyamán, illetőleg, mint kifizetendő állami tartozások utalványoztattak. Ha ezt a számítást hasonlítjuk össze az előirányzattal: akkor a zárszámadás azt mutatja, hogy az előirt bevételek teljesen fedezték az utalványozott kiadásokat és ezenfelül 23,016.000 forintnyi bevételi többlet íratott elő, a mely eredményt, ha összehasonlítjuk a preliminált 12,458.000 forintnyi hiánynyal, kiderül, hogy az év kezelése, az előírás és utalványozás alapján 35,274.000 forinttal volt kedvezőbb. Ezt az eredményt előidézték egyrészről az előirányzattal szemben mutatkozó többbevételek, másrészről a kiadásoknál a megtakarítások. Á mi a bevételeket illeti, egyes czímeknél, egyes rovatoknál előfordult, hogy az előírási eredmény kisebb volt, mint az előirányzat, tehát, hogy nem értük el a preliminált összeget; más czímeknél azonban igen jelentékeny többbevételek mutatkoznak, így például az egyenes adóknál i6,700.000 forinttal volt nagyobb a bevétel, mint az előirányzat, (Nagy zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: Ez is reális? Es is örvendetes?) a fogyasztási adóknál 11,585.000 forinttal, az aranyázsió-nyereménynél 894.000 forinttal, a bélyegjövedéknél 1,274.000 forinttal, (Mozgás a szélső baloldalon,) a jogilletéknól 5,442.000 frttal, a dohányjövedéknél 2,328.000 forinttal, a sójövedéknél 397.000 forinttal, a fémkohászatnál 546.000 forinttal, az állam különböző bevételeinél 2,136.000 forinttal és így tovább, úgy, hogy ha szembe állítjuk a többleteket a kevesbletekkel: kiderül, hogy kereken mintegy 39 millió forint volt a többbevótel nettó-összegben. (Helyeslés jobb felöl.) Ha ezzel szemben tekintjük a kiadási részt, előfordul ugyan egyes tételeknél, hol törvény által voltunk kötelezve, vagy a hol az üzem fejlődésót nem akartuk megakadályozni, vagy a hol a kiadás rendkívül hasznos volta okvetetlenül szükségessé tette az előirányzattól való eltérést, hogy az utalványozás néhány százezer forinttal meghaladta a preliminált összeget, mint például a njaigdíjaknál, a vasúti kamatbiztosításnál, a közegészségügynél, a népiskoláknál, továbbá az üzemek közül a dohányjövedóknól, a fémkohászatnál, a vasmüveknél, a postánál, a vasútnál, az állami erdőknél stb.; egészben véve azonban, nemcsak nincsen túlkiadás, hanem az állam összes kiadásait számításba véve, 3,222.000 forinttal kisebb a kiadás, mint a mennyire a kormány törvónyhozásüag fel volt hatalmazva. (Helyeslés a jobboldalon. Éljenzés.) És mindezeket az eredményeket elértük a nélkül, hogy igénybe kellett volna vennem a múlt óv folyamán kapott azt a felhatalmazást, hogy bizonyos kiadásokat kölcsön útján fedezzek, mert sem a távbeszélő hálózat kiegészítésére engedélyezett hitel, sem a törvénykezési épületek létesítésére engedélyezett összegeket, sem, a mi fődolog, a nagy vasúti beruházás czéljából igénybe vett tízmillió forintot nem hitelművelet útján, hanem az állam folyó bevéleibői fedeztük. (Elénk helyeslés és éljenzés.) Ezzel, t. ház, befejeztem azt, a mit a. zárszámadásokra vonatkozólag előadni kötelességemnek tartottam; most áttérek tulaj donképeni tárgyamra, az 1901. óv költségvetési előirányzatának ismertetésére. (Halljuk! Halljuk!) Miután a mi régibb idő óta fennálló állami intézményeink már meglehetősen konszolidálódtak és azoknak költségei is, melyek költségvetésünknek igen jelentékeny részét képezik, állandó természetűek, legalább nagyjában és egészében: azért a jövő évi költségvetési irányzat körülbelül ugyanazon keretekben mozog, a melyekben az 1900-iki, tehát a folyó évi költségvetési törvény. Ilyen körülmények között ez alkalommal főtörekvésemet a költségvetés összeállításánál oda kellett irányoznom, hogy az állam kiadásaínak tetemesebb mértékű emelkedése meggátoltassák; mert, hogy minden kiadási emelkedés nélkül képes lennék a költségvetési előiráiryzatot összeállítani, arról a reményről, fájdalom, le kellett mondanom, tekintettel egyrészről az állami élet folytonos fejlődésére, másrészről arra a sok mindeaféle igényre, mely a társadalom minden rétege részéről nap-nap után támasztatik az állammal szemben. (Igás! Úgy van!) Ha tehát mégis azt látjuk, hogy a jövő évi költségvetési előirányzatban a kiadások, nemcsak, hogy nem növekesznek a folyó évvel szemben, hanem, hogy valamivel kisebb összeget tesznek, tehát bizonyos kevesblet mutatkozik: azt ne méltóztassék olybá venni, mintha nem állanánk szemben ez alkalommal is bizonyos kiadási emelkedéssel, hanem ez a körülmény — mondhatnám — egy véletlen esetre vezethető vissza, arra tudniillik, hogy a jövő évi költségvetésből kiesik egy nagy tétel, a mely a jelen éviben szerepel, tudniillik a pénzveréssel kapcsolatos nagy kiadás és bevétel. És ha ennek daczára az állami kiadások a költségvetési előirányzatban 3,600.000 koronával kisebb összegben prelimináltatnak, mint a folyó évi költségvetési törvényben, ez csak annyit jelent, hogy a, rendes kiadásoknál és a beruházásoknál mutatkozó emelkedés nem volt képes teljes mértékben abszorbeálni azt a csökkenést, a mely a pénzverési kiadások elmaradása következtében beáll. így vagyunk, t. ház, a bevételekkel is. A bevételek szintén 3,700.000 koronával kisebb összegben prelimináltatnak, mint a megelőző
