Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-595

112 595. országos ülés 1900. október 15-én, hétfőn. megrendelések szabályozásáról szóló intézkedés. Mindenek felett pedig szükséges, hogy a kö­zönség szemét felnyissuk. Meg vagyok róla győ­ződve, és ezt nem frázisból, hanem adatok alap­ján mondom, hogy ha mi a száz és száz millió­nak csak egy részét fordítanék arra, hogy amennyiben minőség ós ár tekintetében a hazai ipar ós kereskedelem — mindkettő, nem vá­lasztom el — megfelelő árban és minőségben kiszolgálni képes a nagy közönséget, abban az esetben megerősítnők azokat. Ebben nincs sem­mi ellenszenv, nincs bojkott, nincsen erőszak, még védegyleti dolog sincs. Egyszerűen azért, mert az ilyen dolgokat a, közönségre ráerősza­kolni nem lehet és nem is szabad; az ilyen dolgokban a közönség hazafiassága, izlóse és meggyőződése kell, hogy megtalálja e tekintet­ben a helyes utat, ós én meg vagyok róla győ­ződve, hogy meg is fogja találni. Ennek kö­vetkeztében kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot úgy, mint azt a bizottság ajánlotta, elfogadni. De kijelentem, hogy ez részlet, a melynek sok munka, sok intézkedés, sok becsületes törekvés kell, hogy kiegészítését képezze; akkor fogunk czélt érni, különben nem. Ajánlom a törvényjavaslatot. (Elénk he­lyeslés.) Elnök: T. ház! A vita be lóvén zárva, felteszem a kérdést a szavazásra. Elfogadja-e a ház az 1884: XVII. törvényczikk 50. §-ának a megrendelések gyűjtésére vonatkozó rendel­kezései módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául: igen, vagy nem? (Igen!) Kérem a t. háznak azon tagjait, a kik a törvényjavaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a- törvényjavaslatott általánosság­ban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás, még pedig először is a czím. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvényja­vaslat czímét). Kálmán Károly! Kálmán Károly: T. ház! E törvényjavas­lat czíménól, vonatkozólag a t. kereskedelem­ügyi miniszter úrnak ama megjegyzésére, hogy mily sokan óhajtják e törvényjavaslatnak el­fogadását, legyen szabad csak röviden meg­jegyeznem, hogy az én választókerületemből is többen fordultak hozzám a végből, hogy e törvényjavaslatot támogassam. És én ezt annál készségesebben teszem, minél szembetűnőbb az, hogy a t. kereskedelemügyi miniszter úr e törvényjavaslat által a honi kereskedőknek, a pusztuló iparosoknak, a kisembereknek és egyben a sokszor zaklatott közönségnek rég elhagyatott érdekét A r eszi oltalmába. Ez érdeke a népnek, a honnak is az érdeke, melyet min­den igaz magyar ember óhajthat, mint ez az előbbi szavazásnál kitűnt, hisz az egész ház, minden pártkülönbség nélkül elfogadta azt. Thaly Kálmán: De Mezei Mór nem fo­gadta el! Kálmán Károly: Ám hát egymagában maradt. A részletekben kereshetni ugyan ki­búvót, de a javaslat egészében, még a czímében is, mely ugyan nem a legszebb magyarsággal hangzik, de magyar jót czóloz, a miért is az üdvös és a mint a kereskedelmi miniszter úr­nak imént elhangzott remek beszédében hal­lottuk, egy jobb irányzatnak a kezdete. Én tehát ezt az első lépést igen szívesen üdvözlöm és a törvényjavaslatot még a czímében is el­fogadom. Elnök: A. czím nem támadtatván meg, az elfogadtatott. Molnár Antal jegyző (olvassa az l. §-t). Lukáts Gyula jegyző: Barabás Béla! Barabás Béla: A t. előadó és a t. ke­reskedelemügyi miniszter úrnak beszédeire nem reflektálhatok külön, mert hiszen az általam előterjesztendő módosításoknak indokolásában lesz alkalmam ezekről megemlékezni ós egy­némely álláspontjukat meggyöngíteni (Halljuk! Halljuk.' a szélső baloldalon. Zaj.) Első alapos kifogásom volt e törvényjavaslat ellen és.ezt itt, az első szakasznál kell érvényesítenem, hogy a t. miniszter úr az ő törvényjavaslatá­ban nem mért hasonló mértékkel, mint a hogy mértek a külföldi államok, külföld alatt Ausz­triát is értvén ebben a kérdésben. Mikor a t. miniszter úr itt igen szép szavakkal adta elő azt (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon) és in­dokolta a többi államok törvényhozási tény­kedésével, hogy e veszedelem ellen miképen védekeztek, akor közbekiáltottam azt, hogy hasonló mértékkel kellene itt is ezekkel a ve­szedelem ékkel szemben védekezni. És a mi­niszter úr erre azt mondta, hogy igenis, hasonló fegyverekkel és hasonló védekezéssel lép fel. Ez azonban nem felel meg a ténynek, a mi­niszter úr állítása nem felel meg annak a jelentésnek, a melyet ő maga terjesztett a képviselőház elé. Hiszen a jelentés egészen kétségtelenül, tisztán, fólremagyarázhatlanúl mondja ós a miniszter úr maga is hangoztatta a. házban, hogy Ausztriában sem külföldi ügy­nöknek, nem kereskedelmi utazónak nem sza­bad felkeresnie a fogyasztót. (Igaz! a szélső hal­oldalon.) Miféle hasonló mérték tehát az, hogy itt egy sokkal gyengébb intézkedés, sokkal kevesebbet ad elénk, holott helyeselném és elfogadnám, lm plagizálná azt a törvényjavas­latot és azt az álláspontot, ós itt szintén azt mondaná hasonló erólylyel és hazafias köte-

Next

/
Thumbnails
Contents