Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.
Ülésnapok - 1896-570
&7<J. orsnägos ülés 1900. májns 3-á.n, csötörtShSn. äí kitüntetve. Azt hiszem, őexezellencziájaamiaiszter úr (Zaj a szélső baloldalon.) megjegyezte, hogy a német alkotmány 16. czikke világosan kimondja, hogy azon vonatkozásokban, a hol a német császár az egész birodalom nevében lép fel, ezt mindig világosan ki kell fejezni, még pedig azért, mert méltóztatnak tudni, hogy az egyes német államoknak bizonyos szuverenitási joga fen van tartva, tehát a német császárnak szuverenitása meg van szorítva. Ennélfogva a német birodalmi alkotmányi törvény a 16. czikkben világosan kimondja azt, hogy ott, a hol a német császár a birodalom nevében jár el, vagy cselekszik, ezt mindig kifejezetten, expressis verbis, ki kell mondani. Nálunk azonban, méltóztatnak tudni, hogy akár kifelé való vonatkozásban, akár befelé cselekszik Magyarország királya és az osztrák császár, az 1868-iki rendelet alapján, a melyet Beust-hoz intézett és a mely nálunk azóta mindig divik. ... Madarász József: Rendelet itt sohasem dívott! (Úgy van! a szélsőbalon) Polónyi Géza? Micsoda rendelet? Neumann Ármin előadó: Az 1868-iki rendelet alapján! (Nagy zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Tessék megnézni azt a rendeletet! (Felkiáltások a szélsőbalon: Nem ismerünk rendeletet/) Én ismerem, és tessék elővenni akármilyen közjogi munkát. (Hosszantartó zaj és nyugtalanság a szélső baloldalon.) A czíme ő Felségének mindenkor az . , . (Hosszantartó zaj és közbeszólások a szélső baloldalon.) Közbeszólásokkaí, kérem, ntm fogjuk egymást megérteni. (Zaj, Elnök csenget.) 1868-ban vette fel o Felsége ezt a ezímet és ezt a czímet használja. (Egy hang a szélső baloldalon: Nem szalad használnia! Zaj.) Visontai Soma: A régi elnökök mindig rendre szokták volt utasítani azt, a ki ilyen közjogi falsumokkal állt elő. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Polónyi Géza képviselő úr félreértett szavai megmagyarázására . . . Neumann Ármin előadó: Miféle falsum? Elnök: Ha az elnök beszé 1 , ne tessék szólani. (Zaj.) Polónyi Géza képviselő úr félreértett szavai értelmének megmagyarázása czímén úgy is fel fog szólani, méltóztassék tehát nyugodtan meghallgatni az előadót. (Zaj.) Neumann Ármin előadó: Ezt a czímet használja itt is ő Felsége, midőn úgy Ausztria, mint Magyarország nevében köti meg a szerződést. A mi már most azt a megjegyzést illeti, hogy az 1867 : XII. törvéuyczikk 8. §-a csakis közös ügyekre vonatkozik, itt is az én nézetem teljesen eltér az előttem szólott urak nézetétől, mert a képviselet akár közös ügyekben, akár oly ügyekben, a melyek csak Magyarországot, vagy csak Ausztriát érdeklik, mindig a külügyminiszter útján történik, az 1867 : XII. törvényczikk 8. §-a alapján. Nekünk kétségtelenül jogunk van ahhoz, hogy bizonyos dolgokban, a melyek nem közösek, a külfölddel nemzetközi szerződéseket kössünk; de ki lesz, a ki bennünket ezeknél képviselni fog ? Ugyancsak a külügyminiszter, ha Magyarország egyedül és önállóan jár is el. 0 lesz az orgánumunk akkor, ha oly ügyekben kötünk szerződést, melyek Ausztriával közösek, és ugyancsak ő marad mindig az orgánum, hogyha csakis magunk fogunk nemzetközi vonatkozásokban eljárni. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon. Egy hang a szélső baloldalon; Tehát a miniszterelnök semmi!) A mi pedig azon közbeszólásokat illeti, hogy itt csak két félről van szó, erre nézve vagyok bátor megjegyezni azt, hogy mindkét államnak szuverenitása, habár külön forrásból ered is, mégis egy fizikai személyben pontosul össze, és akkor, a mikor ő Felsége szerződést köt, úgy Magyarország, mint Ausztria nevében, akkor mindig egy fizikai személy köti meg azt, habár, mondom, mindegyik állam külön-külön szuverenitással bir. Épen azért mondottam, hogy e szempontból csak egy félről van szó. Itt csak az a különbség, hogy úgy Magyarországra, mint Ausztriára nézve egy közös okmányba van a szerződés foglalva. De midőn a harmadik czikk világosan ezeket mondja (olvassa); »A német birodalom és az ausztriai birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok közti viszonyt illetőleg a szerződésszerű védelem csak azoknak a föltételeknek és alakszerűségeknek betöltésétől függ, stb.« azután később azt mondja (olvassa): »Ellenben a magyar korona országai és a német birodalom közti viszonyt illetőleg a szerződésszerű védelem attól függ stb.«, tehát szembe állítja a magyar korona országait a német birodalommal, és külön intézkedéseket tartalmaz az Ausztriában képviselt országokra nézve, és külön intézkedéseket a magyar korona országaira nézve: akkor én azt merem állítani hogy itt a magyar állam önállósága és közjogi állása eléggé világosan ki van domborítva. Ezekből kiindulva, én isjcérera a t. házat, hogy a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Polónyi Géza: T. képviselőházj A mi házszabályainknak formulája szerint nekem azon a czímen kellene szót kérnem, hogy az előadó úr az én felszólalásomat félreértette és ennek folytán szavaim értelmét helyre akarom állítani. Kénytelen vagyok azonban most egy helyreigazított czímen, azon a czímen szót kérni, hogy a t. előadé úr felszólalásomat meg nem értette, mert a mit én mondottam, azt a t. előadó úr
