Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-598

698. országos ülés 1900. október 25«en, csütörtökön. ^55 védsógnek alkalmazhatóságára nézve az 1890: V. törvényczikk rendelkezik. Ezen törvénynek fundamentális alapelve az, bog}* a honvédség az ország határain belül alkalmazandó minden körülmények közt. Mert maga a törvény is világosan kivételesnek mondja az ország határain kivűl való alkalmazást. Ezen kivételes alkalmazásról a törvénynek 2. §-a rendelkezik, még pedig oly módon, hogy ebben a 2. §-ban a nemzet, a törvényhozás a legvilágosabb ós legerősebb alkotmánjdtiztosítékokkal vette magát körűi oly irányban, hogy a törvényhozásnak akarata., befolyása, minden alkalommal és minden körülmények között érvényesüljön a tekintetben, hogy a magyar királyi honvédség az ország határait átlépheti-e, illetőleg a magyar korona országain kivűl is alkalmazható-e, igen vagy nem. Ez a 2. §. ugyanis azt mondja. »A honvédség kivételesen az ország határain kivűl is alkalmazhntó; de erre mindannyiszor az országgyűlésnek külön intézkedése szükséges. Tehát a törvényben experessis verbis benne van az, hogy valahányszor a honvédség az országhatárain kivűl alkalmaztanék, arra mindannyiszor a törvényhozás külön intézkedése szükséges; vagyis hogy ezen törvényhozási akarat és ezen törvényhozási külön intézkedés feltétlenül szükséges arra, hogy a honvédség a magyar korona országain kivűl alkalmaztathassók. A törvény csakis másodsorban engedi és irja elő ezt és csakis rendkívüli viszonyok közt engedi azt meg, hogy ő Felsége elrendelheti a honvédségnek a magyar korona országain ki\iil való alkalmazhatását. Tehát ez a fejedelmi jog nem korlátlan, a törvényhozás azt az alkotmányos biztosítókokhoz és feltételekhez kötötte. (Úgy van! a szélsőbalon.) Én készséggel elismerem, hogy azon alkotmánybiztosítékok, a melyek szerint ezen fejedelmi joggal ő Felsége élhet, nevezetesen hogy a minisztérium felelőssége mellett, és hogy azután a törvényhozás összejövetelekor azonnal bejelentendő ezen eset ós annak utólagos jóváhagyása azonnal kikérendő, a jelen esetben megtartattak. De nézzük, hogy

7 azon feltótelek, a melyekhez köti a törvény ezen fejedelmi jog gyakorlását, fennállottak-e. A törvény két feltételhez köti a fejedelmi jognak gyakorlását. Ugyanis így szól a törvény : csak az országgyűlés együtt nem létében és ha a halasztásból veszély származik, rendelheti el ő Felsége a honvédségnek az ország határain kivűl való alkalmazását. Tehát a törvény két feltételhez köti, ós én azt hiszem, hogy ezen két feltétel közül az utóbbival könnyen végezhetek. Mert nem hiszem, hogy a törvényhozásban bárki abban a véleményben volna, hogyha a honvédségnek Galicziába való kivezénylése elhalasztatik, abból bármi veszély háramolhatott volna az országra. Sokkal fontosabb szerintem az első feltételnek megvitatása ós megvilágítása, fontosabb pedig azért, mert a kormány is arra hivatkozik jelentésében, arra alapítja intézkedését, az országgyűlés együtt nem létét adván okúi és ürügyűl azért, hogy utólag jelenti be a törvényhozásnak a honvédségnek Galicziába, történt kivitelét. Az kétségtelenül igaz, hogy a nyáron, a mikor a hadgyakorlatok terve megállapíttatott, az országgyűlés szünetet tartott. De alkotmányos felfogásom szerint abból, hogy az országgyűlés szünetet tartott, nem következik, hogy az országgyűlés nem volt együtt. (Igazi Úgy van! a szélső baloldalon.) Alkotmányos felfogás szerint az 1896. november 18-ára összehívott országgyűlés mindaddig együtt van, míg ez az országgyűlés fel nem oszlattatik. {Úgy van! a szélső baloldalon.) Alkotmányosan tehát az országgyűlés együtt van akkor is, ha időlegesen elnapolja magát, szünetel. Hiszen ha az időleges elnapolás, szünetelés az országgyűlés együtt nem létét jelenthetné, akkor igen könnyen lehetne a nemzeti akaratot mellőzni, és igen könnyen lehetne kijátszani ennek a törvénynek is azt az intézkedését, mely szerint mindannyiszor feltétlenül szükséges a törvényhozás előleges jóváhagyása a honvédségnek az ország határain kivűl való alkalmazására. Erre nézve, t. képviselőház, példát hozok fel. Tegyük fel azt az esetet, hogy a kormány igen jól tudja, hogy ha a törvényhozás elé előterjesztést tenne arra nézve, hogy a honvédség a magyar korona országain kivűl alkalmaztassók, az országgyűlést ehhez a jóváhagyást nem adja meg és az előterjesztést nem fogja elfogadni. Akkor a kormány mit tesz ? Egyszerűen egy-két heti szünetet tartat a törvényhozással és ez alatt a szünet alatt a mozgósítást elrendeli. 48 óra alatt ma. már a honvédséget az ország határain kivűl vezényelheti, és aztán a törvényhozásnak jelentést tesz, a mely szerint ezt meg kellett tennie, mert az országgyűlés nem volt együtt, a halasztásban pedig veszély rejlett. Ily módon a törvényhozás akaratának, a nemzeti akaratnak megnyilatkozása igen könnyen és eklatáns módon mellőzhető, kikerülhető és kijátszható. Komoly érvül, alkotmányos érvül azt, hogy az országgyűlés együtt nem volt, el nem fogadhatom, mert tudom, hogy az országgyűlésnek ülésre való összehívása, a képviselőház, az országgyűlés előleges jóváhagyásának kikérése és megszerzése csak egy szavába került 20*