Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-600

172 600. országos Ülés 1900, október 80-án, kedden. szélsőbalon.) hogy az arisztokratikus fogalmak szerint és a családfák feszegetóse mellett egyenrangú-e az az uralkodó család, a melynek ősei ezer év óta •uralkodnak, mint a savoyai ház, és az a család, a melynek ősei 83 óv óta uralkodnak, mint például a szerb király? (Igaz! "Úgy van! a bal- és szélső baloldalon) Mikor előbbinek első uralkodó őse is már ha,talmas nagy úr volt, utóbbinek első uralkodó őse száz évvel ezelőtt (FelMál ások a szélsőbalon: Disznópásztor volt!) földmíves volt. (Felkiáltások a szélsőbalon: Disznópásztor!) Karagyorgyevics őse volt disznópásztor, a jelenlegi szerb uralkodó őse azonban földmíves, parasztember volt; ezt sértés nélkül elmondhatom, hiszen földmíves parasztembernek lenni igen tisztességes dolog. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Egyóbbiránt a magyar királyoknál az egyenrangúság nem volt a királynéi léthez kötött feltétel. Példa rá legnagyobb királyunk, Nagy Lajos hitvese, a csodaszép Erzsébet királyné, a ki Kotromanovics bosnyák bánnak, Lajos hűbéresének és bű alattvalójának leánya volt, tehát nem egyenrangú ós mégis királyné volt. Azt sem kell bőven bizonyítgatnom, hogy a magyar jogi fogalommal nem egyeztethető össze az, hogy valaki, legyen bár trónörökös, még meg se született fiai jogairól lemondjon; mert ha kétségtelenül nem lettek volna jogaik, nem tartották volna szükségesnek kinyilatkoztatni a legnagyobb ünnepélyességgel azt, hogy nincsenek jogaik ós nem is fognak soha a nem lévő jogokra igényt tartani. Győry Elek: Meg is kellett erre esküdni! Kossuth Ferencz: Meg is kellett esküdni, a mint helyesen mondja Győry Elek barátom. (Élénk tetszés a szélsőbalon.) Továbbá a magyar közjog és magánjog szerint nem mondhat le senki felesége jogairól sem, még kevésbbó menyasszonya jogairól. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Pichler Győző: Hiszen még visszamehetett volna a párti! (Élénk derültség a szélső baloldalon és a baloldal némely padjain. Mozgás a jobb- és baloldalon. Elnök csenget.) Kossuth Ferencz: Azt már bőven kifejtettem, hogy a nyilatkozat ismeretlen törvényeket csúsztat be a magyar közjogba, mert a titkos családi törvényeket kötelezőknek ismeri el a magyar kiráfy számára. Nem szükséges azt sem bizonyítgatnom, hogy a nyilatkozat mélyen sérti alkotmányosságunk egyik alapelvét, mert előre leköti a jövendőbeli király akaratát, ós szavát veszi, hogy bizonyos irányban hozható törvényeket, nem fog soha szentesítem. Végre ép ily kevéssé szorul bizonyításra az a tételem is, hogy a nyilatkozat csorbát üt a koronázási szertartás egyik hagyományos részén, mert lehetetlenné teszi azt, hogy a szent koronával, a király hitvesének vállát érintse a veszprémi püspök. A magyar alkotmányban pedig a koronázási aktus nem egyszerű szertartás, hanem olyan tény, melyhez az ország hagyományosan és szívósan ragaszkodik. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) Mind ezen okoknál fogva a trónörökös nyilatkozatának beczikkelyezése a legnagyobb mérvben sérelmes lenne az ország közjogára, alkotmányára és magánjogára nézve nemcsak, hanem a jövendőbeli magyar király törvényes családjára nézve is. És most válaszolni akarok előre is egy ellenvetésre, melyet bizonyosan felhoznak. Azt mondják ellenmondóink, hogy a trónörökös ivadékát még sem illetheti a magyar korona, mert az alapszerződés kikötötte, hogy a magyar trónöröklés egyik feltétele az osztrák főherczegi lét, és az, hogy ugyanannak kell Magyarországon uralkodni, a ki az örökös tartományokban uralkodik. Minthogy pedig a házi törvény szerint, a morganatikus házasságból származók, nem osztrák főherczegek, ós nem örökölhetik az osztrák trónt, ennélfogva ki vannak zárva a magyar korona viselhetésóből is. Ez a két érv nagyon szépen hangzik, és mintha már hallanám, szokott ékesszólásával mily tetszetős alakban fogja ezeket előadni a t. miniszterelnök úr. De kérdem: igazán azt mondja-e az 1723-iki törvény, hogy osztrák főherczegnek kell lenni annak, a ki a magyar koronát örökli ? Nem ezt mondja a törvény ; egészen mást mond: A törvény latin szövege a következő, a czifraságokat kihagyta: »In defectu sexus masculini, . . . jus haereditarium succedendi in Hungáriáé regnum, . . . etiam in sexum Augustae domus suae Austriacae faeminemn, primo loco, . . . regnanti . . . Regia majestate, dein in hujus defectu . . . Josepho, his quoque deficientibus ex lombis . . . Leopoldi . . . descendentes, eorumdemque legitimos Romano-Catholicos successores utriusque sexus Austriae Archi-Duces* etc. . . . Vészi József: Archiduces! Kossuth Ferencz: Tetszik érteni a deák szöveget ? (Derültség.) Vészi József: Hogyne! Kossuth Ferencz: Ha tetszik azt érteni, akkor talán ezt az észrevételt helyesebb lesz visszavonni. Vészi József: Sokan vagyunk, kik így vélekedünk!