Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-595

59ö. országos ülés 1900. október 16-én, hétfőn. j \ 7 Elnök: Kérem a ház azon t. tagjait, a kik ezt a módosítást elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház ezen módosítást elfogadja. Következik a harmadik módosítás. Lukáts Gyula jegyző (olvassa)-. »Az 1. §. hatodik sorában »gyűjtóse<a szó után teendő »vagy árúk eladása*. Elnök: Kérem a ház azon t. tagjait, a kik ezt a módosítást elfogadni méltóztatnak, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház Barabás Béla képviselő úr harmadik módosítását nem fogadja el. Következik már most Mezei Mór képviselő úr módosítása. Lukáts Gyula jegyző (olvassa): ^Toldat az első bekezdéshez. Más egyéb megrendelések átvétele végett a fogyasztó, a kereskedő, vagy iparos csak személyesen, vagy annak oly alkalmazottja keresheti fel, a ki a megrendelés helyére nézve illetékes kereskedelmi és iparkamara által kiállított bizonyítványnyal igazolja, hogy az ezen kamaránál letett okmányok szerint a megbízó kereskedő vagy iparos elvállalta a teljes felelősséget azért, a mit az alkalmazott úgy az árú minőségére, mint a fizetési feltételekre nézve igért.« Elnök: Kérem a ház azon t. tagjait, a kik Mezei Mór képviselő úr ezen módosítványát elfogadni méltóztatnak, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A módosítvány tehát nem fogadtatik el. T. ház! A törvényjavaslat 1. §-a Barabás Béla képviselő úr második módosításával, a mely a negyedik sorba szúratik be, elfogadtatott. Következik a 2. §. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. §-át

} a mely megjegyzés nélkül elfogadtaük; olvassa a 3. §-t). Elnök: Kivan valaki szólani? Barabás Béla: T. ház! A 3. §-hoz szintén kívánok módosítást benyújtani. Ez a szakasz ugyanis arról intézkedik, hogy minő kivételek tehetők az 1. §. alól bizonyos üzleti és iparágak tekintetében. Ilyen kivételek konczedálására megadja a törvény a jogot a kereskedelmi kamarák meghallgatása után. Kérem, méltóztassék ide, ezen szó után után« bevenni azt, hogy » magyar állampolgároknak' . Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : T. ház! Ehhez a módosítványhoz nem járulhatok hozzá. Szerződéseink a magyar honosokkal egyenlő elbánást biztosítanak a külföldi állampolgároknak. Kérem tehát, méltóztassék a módosítást ezen okból mellőzni. (Helyeslés a jobboldalon) Frey Ferencz: T. ház! A 3. §-hoz ón is módosítást óhajtok tenni. A szakaszból tudniillik kimaradt egy szó, mert a szakasz így szól: ha a kereskedelmi kamarák meghallgatása után stb. Minthogy pedig kereskedelmi kamarák ez idő szerint nincsenek, kérem, méltóztassanak ezt így módosítani, hogy »kereskedelmi és iparkamarák, aHegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: A képviselő úrnak igazsága van. Kérem méltóztassanak ezt a beszúrást elfogadni. Elnök: T. képviselő úr, szóbeli módosításokat figyelembe venni nem lehet. Kérem méltóztassék e módosítását írásban beadni. Pichler Győző: T. ház! Barabás Béla t. képviselőtársam módosítványát pártolom. Tény, hogy kereskedelmi szerződések és egyezmények a külföldiek irányában egyenlő elbánásra köteleznek bennünket; de itt kivételről, jogadásról van szó, ós úgyis a kereskedelmi és iparkamarák meghallgatásával történvén a dolog, azt hiszem, mi akadálya sincs annak, hogy a magyar állampolgári minőség feltételűi kiköttessék. Fontos pedig a dolog azért, mert különösen divat- és textil-czikkékben a főváros ipara és kereskedelme azért pang, mert évente kétszer, tavaszkor ós őszkor, a fővárosi összes előkelő szállodák emeletei le vannak foglalva külföldi ügynökök által, a kik óriási kiállításokat rendeznek itt, megrendelésre hívják fel az embereket és itt tényleg óriási, milliókra menő megrendelések eszközöltetnek is. Ha a t. miniszter úr a fővárosi ipar és kereskedelem iránt igazán érdeklődéssel viseltetik, méltóztassék oda hatni, hogy ezeknek az embereknek csakis iparengedély mellett engedtessék meg, hogy itt hónapokon át űzhessék kereskedelmöket. A pénzügyminiszter úrnál is hasson oda, hogy ne csak a külföldi nagy művészek, tudósok és irodalmi férfiak jövedelmét füleljék le rögtön a a fiskus számára, ha ide jönnek előadásokat tartani, hanem szedjék be a jövedelmi adót ezektől is. Említhetném a nevek egész sorát; csupán egyetlenegy bécsi bizományos itt hathétszázezer forintnyi forgalmat eszközöl, a miből neki 30—40.000 forint jövedelme van, és ez után jövedelmi adót nem fizet. Az elöljárók tehát szüntessék be az ilyen üzérkedést, mert az elöljáróknak megvan erre a joguk, ha az illetők iparengedélylyel ellátva nincsenek; a pénzügjnniniszter pedig adóztassa meg ezeket a kereskedelmi ügynököket, a kik itt milliókra menő jövedelmet érnek el, és ebből egy árva fillért sem adnak az államnak. Már ezért is kérem, méltóztassék Barabás