Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-598

598. országos ülés 1900. október 25-én, csütörtökön. 153 mondva. Ez iránt, gondolom, Ausztriában sin­csen még senki véglegesen megállapodva, egyáltalában a kérdés tisztába hozva, nincsen. Tény az, hogy egy alkotmányos eszközhöz nyúlt a korona Ausztriában akkor, midőn a választásokat kiírta, a Reichsrathot feloszlatta. A t. képviselő úr most, azzal vádol en­gem, hogy a Reichsrathot bélyegeztem meg, mert azt mondtam, hogy munkaképtelen. Erős imputáezió. En azt mondtam, mikor motivál­tam, hogy miért nem tudott a két ház meg­egyezni, hogy bebizonyosodott Ausztriában, hogy az az országgyűlés sem a quótaj avasla­tot, sem más javaslatot a terminuson belül, a mely már akkor imminens volt, tárgyalni nem akarja. Emlékeztetem a t. képviselő urat arra az éjszakai ülésre, a melynek inczidensei alkalmat adtak a ház rögtöni elnapolására. Azokat ér­tettem, világosan meg is mondtam: távol állott tőlem, mi okom is lenne, eszein ágában sincs az osztrák alkotmányos állapotokat úgy festeni, hogy megbélyegezzem az osztrák Reichsrathot azzal, hogy egyáltalában nem akar dolgozni. Akkor nem akart dolgozni, a mi köztudomású tény; ebből származott az elnapolás ós a meg nem egyezésnek az esete. Még a. hat hónap ós az egy óv kérdését hozza fel a t. képviselő úr, s igen érdekesen lapdázik ezzel a kérdéssel. Hát a t. képviselő úr önmagának mond ellent. Mert azt mondja, hogy ez a miniszterelnök akkor virtust csinált magának abból, hogy 1899-ben csak félévi döntést proponált a koronának, most pedig egyévi döntést proponál; ha akkor virtus volt, a mit tett, most az ellenkezőjét csele­kedte, és ezzel az osztrák alkotmányos álla­potokat teszi lehetetlenné, a magyar ország­gyűléstől pedig egy jogot von el. Én azt hiszem, hogy a helyes kormány­zati axióma az, hogy minden kérdés eldönté­sénél az elveknek ós a törvénynek teljes integritása mellett a létező, az adott viszo­nyokhoz kell alkalmazkodni. (Úgy van! Ügy van! Helyeslés a jobboldalon) A ki ezt nem teszi, az igen szép, frázisos, vezérczdxkes, brosüros politikát követhet, de praktikus politikát nem követ. Engedelmet kérek, 1899-ben más volt az eset, most is más. Én megmondottam s fentartom, hogy igenis az ország érdekében levőnek tartottam akkor a félévi döntést. Miért? Azért, mert akkor a kiegyezés még nem lépett életbe, a mikor a döntés bekövet­kezett és nekem méltán szememre hányták, — hiszen már előre is szememre hányták, meg is vádoltak vele ebben a házban. — hogy majd felemelik a quótát, ós az, a mi nálunk a quótát rekompenzálj'a, nem fog életbe lépni KÉFVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXX. KÖTET. ós attól Magyarország elesik. És nem követ­kezett be e jóslat. Hát ón azért, mert akkor a kiegyezés az első évben lépett életbe ós a háznak ós az országnak garancziákat akartam ez úton is nyújtani azon esetre, ha ez a ki­egyezés a maga komplexumában, előnyeiben és Magyarországra nézve hátrányos voltában is foganatba fog menni, igenis a félévi dön­tést proponáltam és tettem ezt azért is, hogy az osztrák alkotmányos elv mellett határozott enuncziácziót tegyen a korona. (Helyeslés jobb­ról) De most megfordítva áll a, dolog: először a kiegyezés életbe van léptetve ós az iránt már a vádak is elhangzottak, hogy az egyik elmaradt, a másik meglesz; másodszor a kép­viselő úr magának mond ellent: előbb azt méltóztatott mondani, hogy januárban lesz maj­dan az új osztrák Keichsrathban az utolsó alkotmányos kísérlet megtéve, hát nekem ennyi előrelátással szintén kellett birnom, (De­rültség és helyeslés jobbfelöl) hogy csak január­ban jön össze az országgyűlés, ha tehát én a quótát csak félévre, vagyis deczember végéig proponáltam volna, eldönteni, akkor óriási hibát követtem volna el. (Úyy van! Úgy van! a jobb­oldalon) mert akkor a t. képviselő úr számí­tása szerint is később összejövő országgyűlés hogyan csinálja meg a quótát? (Élénk helyeslés és tetszés jobbfelöl. Mozgás és zaj a szélső bal­oldalon.) Ezeket az egyszerű ténybeli rektifikáczió­kat tartottam szükségesnek előterjeszteni. (He­lyeslés jobbfelöl) Elnök: A tanácskozás be van fejezve; következik a határozathozatal. A kérdés az, tudomásul veszi-e a ház a qnótádöntós tárgyában a, miniszterelnök úr által e képviselőházhoz intézett átiratot: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kórem azokat a kép­viselő urakat, a, kik az átiratot tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) A ház a miniszterelnök átiratát tudomá­sul veszi. Következik a honvédelmi miniszternek a kormány nevében tett előterjesztése (írom. 889, 897) a magyar királyi honvédség egy hadosz­tályának a galicziai nagy hadgyakorlatokban törtónt részvétele tárgyában. Az előadó úr kivan szólani. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Münnich Aurél, a véderöbizottság elő­adója: T. házi (Halljuk!) Az 1890 : V. törvény ­czikk 2. §-a aképen rendelkezik, hogy a hon­védség a magyar korona országain kivűl csak a törvényhozás külön intézkedése alapján vezónyeltethetik, és azon esetre, ha az ország­gyűlés nincs együtt, az összminisztérium fele­lőssége mellett ő felsége rendeletére hasonló-. 20

Next

/
Thumbnails
Contents