Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-597
597. országos ülés 190 eltérések mutatkoznak az L, 2., 3., 13., 15. és 27. pontoknál. Az első pontnál ugyanis a születési és házasságkötési statisztikai lapok összeállításánál az első kórdőpont, mint felesleges elejtetik. A második, vagyis a ki- és bevándorlási statisztikában elejtetett a 6. és 7. kérdés. A harmadik pontnál, a magyar-román és a magyar-szerb határszélen át lebonyolódó személyforgalom statisztikájánál hasonlóképen elejtetett egy pont, mely arra vonatkozott, hogy az átkelő egyének szemólyiviszonyai is meghatároztassanak. Az eddigi munkánál ugyanis vagy épen nem, vagy nagyon hiányosan voltak kitöltve e kérdőpontok. Továbbá a bűnügyi statisztikánál kitűnt, hogy a törvényszéki ügylapok kitöltése a királyi ügyészségekre oly óriási munkaterhét rótt, hogy azok annak pontosan meg nem felelhettek. Ennélfogva ez ügylapok több kérdőpontja elhagyatik. Fontosabb rész és új ezen munkaprogrammban a 8., 11., 16., 21. és az egészen új 29. pont. így a 8. pontnál, az állatvásárok statiszkájánál nyilt képét akarjuk látni annak, hogy egyes vidékeken az állat, vagy más forgalom miképen módosul, s mennyiben teszi szükségessé a vásárok szaporítását, esetleg apasztását. A 11. pontnál, az ipartestületek statisztikájánál, tudni óhajtja a kormány, hogy vájjon ezen testületek bevételeikkel mennyiben járulnak hozzá az ipar emeléséhez ós vájjon a bevételek nem fordíttatnak-e esetleg más czélokra? A 16. pontnál, a kézi zálogkölcsön-üzletek statiszkájánál is van változás. Ez a legszegóiryebb sorsú néposztályt érinti, és ép itt gyakran merülnek fel panaszok, hogy felette nagy kamatot szednek, 24—40%-ot is. A kérdő-lap adatokat fog szolgálta/fcni arra, hogy az iljmemű visszaélések a közérdek szempontjából szabályoztassanak. A 21. pont, a biztosító intézetek statisztikája, világos képet fog nyújtani a károkról és arról, hogy vájjon a biztosító társaságok díjtótelei hogyan aránylanak a viselt koczkázathoz. Egészen új a 29. pont, az életbiztosítás halandóságára vonatkozó statisztika. Ugyanis, t. ház, Magyarországon eddig az összes hazai ós külföldi biztosító társulatok idegen halandósági táblázat szerint számítják díjtételeiket és annak valószínűségi adatai alaján számítják a díjtartalékot. Ez felette beteges állapot ós ránk nézve mintegy szegénységi bizonyítvány. Ha azt akarjuk, hogy ezen fontos pénzügyi ágazat, a mely a közügyet nagyon közelről érinti, egészséges mederbe tereitessék, múlhatatlanul kell, hogy gondoskodjunk mi is egy a hazai viszonyainknak teljesen megfelelő, a mi viszonyainkat egészen hiven feltüntető magyar halálozási táblázat létesítéséről. Ezeket javasolja a miniszter úr, ós még október 22-én, hétfőn. |g^ hozzáteszem, hogy e munkaprogrammon kivül az 1901. évre meg az 1900-iki népszámlálás munkálatai is igénybe veszik majd a hivatalt. A mennyiben a felsorolt módosítások csupán a czélszerűsóg és a munkamegtakarítás szempontjából írattak elő és terveztettek, kérem a t. képviselőházat, hogy e -munkaprogrammot jóváhagyni és egészében elfogadni kegyeskedjék. (Helyeslés) Elnök: Kíván valaki a jelentéshez szólani ? Ha nem, felteszem a kérdést. Hozzájárul a ház a közigazgatási bizottság jelentéséhez ós javaslatához, hogy a magyar királyi központi statisztikai hivatal 1901. évi munkatervéről beadott kereskedelemügyi miniszteri jelentós jóváhagyólag tudomásul vétessék? (Igen!) Kimondom, hogy a ház a jelentést tudomásul veszi és hasonló czéíból a főrendiházzal közli. Következik a kereskedelemügyi miniszter jelentése (írom. 891, 898) a kovácsháza-kupapusztai keskenyvágányú vasútnak a kovácsháza-csabai helyiérdekű vasút kiegészítő részét képező teherárúszállítö szárny vonalként törtónt engedélyezéséről. Kovács Pál, a közlekedésügyi bizottság előadója: T. képviselőház! A kereskedelemügyi miniszter úr bemutatta jelentését a kovácsháza-kupapusztai keskenyvágányú vasútnak a kovácsháza-csabai helyi érdekű vasút kiegészítő részét képező teherárúszállítö szárnyvonalként történt engedélyezéséről. A jelentést a közlekedésügyi bizottság behatóan tárgyalta ós meggyőződött arról, hogy az engedélyezés a fennálló törvéiyeknek értelmében intéztetett el. Kérem a t. házat, méltóztassék a jelentést tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiházhoz átteni. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez szólani? (Nem.) Ha nem, felteszem a kérdést. Tudomásul veszi-e a ház a jelentést: igen, vagy nem? (Igen.) Kimondom határozatilag, hogy a ház a jelentést tudomásul veszi ós hasonló czélból a főrendiházzal közli. Következik a kereskedelemügyi miniszter jelentése(Irom.892, 899) amagyar-északnyugoti helyi érdekű vasút kutti-broczkö-országhatárszéli vonal részére eső tényleges építési ós üzletberendezósi tőkének felemeléséről ós ezzel kapcsolatosan egyes építési ós üzletberendezési feltótelek módosításáról. Az előadó úr kíván szólani. Kovács Pál előadó: T. képviselőházi A kereskedelemügyi miniszter úr bemutatta továbbá jelentését a magyar-északnyugoti helyi érdekű vasút kufti-broczkó-országhatárszóli vonal részére eső tényleges építési ós üzletberenÍ7*
