Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-572

SÍ2. országos filés 1900. május 5-én, szombaton. íjí, táraiban nagy összegeket felhalmozni, hanem, hogy a pénztári kész'eteket részben akár a pénzügyi, akár a közgazdasági helyzet javítására kell fordítani. Azt mondom részben, mert egészen ez úgy sem lehetséges, miyel az államnak is forgó tőkére van szüksége. De a mennyire a pénztári készleteknek természete az ilyen felhasználást megengedi, helyes, ha ily alkalmakkor és ily ezélra ezekhez a forrásokhoz nyúlunk. A mi már most a felveendő kölcsönt illeti, úgy hiszem nem szorul bizonyításra, hogy a nemzetközi pénzviszonyok mai stádiumában bajos volna alacsonyabb kamatozású papírokat mint 4°/o- osokat megfelelő árfolyamon elhelyezni. Hiszen látjuk, hogy nemcsak a mi állampapirainknak árfolyama hanyatlott az utolsó két esztendőben, hanem az európai leggazdagabb és legkonszolidáltabb államoknak — például a német birodalomnak és Ausztriának — értékei is hasonlóképen visszamentek, sőt némelyek tetemesen nagyobb mértékben mentek vissza, mint a mi állami értékeink. Ennélfogva a 4°/o-os tipus indokolva van. Indokolva van továbbá, hogy koronaértékű járadékot és nem aranyjáradékot veszünk fel, egyrészt azért, mert a koronajáradék megfelel a mi törvényes értékünknek és összhangban van a megkezdett és hitünk szerint kellő időben befejezendő valutaakczióval, máerészt azért is, mert egy koronaértéktí kölcsönt legalább részben inkább lehet itthon elhelyezni, mint az aranyértékű kölcsönt. Egyébként is azok az országok, melyek máskor az aranykölcsönöket favorizálni szokták, nevezetesen Anglia, Németország és Francziaország ez időszerint az idegen kölcsönökkel Szemben meglehetősen elzárkóznak. Felemlíteni tartozom még, hogy a kölcsönnek átvételi árfolyama a törvényjavaslatban nincsen kimondva. Ez azonban az ügy érdekében levő dolog, már azért is, mert nincsen kizárva, hogy a kormány a kölcsön átadását még egyéb oly pénzügyi feltételekhez is kötötte, például a nyereségben való részesedéshez, a mely feltételek számszerűit csak a kölcsönnek teljes lebonyolítása után a végeredmény alapján állapíthatók meg. Ennélfogva, bár hozzávetőleg mindenki könynyen kiszámíthatja az átvételi árfolyamot, a pontos árfolyamot ma megállapítani nem is lehet, de ha lehetséges volna, akkor is ezt kimondani talán a kincstár érdekei ellen volna. Hivatkozom rá különben, hogy előző alkalmakkor, például a nagy konverzionális kölcsönről szóló 1892: XXI. törvényczikkben az árfolyam szintén nem volt megállapítva, úgyszintén az 1897 : XXX. törvényczikkben, melynek ez a javaslat a folytatása, a 3

/2°/ö-ös kölcsönnek árfolyama nem lett feltüntetve. Magától értetik azonban, hogy az egész művéietifek lebonyolítása után a kormány a parlamentnek megfelelő jelentést tartozik tenni, a mint ezt a törvényjavaslat 3. §-a határozottan rendeli. Ezeknek előrebocsátása után kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Buzáth Ferencz jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz : T. ház ! Röviden fogom pártom álláspontját előadni, mert úgy veszem észre, hogy a ház nem igen érdeklődik ezen kérdés iránt, (Halljuk! Halljuk!) minthogy az általunk is igen tisztelt előadó úr szakavatott beszédjét sem hallgatta figyelemmel. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, mint az előadó úr is megemlítette, az 1897 : XXX. törvényczikknek kifolyása. Továbbá az is megjegyzendő, hogy a pénztárkészletek által 79 millió korona erejéig történt előlegezésnek viszszafizetésére van ezen kölcsönnek legjelentékenyebb része szánva; így tehát a jelen törvényjavaslat egyrészt olyan törvénynek a kifolyása, a melyet a képviselőház már megszavazott és a mely most is fennáll, másrészt pedig egy határozott szabálytalanság szanálását czélozva, mert senkisem fogja tagadhatni, hogy szabálytalanság az, hogy a pénztári készletek olyan czélokra használtassanak fel, a milyenekre nincsenek szánva. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Sürgős tehát az, hogy minél előbb az így teremtett ideiglenes állapot megszűnjék, és hogy a pénztári készletek redintegrálva legyenek. Mindemellett a függetlenségi párt nem szavazhatja meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot, még pedig elvi álláspontjából kifolyólag nem. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Bármit mondott is légyen az igen tisztelt előadó úr, én elvitázhatatlan ténynek tekintem azt, hogyha nem aranyjáradék, hanem koronajáradék fog kibocsáttatni, ez nem a t. miniszter úrnak szabad választásából fog eredni, hanem indirekté azon viszonyból, a melyben Magyarország Ausztriával van, és a mely ellen a függetlenségi és 48-as párt 33 év óta kitartóan küzd. (Úgy van! a szélé baloldalon.) Mert senkisem tagadhatja azt, hogy az arányjáradékot kedvezőbb áron lehetett volna elhelyezni, és azt sem tagadhatja senki, hogy az aranyjáradék piacza a világpiacz lett volna, holott a koronajáradéknak legfőképpen Ausztria a piacza. (Úgy van! a szélső baloldalon.) E tényeket tekintbe véve, nehéz lenne azt állítani, hogy az igen tisztelt pénzügyminiszter úr, a ki nagyon kiváló szakértő férfiú, szabad jóakaratából választotta volna a rosszabb utat, midőn a jó utat látja maga előtt és ismeri. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A rosszabb út választására, a körülmények által kényszerítve volt, és első ízben azon tény által, hogy a valutareudezés még most