Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-570

32 5*70. országos ülés 1900. május 3-áu, csütörtökön* meg nem czáfolta, és meg nem czáfolhatta. A legnagyobb szerencsétlenség volna, t. képviselőház, ha az a praxis itt gyökeret verne, a mely ma itt lábrakapott. Eddig még magyar igazságügyi bizottság nevében előadó nem vállalkozott arra, hogy itt Lustkandel-féle theóriákat hirdessen. (Igás! Űgy van! a szélső baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Hogyha én a t. előadó urnak valami jó tanácscsal szolgálhatnék, azt kellene mondanom, hogy azok után, a miket a miniszter úr e tárgyban elmondott, a legkedvezőbb alkalmat szalasztotta el arra, hogy hallgasson, (Derültség a szélső baloldalon.) mert ha egy szót sem szólott volna, helyesebb lett volna, mint hogy erre a Beust-féle rendeletre hivatkozottElnök (csenget). Polónyi Géza: Bocsánatot kérek, közjogi fejtegetésekről van szó. Nagyon rövid leszek; különben legyen nyugodt az^elnök úr, nem akarok senkit sem bántani. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) A t. előadó úr azért értett engem félre, vagy azért nem értett meg, mert én azt mondottam, — és ezt neki is, mint törvényttudó embernek tudnia kell, — hogy épúgy, mint a hogy a gyám képviseli a gyámoltját, de a gyámolt nevében köti meg a szerződést; épúgy, mint az alispán a vármegye nevében, a polgármester saját városa nevében, de sohasem saját nevében köt szerződést: épúgy, tudnia kell a t. előadó úrnak azt, hogy ő Felségének, a magyar királynak a mi közjogunk szerint soha senki nem vonta, nem is vonja kétségbe képviseleti jogát, de a hogy megtalálja a német birodalmi alkotmányban azt, hogy a császár csak a német birodalom nevében szerződhetik, úgy a magyar király is, mint a biró, meg a polgármester, nem a saját nevében, hanem csak a magyar állam és Magyarország nevében köthet szerződést, tehát nem saját személye, hanem az állami territórium és lakossága nevében van jogosítva szerződést aláírni. (Igaz ! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha tehát ez így van, akkor az előadó úrnak tudnia kellene azt, hogy nem Beust-féle rendeletekre szabad Magyarország törvényhozása előtt hivatkozni, és ő méltósága, az udvari tanácsos úr lényegesen félreérti a törvényt. 1723-tól kezdve nincsen Magyarországon törvény, melyre az ő álláspontjából hivatkozhatnék. Az 1791: X. és az 1867 : XII. törvényczikk megoktathatná a t. előadó urat, ha még Magyarországnak állami önállóságát el nem ismerné. S miután az 1848 : III. törvényczikk 6. §-a világosan kimondja, hogy Magyarország mint állam nevében csak Magyarország kormánya járhat el, tiszta és világos dolog, hogy akkor, mikor szerződést köt Ausztria császárja Ausztria nevében és Magyarország királya Magyarország nevében, a német császár pedig a német birodalom nevében : akkor csak annak lehet két szerződő félről beszélni, a ki el akarja homályosítani azon állami különállást és függetlenséget, a mely Magyarország és Ausztria között létezik. Nem két szerződő fél, hanem ha a szerződés helyes és érvényes, akkor három szerződő fél van : szerződött Magyarország, Ausztria, és a német birodalom. így áll a dolog, t. előadó úr. Tehát legyen szabad remélnem, hogy ez értelmezés után helyre fogja igazítani theóriáját, hogy olyasmi mégegyszer elő ne forduljon, hogy semmiféle magyar miniszter által ellen nem jegyzett rendeletekre történjék itt hivatkozás, mikor világos törvények intézkednek. (Élénk tetszés a szélsőbalon.) (Neumann Ármin előadó: Csak röviden kívánom megjegyezni, hogy félreértés van itt. Tény az, hogy 1867 óta o Felségének a czíme változást szenvedett. Én csak rámutattam arra, hogy mikor történt ez a változás és mily úton és módon. Annak a diskussziójába nem bocsátkozom, hogy ez vájjon helyes, vagy nem helyes, vagy jogos, vagy nem jogos volt-e? Azt hiszem, ez itt kérdés tárgyát nem képezheti. En csak ráutaltam arra, hogy ez a czím használtatik 1868 óta. (Közbeszólások a szélső baloldalon: Rendeletre nem szabad hivatkozni!) Lehet rendeletre is hivatkozni; már az aztán más kérdés, vájjon rendeleti úton lehetett-e, helyes volf-e ezen czím változtatása. Csak erre utaltam és ezért mondottam, hogy azon czím, a mely akkor választva lett, a mely mindjárt 1868 óta ilyen alakban lett használva, itt is előfordul; a német császárnak a czíme pedig a német alkotmány 16. czikke által előirt módon van körülírva. Hogy ez miért okozott olyan nagy főlháborodást, vagy hogy félreértésekre miért adott alkalmat, azt nem értem. Micsoda krimeat követtem el, mikor ezekre ráutaltam, és mivel érdemeltem meg a leczkéztetést, a melyben Polónyi Géza képviselő úr részesíteni szives volt, szintén nem értem. Ezeket voltam bátor röviden megjegyezni. Elnök: T. ház! Fölteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául? /Kubik Béla S T. képviselőház! A házszabályokhoz kérek szót. Nekem, mikor ilyen törvényt akarnak keresztül vinni, kételyeim és aggályaim vannak. Azért kérek a házszabályokhoz szót, mert úgy látom, hogy nem vagyunk határozatképesek. Kérem tehát az elnök urat, méltóztassék a ház tagjait megszámláltatni. Elnök: Miután a ház egyik tagja a ház határozatképességét kívánja konstatáltatni, kérem Lukáts Gyula és Molnár Antal jegyző urakat, számlálják meg a jelenlevőket és tegyenek jelentést. (Megtörténik.) T. ház! Miután a jegyző urak jelentése szerint csak 86 képviselő van jelen, s így a ház