Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-570

26 A7Ö. orsz&ges ülés 1900. májas 3-án, csütörtökén. de nem túlságosan. Erre nézve megengedem, hogy eltérő felfogás lehet. Eltérő felfogása van annak, a ki magyar szellemi munkát produkál, és eltérő felfogása van annak, a ki külföldi termékek fordításával foglalkozik. Csak azt kérdem, kinek az álláspontja szorul inkább védelemre: azé-e, a ki magyar szellemi termékeket produkál, vagy azé, a ki külföldi munkákat egyszerűen le akar fordítani, és habár magyar nyelven, de mégis külföldi eszméket, külföldi formákat akar terjeszteni ? Én azt hiszem, hogy ez a szerződés megvédi azokat a magyar szerzőket, a kik a védelemre reá vannak szorulva, és tisztán csak azokra nézve nem előnyös, a kik azt hiszem nemzeti szempontból sem szorulnak védelemre. Egyébiránt nemcsak Jókairól van itt szó, hanem szó lehet másokról. Szó lehet például Munkácsyról és Munkácsy müveiről is. Ha azok a külföldön többszöröztetnek, például Franeziaországban, akkor az egész czivilizált világon védelemben részestílnek, ellenben ha Munkácsy itt többszöröztette volna munkáit, akkor azok védelmet nem találtak volna. Szó lehet továbbá a zenei müvekről is, a melyekben elég nagy produkcziót fejtünk ki. Épen azért a zenemükereskedők és kiadók 1894-ben beadványt is intéztek a kereskedelemügyi miniszterhez, a mely aztán az igazságügyi miniszterhez is áttétetett, a melyben Németországgal sürgették a szerzői jogra nézve a szerződéskötést. Végre is, én azt hiszem, itt elsősorban jogvédelemről és arról van szó, hogy ne zárkózzunk el az elől, hogy a mi országunk is a czivilizált nemzetek sorába belépjen. Polónyi Géza képviselő úrnak kifogása van különösen a szerződés alakja ellen. (Halljuk! Halljuli!) Azt mondja a t. képviselő úr, hogy én azzal a védelemmel állhatok elő, hogy hiszen járt úton haladok. Hát igenis, én ezzel a védelemmel nagy mértékben élek, (Zaj és felkiáltások a szélső baloldalon; Tudtuk előre!) mert ebben a szerződésben egyetlenegy pont és kitétel nincsen olyan, a mely más szerződésekben nem fordult volna elő. (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Nevezetesen, a mit a képviselő úr felhozott, ho^y két szerződő félről van szó, erre nézve legyen szabad például a NagyBritanniával kötött államszerződésnek első czikkét említeni, a mely azt mondja, hogy az egyik magas szerződő félnek és a másik magas szerződő félnek .... ' Polczner Jenő : Elég rossz! (Úgy van! a szélső baloldalon.) Plósz Sándor igazságügyminiszter: Nem rossz, mert a szerződő fél itt ezen szerződésnél ő Felsége Ausztria császárja és Magyarország apostoli királya (Nagy zaj és ellentmondás a szélső baloldalon.) Polczner Jenő? Hát akkor minek hozzák ide? Plósz Sándor igazságügy-miniszter: Azért, hogy beczikkelyeztessék ! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Az pedig a magyar közjog szerint kétségtelen, hogy a király a külállamokkal szemben az Országot képviseli. A t, képviselő úr azt mondja, hogy ezen szerződést a magyar kormány megbizásábÖl csak Magyarország részére és csak a magyar kormány felelősségére kellett volna megkötni. A mi mindenekelőtt a felelősséget illeti, magától értetődik, hogy a szerződés a magyar kormány hozzájárulásával köttetett, és én azt a felelősséget, a mi abból reám esik, teljes mértékben elvállalom. A t. képviselő úr, annak igazolására, hogy ezt külön kellett volna kötni és nem a külügyminiszter által az ő Felségétől nyert megbízással, hivatkozik az 1867 : XII. törvényczikk 8. §-ára, és ebből azt akarja levezetni, hogy a külügyminiszter esak azokban a külügyekben van hivatva eljárni, a melyek közösek. Bocsánatot kérek, a 8. §. ezt mondja (olvassa): »A pragmatika szaokczióból folyó közös és együttes védelemnek egyik eszköze a külügyek czélszerű vezetése . . . . E czéíszeríí vezetés közösséget igényel azon ügyekre nézve, a melyek az ő Felsége uralkodása alatt álló összes országokat együtt illetik.« (Zajos felkiáltások a szélső baloldalon: Együtt! Együtt !) Bocsánatot kérek, az a kérdés épen, hogy mi illeti együtt .... (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ejnye! Ejnye! Derültség a szélsőbalon.) Visontai Soma: Ez is közös ügy ? Plósz Sándor igazságügyrainiszter:. .. nevezetesen, hogy a képviseltetés együtt illeti-e a két államot vagy nem, erre nézve a szakasz kétségtelen felvilágosítást nyújt, mert hiszen azt mondja: . . . »ennélfogva a birodalom diplomácziai és kereskedelmi képviselete* ... A kereskedelem nyilvánvalólag nem közös ügy, csak a külfölddel szemben közös érdekű ügy lehet .. . Polónyi Géza: Ha közös vámterület van is ? Plósz Sándor igazságügy miniszter: Akkor se közösügy, csak közösen érdeklő ügy, és mégis a képviseltetés e részben közös, és a nemzetközi szerződések tekintetében felmerülhető intézkedéseket minden megkülönböztetés nélkül, mindenféle nemzetközi szerződésnél a mi külügyminiszterünk, a ki a közös külügyminiszter, de mint ilyen, egyszersmind a mienk is, teszi meg, és ő fog bennünket képviselhetni. Magyarországnak más külügyminisztere, mint a közös külügyminiszter, nincs. Ebből tehát kétségtelén az, hogy a közös külügyminiszter, mint köaös közeg, azftyen szerződések megkötésénél szerepelhet. Épen olyan kétségtelen, mint az, hogy ő Felsége a magyar király, a ki egyúttal Ausztria császárja is, szerződést köthet Magyarország nevében is, és