Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-598

598. országos ülés 1900, október 25-én, csütörtökön. 149 akar.« A nemtudásnak még nagyobb és erősebb kifejezésre hozatala ez: »neni akar*. Ha ón hivatva vag3^ok valakivel egyezkedni és az egyezkedést elkerülöm, abba belé sem megyek, azt lehetetlenné teszem magatartásommal, akkor már csak határozottan konstatálható, hogy én egyáltalában egyezséget nem akarok ós nem tudok létesíteni, mert a ki nem akar valamit tárgyalni, vagy egyezkedni, az nem is tud megegyezni. Bocsánatot kérek, az 1867-iki törvénynek ez a czólja nem lehetett, annak az volt a nagyon is fontos előrelátó ós a következések szerint nagyon is helyes intézkedése ós czéfzata, hogyha ebben a kérdésben nem tud a két országgyűlés bármi okból egyezségre jutni, a kérdés pedig okvetlenül eldöntendő, mert nyitva nem hagyható, akkor előállott a kérdés megoldásának az a módja, a mely ismeretes : a korona döntése. Én értem azt, hogy a t. ellenzék és annak az a része, a melynek közjogi programmja, hitvallása az, hogy az 1867-iki törvényt, a menynyire csak tőle telik, folytonosan alá ássa és megdöntse, felhasználja ezt az alkalmat annak szerintük teljesen abszolút bebizonyítására, de én szerintem csak a bizonyítás megkisórtésére, hogy itt a törvénynek egy oly hézaga van, hogy a törvényt abszolúte nem lehet értelmezni és ha egy ilyen eset előáll, a mint előállt háromszor, vagy négyszer, ebből azt vezeti le, hogy akkor megszűnt a törvény létezni. De, bocsánatot kérek, abba a lyukba. abba az örvénybe, abba a repedésbe, a mit önök feltüntetnek ós a mebybe önök az 1867-iki törvényt betaszítani akarják — mi nem engedjük azt belelökni. Mi az ország jogainak, nagy állami érdekeinek és jövőjének szempontjából az 1867 : XII. törvényczikken azt a sérelmet, a melyet önök ejteni akarnak rajta, — mert ez a felfogás ejtene sérelmet a törvényen—-nem engedjük ejteni. És, t. képviselő urak, gondolják meg azt, hogy hiszen nem azért nem tudott ott a két ház megegyezni, mert az egyezkedési eljárásba be nem ment, mert az osztrák Reichsrath az 1867 : XII. törvényczikk feltételeinek nem akart eleget tenni, hanem azért, mert saját belbajaiknál, belviszályos állapotaiknál fogva nem jutottak oda, nem tudták másukat £11*1*3* <i helyzetre felemelni, hogy kikapcsolva e kérdést az ő belbajaikból, azt a mit a kieg}'ezési törvény rendel, teljesítsék. A megegyezés tehát nem jöhetett létre azért, mert ők az ottani állapotokkal nem tudtak rendbe jönni és előállott olyan helyzet, midőn a tárgyalás lehetősége ki volt zárva. Ezt azonban inczidentaliter kihasználni akarni arra, hogy az 1867 : XII. törvényczikket, a melynek rendelkezése egész világosan és törvényesen lett alkalmazva ezen esetben is — megsértettnek vagy épen megdőltnek hirdessék: sem nem logikus, sem nem igazolható felfogás. (Helyeslés a jobboldalon.) Az 1867 :XH. törvényczikk ezen esetekre bölcsen provideált és az 1867 : XII. törvényczikk közjogi rendelkezésnek épen abban látom én erejét, hogy elég biztos eligazodást nyújt még ilyen nehéz helyzetben is ós nem birták megdönteni az osztrák alkotmányos életben beállott zavarok. Azt mondja Komjáthy Béla t. barátom a beszéde végén, — ós erre akarok csak pár szót mondani — hogy önök hát. akármi történjók, fentartják ezt az állapotot? Kérem ezt nem mondta senki. Mi fentartjuk igenis, a mint előbb is kifejtettem, mindaddig, a míg az ország jogainak ós érdekeinek integritását ebben a törvényben megóva látjuk. Nem látok abszolúte semmi olyat még ma, a, mit úgy lehetne jellemezni, a mint a t. képviselő úr, hogy bármi történjék: most egyszerűen az történt, a mi már négy esetben, hogy a két országgyűlés nem tudott megegyezni s ennek kövekeztóben a törvényben előrelátott döntésnek a módozata állott be, a mint beállott 1887-ben, 1897-ben, 1898-ban és 1899-ben. Az osztrák birodalmi tanács fel van oszlatva alkotmányos és törvényes módon. Az osztrák alkotmány ma teljes érintetlen és sértetlen áll fenn, ha a képviselőház nem volt is normális állapotban. Már most arra akarok reflektálni, a mit Polónyi Géza képviselő úr mondott, némileg egyezően azzal —• ámbár bizonyos eltérő nüanszszal — a mit Komjáthy Béla képviselő úr hozott elő ; és azért nem reflektáltam a Komjáthy Béla képviselő úr által mondottak e részére, hogy együtt tehessem meg észrevételeimet. Azt mondja a t. képviselő úr, ő megjósolta, hogy ez kontinue fog folyni ós hogy ebből rendszer fog válni, s akkor a miniszterelnök ellen fordul. Én sohasem mondtam, tessék utánna nézni az általam mondottaknak, hogy ez nem ismétlődhetik. Én csak azt mondtam, hogy ismétlődhetik akkor, ha ugyanazon helyzet áll elő. A törvény nézetem szerint a döntést két esetre vonatkozólag zárja ki; akkor, ha a két országgyűlés meg tudott egyezni, vagy akkor, ha a két országgyűlés nem volt azon hebyzetben, hog}- megegyezhessen, ha akar is. Csak ebben a két esetben nincs megengedve a döntés; és minden egyéb esetben meg van engedve, mert a kérdést el kell dönteni. Ennek felel meg az, a mi történt. Az osztrák Reichsrath akarta a szerződés fonalát felvenni, mert a quótadeputácziót kiküldte; mi akartuk a szerződést, mert kiküldöttük. A két quótadeputáczió tanácskozott, összeült,