Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-598

598. országos ülés 1900. október 25-én, csütörtökön. 153 mondva. Ez iránt, gondolom, Ausztriában sincsen még senki véglegesen megállapodva, egyáltalában a kérdés tisztába hozva, nincsen. Tény az, hogy egy alkotmányos eszközhöz nyúlt a korona Ausztriában akkor, midőn a választásokat kiírta, a Reichsrathot feloszlatta. A t. képviselő úr most, azzal vádol engem, hogy a Reichsrathot bélyegeztem meg, mert azt mondtam, hogy munkaképtelen. Erős imputáezió. En azt mondtam, mikor motiváltam, hogy miért nem tudott a két ház megegyezni, hogy bebizonyosodott Ausztriában, hogy az az országgyűlés sem a quótaj avaslatot, sem más javaslatot a terminuson belül, a mely már akkor imminens volt, tárgyalni nem akarja. Emlékeztetem a t. képviselő urat arra az éjszakai ülésre, a melynek inczidensei alkalmat adtak a ház rögtöni elnapolására. Azokat értettem, világosan meg is mondtam: távol állott tőlem, mi okom is lenne, eszein ágában sincs az osztrák alkotmányos állapotokat úgy festeni, hogy megbélyegezzem az osztrák Reichsrathot azzal, hogy egyáltalában nem akar dolgozni. Akkor nem akart dolgozni, a mi köztudomású tény; ebből származott az elnapolás ós a meg nem egyezésnek az esete. Még a. hat hónap ós az egy óv kérdését hozza fel a t. képviselő úr, s igen érdekesen lapdázik ezzel a kérdéssel. Hát a t. képviselő úr önmagának mond ellent. Mert azt mondja, hogy ez a miniszterelnök akkor virtust csinált magának abból, hogy 1899-ben csak félévi döntést proponált a koronának, most pedig egyévi döntést proponál; ha akkor virtus volt, a mit tett, most az ellenkezőjét cselekedte, és ezzel az osztrák alkotmányos állapotokat teszi lehetetlenné, a magyar országgyűléstől pedig egy jogot von el. Én azt hiszem, hogy a helyes kormányzati axióma az, hogy minden kérdés eldöntésénél az elveknek ós a törvénynek teljes integritása mellett a létező, az adott viszonyokhoz kell alkalmazkodni. (Úgy van! Ügy van! Helyeslés a jobboldalon) A ki ezt nem teszi, az igen szép, frázisos, vezérczdxkes, brosüros politikát követhet, de praktikus politikát nem követ. Engedelmet kérek, 1899-ben más volt az eset, most is más. Én megmondottam s fentartom, hogy igenis az ország érdekében levőnek tartottam akkor a félévi döntést. Miért? Azért, mert akkor a kiegyezés még nem lépett életbe, a mikor a döntés bekövetkezett és nekem méltán szememre hányták, — hiszen már előre is szememre hányták, meg is vádoltak vele ebben a házban. — hogy majd felemelik a quótát, ós az, a mi nálunk a quótát rekompenzálj'a, nem fog életbe lépni KÉFVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXX. KÖTET. ós attól Magyarország elesik. És nem következett be e jóslat. Hát ón azért, mert akkor a kiegyezés az első évben lépett életbe ós a háznak ós az országnak garancziákat akartam ez úton is nyújtani azon esetre, ha ez a kiegyezés a maga komplexumában, előnyeiben és Magyarországra nézve hátrányos voltában is foganatba fog menni, igenis a félévi döntést proponáltam és tettem ezt azért is, hogy az osztrák alkotmányos elv mellett határozott enuncziácziót tegyen a korona. (Helyeslés jobbról) De most megfordítva áll a, dolog: először a kiegyezés életbe van léptetve ós az iránt már a vádak is elhangzottak, hogy az egyik elmaradt, a másik meglesz; másodszor a képviselő úr magának mond ellent: előbb azt méltóztatott mondani, hogy januárban lesz majdan az új osztrák Keichsrathban az utolsó alkotmányos kísérlet megtéve, hát nekem ennyi előrelátással szintén kellett birnom, (Derültség és helyeslés jobbfelöl) hogy csak januárban jön össze az országgyűlés, ha tehát én a quótát csak félévre, vagyis deczember végéig proponáltam volna, eldönteni, akkor óriási hibát követtem volna el. (Úyy van! Úgy van! a jobboldalon) mert akkor a t. képviselő úr számítása szerint is később összejövő országgyűlés hogyan csinálja meg a quótát? (Élénk helyeslés és tetszés jobbfelöl. Mozgás és zaj a szélső baloldalon.) Ezeket az egyszerű ténybeli rektifikácziókat tartottam szükségesnek előterjeszteni. (Helyeslés jobbfelöl) Elnök: A tanácskozás be van fejezve; következik a határozathozatal. A kérdés az, tudomásul veszi-e a ház a qnótádöntós tárgyában a, miniszterelnök úr által e képviselőházhoz intézett átiratot: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kórem azokat a képviselő urakat, a, kik az átiratot tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) A ház a miniszterelnök átiratát tudomásul veszi. Következik a honvédelmi miniszternek a kormány nevében tett előterjesztése (írom. 889, 897) a magyar királyi honvédség egy hadosztályának a galicziai nagy hadgyakorlatokban törtónt részvétele tárgyában. Az előadó úr kivan szólani. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Münnich Aurél, a véderöbizottság előadója: T. házi (Halljuk!) Az 1890 : V. törvény czikk 2. §-a aképen rendelkezik, hogy a honvédség a magyar korona országain kivűl csak a törvényhozás külön intézkedése alapján vezónyeltethetik, és azon esetre, ha az országgyűlés nincs együtt, az összminisztérium felelőssége mellett ő felsége rendeletére hasonló-. 20