Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-570

Ő?0. országos lilás, 1900. niftjus 3-án csütörtökön. 25 sége mint magyar király szerződik? És ha ennek ellenére ilyen szerződés köttetik, a mely nyilvánvalólag nemcsak félreértésre adhat alkalmat, de egyenes meghamisítása azon közjogi helyzetnek, a mely jelenlegi törvényeink értelmében fennáll: akkor csak egyet akarok még a t. ház szives figyelmébe ajánlani. Azt, hogy ez a dolog különösen a mostani kormánytól igen meglepő. Polczner Jenő: Miért? Polónyi Géza: Meglep azért, és itt Polczner Jenő t. barátomat is azonnal kapaczitálni fogom, mert én láttam ezt a mostani kormányt már jobb úton is, mint a melyen ez a javaslat áll. Itt van a ma benyújtott törvényjavaslat a határjelek költségeinek fedezéséről. Tessék csak megnézni, hogy miképen kötötték önök meg azt a szerződést? Miután az nem volt közös ügy és miután az nem a két államot együtt érdeklő dolog, hanem tisztán Magyarország határrendezésének kérdése, tehát nem a külügyminiszter, hanem a magyar kormány kötött szerződést a román király kormányával. Ezt nevezem én nemzeti önállóságnak és szuverenitásnak. Mi szükség van tehát arra, hogy egy pénzügyileg is rossz, a magyar kultúrára pedig fenyegetően veszedelmes javaslatot úgy fogadjunk el, hogy az még közjogi szempontból is falzumokat tartalmazzon, és hogy az a nemzeti államnak és önállóságnak egyenes negácziója legyen. Nem hiszem, hogy meggyőződésből valaki ehhez hozzájárulhasson. Lehet, hogy politikai opportunitásból, vagy kényszerhelyzetnél fogva megszavazza a ház ezt a javaslatot, de mi legalább teljesítjük kötelességünket akkor, ég itt azt hiszem, hogy elvtársaim nevében is beszélek, (Igaz! Úgy van! a szélső lalolialon.) a midőn hangosan tiltakozunk az ellen, hogy egy ily törvényjavaslat elfogadtassák. Épen ezért a magam részéről kijelentem, hogy a törvényjavaslatot még általánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés n szélső baloldalon.) /Plósz Sándor igazságügy miniszter: T. képvlsldoház! Ezen javaslat megítéléséhez, és mindenekelőtt, a mi a kötött szerződés tartalmát illeti, legyen szabad előre bocsátanom azt, hogy az európai czivilizált államok túlnyomó nagy része között egy konvenczió, az úgynevezett berni konvenczió áll fen, a mely 1896-ban köttetett, és 1896-ban a párisi deklaráczió által némileg módosíttatott és a szerzői-jogok védelme érdekében kiterjesztetett. A mi különösen a fordítások; t illeti, — mert látom, hogy főleg erről vnn szó, — a berni konvenezióban az áll, hogy megvédetik a mű a fordítás ellen, ha a fordítást tíz év alatt befejezik, és akkor azután megvédetik azon időtartamon át, mint az eredeti. Mi akkoriban fel lettünk szólítva, hogy ezen berni unióhoz KÄPVH. KAPLÓ. 1896 — 1901. XXfX. KÖTET. szintén járuljunk hozzá; azonban akkor a magyar kormány ezt megtagadta, még pedig abból az okból, mert nem adhat külföldi, idegen szerzői jognak nagyobb védelmet, mint a melyet a hazainak adunk. (Általános helyeslés.) Nem zárkózhatott el azonban ekkor a kormány az elől, hogy készségét nyilvánítsa arra, miszerint szerződést köt az alaki viszonosság alapján. Ez alapon lettek azután nevezetesen Olaszországgal és Nagybritanniával a hasonló szerződések kötve. Ezen alapon lett ez a szerződés is kötve, mely a fordításokra nézve, és általában is sokkal kevesebb védelemben részesíti a külföldi szerzőt, mint a melyet a berni konvenczió megállapított. Hogy áll, t. ház, a fordítások ellen való védelem? Ezen szerződés szerint szükséges, hogy az illető először is fentartsa a fordításra való jogát épúgy, a mint ezt a mi törvényünk tartalmazza, mert hiszen a mi törvényünk alkalmazandó. Szükséges továbbá, hogy egy év alatt megkezdje a fordítást, és hogy azt három év alatt, színműveknél fél év alatt befejezzék és mind a két körülményt beiktattassák, még pedig úgy Németországban, mint nálunk is. Ekkor azután megvédetik az a munka öt esztendeig-. Ez tehát az a nagy védelem, melyben mi a külföldi műveket a fordítás ellen részesítjük. A mint mondottam, ehhez a berni unióhoz hozzájárult az európai czivilizált államoknak legnagyobb része. Benne van Nagy-Britannia, Németország, Francziaország, Olaszország, Spanyolország, Belgium és több apróbb állam. Ajelentősebb államok köztíl nem vagyunk benne mi, nincs benne Ausztria, nincs benne Oroszország, nincs benne Törökország, nincs benne Németalföld. A jelen Szerződés megítélésénél, azt hiszem, elsősorban a jogi védelem kérdése az irányadó, A nemzetközi tisztesség, és a nemzetközi jognak a kívánalma hozza magával azt, hogy külföldi magánjogokat épúgy megvédjünk, mint a hogy megvédjük a belföldi magánjogokat. Ennek teszünk eleget ezzel a szerződéssel. (Úgy van! jóbhfélől.) De, azt hiszem, hogy nemcsak a jog kérdése forog itt szóban, hanem az érdek kérdése is meg van ezáltal óva. Hiszen, különösen a mi a fordításokat illeti, — mert arra az álláspontra, hogy Németországban megjelent müveket itt nálunk ismét németül szabadon lehessen nyomtatni, talán nem méltóztatik Polónyi Géza t. képviselőtársam sem állani, hiszen ő a veszedelmet csak abban látja, hogy a helyett, hogy fordításban jelennek meg a német művek, a helyett ezentúl az eredeti német művek fognak terjesztetni, — én abban a nézetben vagyok, hogy itt ez a szerződés bizonyos tekintetben egy védváuaot képez a magyar eredeti műveket produkáló szerzők részére, megnehezíti a külföldi termékek konkurrencziáját, és megnehezíti a külföldi termékek behatolását bizonyos fokig, 4