Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.
Ülésnapok - 1896-572
h 572. országos ülés 1900. május 6-én, szombaton. Napirend szerint következik most a közös ügyek tárgyalására kiküldendő országos bizottság 40 rendes és 10 póttagjának megválasztása. Mielőtt a szavazatlapok beadásához fognánk, Kossuth Ferencz képviselő engedélyt kér a háztól egy rövid nyilatkozat megtételére. (Halljuk! Halljuk!) Kossuth Ferencz: T. ház! A függetlenés 48-as párt, hagyományaihoz híven, nem fog részt venni a delegáczíóban, sem pedig a delegátusok megválasztásában. Ezt kívántam kijelenteni. Elnök: Most már be fogják adni a képviselő urak szavazatlapjukat. A képviselők névsorát olvasni fogja gróf Esterházy Kálmán jegyző úr; az első alkalommal távol levő képviselők névsorát pedig Dedovics György jegyző fogja olvasni. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a névsort). Elnök (szavazás közben): Ismerik a képviselő urak a házszabályok rendelkezését; méltóztassanak tehát szavazás közben a terem közepét szabadon hagyni. Gr.- Esterházy Kálmán jegyző (folytatólag olvassa a névsort). Elnök: A szavazó lapok beadása megtörténvén, a szavazólapok kiadatnak összeszámíálás végett a jegyzői karnak. Következik napirend szerint az irodalmi, művészeti és fényképészeti müvekre vonatkozó szerzői jogok kölcsönös védelme végett a német birodalommal 1899. évi deczember hó 30-án Berlinben kötött egyezmény beczikkelyezéséröl szóló törvényjavaslat (írom. 807, 825) harmadszori olvasása. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a törv ényjava slatot). Elnök: Kérdem most már a házat, elfogadja-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felálíaai. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is elfogadta és így az alkotmányszertí tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik most már az 1897 : XXX. törvényczikk alapján foganatosított beruházások költségeinek részbeni fedezéséről, a pénzügyminiszter törvényjavaslatának (írom. 833, 838) általános tárgyalása. Az előadó úr kivan szólani. Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előlldöja: T. ház! Ennek a törvényjavaslatnak összes előzményei a t. ház előtt annyira ismeretesek, hogy azoknak egyszerű rekapitulácziójára szorítkozhatom. Az 1897 : XXX. törvényczikkben a törvényhozás megállapította a vasúti beruházásoknak sorrendjét és megállapította egyúttal az összegeket is, melyeket a beruházások minden egyes csoportjára engedélyezni hajlandó. Időközben a pénzpiaczon beállott gyökeres változás megakasztotta az akkor megszavazott B í ./é > /o-Q& kölcsönnek teljes mértékben való felvételét. Mivel a megkezdett vasúti beruházásokat megszorítani ugyan lehetett, de azokat egyszerűen beszüntetni tanácsos nem volt, a kormány arra határozta magát, hogy évről-évre a t. ház által erre a czélra előirányzott összegeket a pénztári készletekből fedezze. Ezen az alapon lett egy 79—80 millió koronát tevő összeg a pénztári készletekből vasúti beruházásokra kiadva. Az előadottakhoz újabban még az a körülmény is járult, hogy a nálunk az ipar és kereskedelem számos ágában beállott pangás kívánatossá tette, hogy az állami befektetések, — még pedig nemcsak vasúti befektetések, hanem más közhasznúaknak elismert oly befektetések is, melyek az ipart nagyobb mértékben foglalkoztathatják, — lehetőleg rövid idő alatt keresztfüvitessenek. (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! (Halljuk ! Halljuk! Felkiáltások a szélső baloldalon: Hisz csekélység, csak száz millióról van szó!) Neményi Ambrus előadó: Ha a t. ház előadói beszéd nélkül méltóztatik elfogadni ezt a javaslatot, nagyon szívesen elállók a szótól. (Halljuk! Halljuk!) Úgy hiszem azonban, hogy a tárgy annyira fontos, hogy mégis szükséges, hogy az előadó beszéljen. (Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget) ; Csendet kérek ! Neményi Ambrus előadó: Ezeken az előzményeken épült fel a jelen törvényjavaslat, melynek czélját összefoglalom a következő három pontban: először folytatni kell, és pedig nagyobb arányokban, mint eddig, a vasúti beruházásokat; másodszor refundálni kell a pénztári készletekből vett 79 millió koronát, harmadszor egyéb beruházásokat is kell tenni, még pedig nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. Ezen beruházások sorából a pénzügyminiszter bejelentette, hogy az igazságügyminiszternek szándékában van a vidék több helyén törvényszéki épületeket emelni, továbbá, hogy a kultuszminiszter a műegyetemi építkezéseket folytatni akarja és a kormány más tagjai is tárczájuk körébe i r ágó hasonló befektetésekre az előmunkálatokat befejezték. Magától értetik, hogy minden egyes ilyen befektetésre nézve a t. ház külön fog határozni de a kormány már előre jelzi azt a szándékát, hogy az ily befektetéseknek fedezetét a refundálandó pénztári készletek terhére utalja. Ez szerintem egészen helyes eljárás és megfelel annak a házban több izben hangoztatott eszmének, hogy az államnak nem feladata pénz-
