Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-598

154 598. országos ülés 1900. október 25-éa, csütörtökön. képen alkalmazható. Ha azonban ezen eset beáll, akkor kötelessége a kormánynak az ország képviseletének utólagos jóváhagyását kikérni. Habár az összminisztórimn azon véleményben van, hogy ezen törvény rendelkezése csak a komoly időkre, azaz a háborúra vonatkozik, mégis, miután mindenféle alkotmányos aggodalmakat teljesen el kivan oszlatni, kötelességének tartotta, ezen jelentést a t. ház elé terjeszteni azért, mert a nyár folyamán elhatároztatott, hogy az ozidei őszi fegyvergyakorlatok Galicziában lesznek megtartva, és miután a 39-ik honvéd gyaloghadosztály szintén be van osztva azon hadtestek közé, a melyek ott gyakorlatot folytattak, szükségessé vált, hogy a minisztérium ő Felsége rendeletét kikérve, megengedje, hogy a 39-ik honvéd gyaloghadosztály ezen gyakorlatokon részt vegyen. Miután tisztán gyakorlatokról van szó, a honvédelmi miniszter úr az összminisztérium nevében beadott jelentésében hivatkozik még azon körülményekre, a melyek szükségessé tették a különleges intézkedést, azok pedig legelsősorban onnan erednek, hogy abban az időben, a midőn az őszi fegyvergyakorlatok ideje ós helye végleg meg lett állapítva, a törvényhozás már nem volt együtt, és igy a kormány sem volt abban a helyzetben, hogy akkor jelentését előzetesen megtehette volna az országgyűlésnek. Továbbá a megállapított hadgyakorlati terv szerint a magyar korona országaiban ebben az évben egyáltalában nem voltak gyakorlatok megtarthatók, illetve Magyarország területén ebben az évben a gyakorlatok nem tartattak meg és ennek folytán a honvéd-főparancsnokságok és magasabb tisztek nem képeztethettek ki ezen gyakorlatok alkalmával azon vezérszerepekre, a mely nekik feladatokúi jutott volna, és e szerint szükséges volt, hogy a 39. honvéd gyaloghadosztályhoz tartozó tisztek vezényeltessenek a galieziai hadgyakorlatokra, hogy ott a magasabb seregtestek kötelékében való hadszerű kiképeztetésük kellőleg biztosíttassák és elsajátíttassák. Még egy indokot hoz fel az igen tisztelt honvédelmi miniszter úr, és ez az, hogy a 39. honvéd hadosztály volt épen az, a mely az 1898. évben részt vehetett volna nagyobb szabásií gyakorlatokon, de az akkori szomorú., mindnyájunk előtt ismeretes esemény folytán ezen nagyobb liadgyakoliatok Magyarország északi részében lemondattak és ennek folytán ezen hadosztály a nagyobb szabású hadgyakorlatokban részt nem vett. Miután mindezen indokok, azt hiszem, csak bizonyítókát nyújtják annak, hogy- a honvédelmi miniszter úrnak csak az volt a czélja ós szándéka mikor a 39. honvéd gyalogezredet kivezérelte a galieziai hadgyakorlatokhoz, hogy a honvédség harczkópessógót fokozza, egyrészt a legénység tekintetében, és másrészt a tiszteknek hasonlóképen alkalmat adjon a vezénylésben való magasabb kikópeztetésre ; miután, mondom, ezen czélok indokolják a rendkívüli intézkedést, a véderőbizottság ezen indokokat magáévá téve, ajánlja a t. képviselőháznak, hogy ezen jelentést méltóztassék tudomásul venni és hasonló czólból a főrendiházhoz áttenni. (Helyeslés a jobboldalon.) Lukáts Gyula jegyző: Tóth János! Tóth János: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A minisztériumnak azon kormányzati ténye ellen, a mely szerint a törvényhozás előleges jóváhagyásának kikérése nélkül megengedte, hogy a 39. honvéd gyaloghadosztály folyó évi szeptember havában a magyar korona országainak határát átlépje ós Galicziába vezényel tessók, kötelességemnek tartom úgy a magam nevében, mint a függetlenségi és negyvennyolczas párt nevében felszólalni, azért, mert azon meggyőződésben vagyunk, hogy a kormány ezen tényével törvónj^es hatáskörét átlépte, illetőleg nem felelt meg a szigorú alkotmányosság követelményének, nem tartotta meg az ide vonatkozó törvénynek magyarázását ós félremagyarázást nem tűrő kategorikus rendelkezéseit, ezáltal tehát a mi felfogásunk szerint törvény- ós alkotmányellenesen vezényeltetett és alkalmaztatott Galicziában a honvédség, és így a magyar kormány a törvényhozást egy alkotmányellenes befejezett tény elé állítja, a melyet ma már jóvátenni, reparálni, megváltoztatni nem lehet. Ezenfelül pedig veszedelmes preczedenst alkotott a kormány, a mely ismétlődésével béke idejében mindannyiszor sérti a nemzet alkotnn=myos akaratát, a törvényt, háború idejében pedig kiszámíthatatlan kárt okozhat. Ezen állításomat, t. ház, bátor leszek röviden megmagyarázni, illetőleg bebizonyítani, és itt az alap, a melyen állok, a melyből kiindrdok, a melyet elfoglalok s a melyet megtartani mindenkinek, tehát a kormánynak is kötelessége, a törvény. Itt előzetesen hangsúlyozni kívánom azt, hogy nincsen egyetlenegy törvényünk sem, mely megengedné, vagy a melyből kimagyarázni lehetne azt, hogy különbség van a honvédségnek alkalmazhatására nézve a háborúban, vagy bókében, vagyis, hogy megkülönböztetést lehetne tenni a tekintetben, hogy békés állapotban, hadgyakorlatokra, alkotmányos formák szerint a törvényhozásnak előleges jóváhagyása és intézkedése ne kóressék ki. A hon-