Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-572

S72. országos ülés 190O. május 5-én, szombaton. 41 főképen a függetlenségi, párttól semmi esetre nem kívánhatja. így tehát, t. ház, röviden, de talán mégis kimerítően indokoltam a függetlenségi pártnak szavazatát, a melyet a törvényjavaslat ellen fog leadni. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Lázár Árpád jegyző: Buzáth Ferencz! Buzáth Ferencz: T. képviselőház ! E törvényjavaslatnak, mint a vasúti beruházásokról szóló 1897 : XXX. törvényczikk folyományának legfőbb czélja, hogy az állampénztárból előlegzett 78 millió korona ezen kölcsönvett pénzből visszafizettessék. Miként előttem szóló Kossuth Ferencz t. képviselőtársam is megjegyezte, valóban érthetetlen ez akkor, mikor a zárszámadások évrőlévre millió meg millió feleslegeket mutatnak. Épen ezért, és mert e feleslegek hovafordítása iránt a ház tájékozva nincs, a néppárt a költségvetés és a zárszámadások tárgyalása alkalmával nem egyszer kifejezést adott annak, hogy a költségvetés irreális. A felveendő kölcsönt a néppárt már csak azért sem szavazhatja meg, mert a papir árfolyama megállapítva nincs. A t. előadó úr beszéde szerint a mai pénzügyi viszonyok közt jobb árfolyamot elérni nem lehetett. Mi az a jobb árfolyam? A sötétben tapogatódzni és a képviselőházat tájékozatlanul hagyni és csak aggodalmat kelteni benne, hogy jobb árfolyamot nem tudtunk elérni, az nem járja. Mi az a jobb árfolyam, a mi nem volt elérhető, és mi az a kevésbbé jó, a mit elérni lehetett ? Ha még nem volna az árfolyam mértéke megállapítva, értenők a t. előadó úr nyilatkozatát; de itt van a pénzügyi bizottság jelentése... .Neményi Ambrus előadó: Félreértette! Nem mondtam egy szóval sem! Buzáth Ferencz : E jelentés szerint az árfolyam már meg van állapítva, a minthogy már meg is kell, hogy legyen állapítva, és csakis bizonyos pénzügyi szempontok akadályozzák a a közzétételt. Hát hol van itt a parlament tekintélyének a megóvása? Hiszen a parlamenti tekintély és felelősség megkövetelik, hogy oly törvényjavaslat a ház elé ne terjesztessék, a mely iránt az ország előzőleg kellőleg tájékozva nincsen, és a melynél utólagosan tudják meg az árfolyamot Hisz, t. ház, nem egy-két forintnak a felvételéről van itt szó, hanem 100 milliót felülhaladó összegről. Azt mondja továbbá a t. előadó úr, hogy ebből a felveendő kölcsönből egyéb, iskolai meg egyetemi építkezésekre, szóval több ilyen középületnek emelésére fog bizonyos összeg fordíttatni. De, t. ház, ez a kölcsön annak idején nem ezekre a czélokra lett megszavazva. Hogyan lehet hát ilyen gazdálkodást folytatni? Mi annak KÉPVH. NAPLÓ. 1896-1901. XXIX KÖTET. idején ezt a törvényjavaslatot vasúti beruházási kölcsönre szavaztuk meg, illetőleg, hogy ezen czélra fordíttassák, s most egy részét más czélokra akarják fordítani. Mikor volt őszinte az önök liberális politikája? Akkor, mikor a törvényjavaslatot beterjesztették, vagy most ? Azt is mondja a t. pénzügyi előadó úr, hogy az államnak nem czélja az, hogy nagy tőkét összegyüjtsön, hanem, hogy nagy tőkéit beruházásokra fordítsa. Köszönöm ; gyönyörű tőkegyűjtés az, a mely kölcsönfelvételből származik. így nagyon könnyű tőkét összegyűjteni. Tőkeösszegyujtésnek azt nevezzük, ha megtakarításból, például az államháztartás zárszámadásaiban feltüntetett milliók feleslegéből gyűlnek össze bizonyos összegek az állami pénztárba. Az államnak persze nem czélja, hogy azok ott heverjenek, s ezért ezek bizonyos hasznos czélokra fordíttatnak és elhelyeztetnek. De azt tőkegyűjtésnek nevezni nem lehet, mert az kölcsönfelvételből származik. (Helyeslés bal felől.) Én tehát, t. ház, úgy ezen, mint Kossuth Ferencz t. képviselőtársam által igen helyesen kifejtett indokokból, a melyek különösen kifogásolják a törvényjavaslatnak azt a részét, hogy az árfolyam koronaértékben és nem aranyjáradékban lesz felvéve, az oiszággyűlési néppárt nevében a törvényjavaslatot még általánosságban sem fogadom el. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra nincsen senki feljegyezve; ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr óhajt szólani. Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! Azt hiszem, nem kell túlságosan hosszas ideig igénybe vennem a t. ház becses türelmét, (Halljuk! Halljuk/) midőn reflektálni kívánok azon észrevételekre, melyek az előttünk fekvő törvényjavaslat ellen a t* ellenzék részéről az imént elhangzottak. Mindenekelőtt kötelességemnek tartom megjegyezni, hogy a mennyiben a t. ellenzék egyik szónoka, Kossuth Ferencz t. képviselő úr, a törvényjavaslatot bizalom hiánya miatt tagadja meg, ez ellen természetesen észrevételem nem lehet; a bizalmatlanságot az ellenzéki álláspont természetes folyományának tekintem és abszolúte nem lehet kifogásom az ellen, hogy a t. ellenzék ebből a szempontból nem kívánja' a törvényjavaslatot elfogadni. A mi azonban a meritorius indokokat illeti, a melyekkel a t. képviselő úr és äz utána felszólalt képviselő úr is a törvényjavaslat el nem fogadását indokolják, azokra nézve engedje meg a t. ház, hogy egypár szerény észrevételt tehessek. (Halljuk! Halljuk!) Kossuth Ferencz igen tisztelt képviselőtársam elsősorban nem tartja elfogadhatónak ezt a törvényjavaslatot azért, mert ő azt az intézke6