Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-598

156 698> országos ülés 1900. október 25-én, csütörtökön. volna a kormánynak, ha szigorú alkotmányos formák megtartása, mellett járt volna el ebben a kérdésben. Van a kormánynak másik érve is, a melyhez a szigorú alkotmányosság figyelembe vételével nem járulhatok, és ez a kormány részéről erősebb érv, nevezetesen az, hogy a mint a jelentésmondja, a törvény nem tartja kötelezőnek a jóváhagyás kikérését békés időben, hadgyakorlat ezéljára, hanem csak háborúban. A jelentés így szól (olvassa): »Jóllehet a törvény eme rendelkezésének szelleme ós valódi értelme csak komoly viszonyokra, és háború esetére vonatkozik, a mit a törvény szövegében előforduló veszély sző is kétségtelenné tesz, s így a törvény szelleme szerint a honvédségnek az ország határain kivül béke idején hadgyakorlaton való részvétele tulaj donkópen külön törvényhozási intézkedés nélkül is történhetnék. <<. T. képviselőház! Törvénymagyarázásra egyedül a törvényhozás illetékes; a kormány törvénymagyarázásra nem illetékes. Itt pedig a kormány, ezen jelentésében beáll törvénymagyarázónak ós én ezen törvónymagyárazásnak más jelentőséget nem tulajdoníthatok, mint a milyen értelmet és jelentőséget tulajdonítok egy szubjektív felfogásnak, a melylyel szembon minden törvényhozónak szubjektív, egyéni felfogása van ós így sem az egyik, sem a másik alkotmányjogilag törvény végrehajtásánál és alkalmazásánál el nem fogadható. Egy kormányzati tény elbírálásánál a kormánynak a törvény magyarázatát pedig elfogadni komoly érvül, a mikor az a kor- , mányzati tény a szerint biráltatik el, vájjon az alkotmányos-e, vagy nem, törvényes-e vagy nem törvényes, nem lehet, különösen akkor, ha ez a, törvénymagyarázat az alkotmányosságnak hátrányára és csökkentésére szolgál. Miből magyarázza ki a. kormány azt, hogy az 1890 : V. törvényczikk 2-ik §-a tisztán csak háborúra vonatkozik ós béke idejében hadgyakorlatokra nem ? mert a törvényből nem magyarázhatja ki, annak egyetlen betűje sem mondja ezt. És ha keresem, hogy miből magyarázta ki ezt a kormány, megtalálom a t. honvédelmi miniszter úr jelentésének azon részében, melyben ezen szavakra hivatkozik, hogy: »veszély nélkül*. Bátorkodtam már az imént megjegyezni, hogy a »veszély* szó a törvényben épen ellenkezőt jelent, mert ez egy feltételt jelent, azt a feltételt, a melynek bekövetkezése mellett és alatt gyakorolhat) a ő Felsége azt a fejedelmi jogot, hogy elrendelheti a honvédségnek az ország határain kivül való alkalmazását. Tehát a » veszély* szó nem jelenti azt, hogy csak háború esetére vonatkozik az alkotmányos eljárás, hanem épen ellenkezőleg jelenti azt, hogy veszély nélkül béke idején még ő Felségének sincs joga a honvédséget az ország határain kivül alkalmaztatni. (Helyeslés a szélsőbalon.) T. ház! Ha a kormánynak az a meggyőződése, hogy ennek a törvénynek valódi értelme és szelleme az, hogy béke idejében hadgyakorlatokra nem alkalmazható, csakis háborúra, akkor kérdeni a t. kormányt, minek terjesztette ©libánk ezt a jelentést, és meggyőződése ellenére miért fordul a törvényhozáshoz és miért kéri ki a törvényhozás alkotmányos hozzájárulását? Azt mondja a t. kormány jelentésében, hogy azért, mert a törvénynek betűszerinti értelmében akar eljárni. Hiszen egy törvénynek betűszerinti értelme nem lehet más, mint annak valódi értelme/; a betű ad testet és lelket a törvénynek, és ha betűszerinti értelmében elismeri a kormány, hogy szükséges az alkotmányos hozzájárulás az ő kormányzati tényéhez, akkor önmaga czáfolja meg* azt, hogy annak a törvénynek valódi értelme és szelleme más lenne. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A mi meggyőződésünk szerint ez a törvény bókében, hadgyakorlatra, ópoly kötelezőleg alkalmazandó, mint háború esetében, mert itt a nemzet a maga alkotmányos befolyását ós akaratát akarta kikötni ós érvényesíteni, ós ha a törvény valódi szellemét ós értelmét keressük, szerintem megtaláljuk abban a nemzeti gondolatban, hogy a magyar nemzet, a magyar törvényhozás fentartotta magának a jogot, hogy vódereje fölött rendelkezzék önként és szabadon, hogy a magyar honvédség az ország határain belül teljesítse a trón ós haza védelmét, idegen érdekekért azonban soha, de soha, semmi körülmények közt ki ne vitessék, ós hogy a tisztán, egyedül magyar véren és magyar pénzen fentartott honvédség felett ne Bécsben egy katonai büróban, hanem itt, a magyar törvényhozás termében rendelkezzenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én ezen alkotmányos nemzeti gondolatban találom fel e törvény valódi értelmét ós valódi szellemét. Felszólalásom konzequencziájának annak kellene lenni, hogy indítványt adjak be, a mely szerint a képviselőház utasítja a kormányt, hogy jövőben a gyakorlatok alkalmával is a szigorú alkotmányosságnak megfelelően járjon el. Ezt az indítványt azonban nem teszem meg tisztán csak azon oknál fogva, mert feltételezem a többségről, hogy ezt az indítványt nem fogadná el és a magyar törvényhozást nem akarom kitenni annak, hogy a világos törvónynyel ellenkező határozatot iktasson be a jegyzőkönyvébe. (Helyeslés a szélső baloldalon.)