Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-595

595. országos ülés 1900, i. október 15-én, hétfőn. ^g Mezei Mór: Mindegy akár a főváros egészében, akár n fővárosnak ez a része ... a vádat én ópoly alaptalannak, mint igazságtalannak tartom. Hentaller Lajos: Miért? Mezei Mór: A t. képviselő úr lehet más véleményen, mert a t. képviselő úrnak kevesebb alkalma van azokkal a körökkel érintkezni, mint Visontai Soma képviselő úrnak. Hentaller Lajos: A könyveket magyarul vezetik a Cityben, vagy németül? Mezei Mór: Magyarul! Hentaller Lajos: Nem áll. nem vezetik magyarul! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Mezei Mór: Nekem talán több kereskedői könyvet volt alkalmam látni, mint t. képviselőtársamnak. Hentaller Lajos: Lehet, de akkor sok németet látott! (Zaj.) Mezei Mór: A t. képviselő úr ezt csak képzeli, de én azt beszélem, a mit tudok. Ismétlem, ezt a vádat époly alaptalannak, mint igazságtalannak tartom és épen azért különösen Visontai Soma képviselő úrra nézve csodálkozom azon, hogy mikor ő is ugyanabban a. Cityben lakik és elég sűrűn érintkezik azokkal a kereskedőkkel, hogy nem találkozott százával és százával azoknak a, kereskedőknek, a kik mindezekben a felsorolt tekintetekben egy hajszálnyival sem kevósbbó magyarok, mint maga Visontai Soma képviselő úr. Méltóztassék csak még egy szót megengedni nekem, a mely személyemre tartozik. A kereskedelemügyi miniszter úr a mai felszólalásában tévesen azt mondta, mintha én állítottam vona beszédemben azt, hogy a kereskedelmi utazók hazudnak, kellemetlenek látogatásaiknál stb. Nem énmondtam. Azigazságügyibizottság jelentése mondja azt, hogy ezek az emberek visszaéléseket követnek el, ós hogy ezeknek a visszaéléseknek ez a magyarázatuk. Én azt mondtam, hogy még ha így van is: akkor is áll az, hogy aránylag ezek közt sem több, sem kevesebb a jó és a rossz ember, mint más foglalkozásúak közt. A gyanúsítás, a vád tehát nem én tőlem származott, hanem a védelem igenis. Én nagyon jól tudom, hogy miután az általános vitában nekem nem sikerűit meggyőznöm sem a t. kereskedelemügyi miniszter urat, sem a t. képviselőházat szavaim igazságáról, a részletes vitában sem igen van kilátásom arra, hogy ezt a törvényjavaslatot lényegesen javíthassam. Mind a mellett én azt hiszem, hogy tartozó kötelességet teljesítek akkor, a mikor erre is kísérletet teszek ós ezért — ámbár én a magam részéről a törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el — az első szakaszhoz módosítást adok be. (Halljuk! Halljuk.') Kérem a t. házat, méltóztassék a. szakasz első bekezdéséhez a következő toldást hozzátenni (olvassa): »Más egyént megrendelés átvétele végett a kereskedő, vagy iparos csak személyesen, vagy annak oly meghatalmazottja keresheti fel, a ki a megrendelés helyére nézve illetékes kereskedelmi iparkamara által kiállított bizony ítványnyal igazolja, hogy ezen kamaránál letett okmánynyal, a megbízó kereskedő, vagy iparos elvállalta a teljes felelősségét azért, a mit az alkalmazott úgy az árú minőségére, mint a fizetési feltótelekre nézve igért.« A. mi e módosításnak tendencziáját illeti, az azt hiszem, nagyon könnyen kitalálható. Legalább azt akarom biztosítani a vidéki város, vagy főváros területén működő kereskedőnek. vagy iparosnak, hogy a, saját kereskedelmi kamarája területén gyűjtethessen megrendeléseket oly egyének által, a kikre nézve, miután az igazolványt a kereskedelmi kamarának kell kiállítani ós annak minden szaváért az iparos, vagy a kereskedő a felelősséget elvállalta, a visszaélések, ha nem is teljesen kizárva, legalább lényegesen korlátozva lennének. Az is látnivaló, igen tisztelt képviselőház, hogy ezt az igazolványt megkapni sokkal könnyebb lesz arra nézve, a ki a. kamara, székhelyén otthon van, mint arra nézve, a ki ott nincs otthon, és természetesen a legnehezebb lesz arra nézve, a kinek az egész országban egyáltalában nincsen telepe, a ki tehát külföldi. Ebből a- szempontból is ós mindenesetre javítja ez a helyzetet ós azt a czélt, a melyet az idegen verseny kiszorításával akarunk elérni, megközelítenénk, a magyal' ipar helyzetét pedig annyiban tenné kedvezőbbé, a mennyiben neki a versenyt a külfölddel szemben talán könnyebbé tenné, vagy legalább is nem nehezítené meg annyira., mint a törvényjavaslat jelenlegi rideg formája. Ajánlom módosításom elfogadását. Nyegre László jegyző: Visontai Soma! Visontai Soma: T. képviselőház! Mezei Mór t. képviselőtársam úgy látszik, ezt a mostani javaslatot akarta arra felhasználni, hogy az ő dolgát a saját kerületében rendbe hozza. (Mozgás a jobboldalon) Mezei Mór: Visontai Soma beszéde pedig a gyöngyösieknek szól! (Zaj.) Visontai Soma: Én őt ebben a működésében a

; legtávolabbról sem gátoltam meg, de elvártam volna, hogyha ilyen csendes nyugalommal szemléljük az ő ténykedéseit és különösen azt, hogy egy olyan osztálynak, a mely, a, mint ezt a t. miniszter úr itt az ő hozzá tett hivatalos felterjesztésekből igazolta, maga sem panaszkodik, sőt a törvényjavaslatot helyesÍÖ*