Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-570

H S70. országos ülés 1900. mftjnf> 3-án, csütörtökön. formulát veszszük, pedig azt hiszem a formulák ideje még nem járt le egészen Magyarországon, s alkalmazzuk ezt azon törvényjavaslatra, a mely előttünk fekszik, mit találunk? Találjuk azt, hogy ez a szerződés nem a magyar kormány által köttetik meg, nem is a magyar kormány megbízásából, hanem megköttetik SzögyényMarich László rendkívüli nagykövet által, a ki a megbizást kitől kapta? 0 Felségétől, Ausztria császárjától és Magyarország apostoli királyától. Tudjuk, hogy az a közjogi méltóság létezik. De akkor, mikor állam képviseletében szerződik ő Felsége, ha Magyarország nevében szerződik, csak mint Magyarország apostoli királya szerződhetik, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) csak Magyarország nevében szerződhetik, és csakis így szabad annak a meghatalmazásnak kiállítva lennie. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Ez a meghatalmazás azonban nem így van kiállítva. Hogy a mélyen tisztelt előadó úr és a t. képviselőház is nagyobb súlyt fektessen erre a dologra, fel kell említenem, hogy különösen olyan viszonylatban, a hol Ausztriával együtt köttetik valamely szerződés, kiváló gondot kell fordítani arra, hogy Magyarország állami önállósága és individualitása kellőleg ki legyen domborítva. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Itt azonban mi történik? Méltóztassék csak elolvasni ennek a szerződésnek első bekezdését. Ez azt mondja, hogy: »ő Felsége a német császár, Poroszország^ királya, a német birodalom nevében « O Felségének a német császárnak és Poroszország királyának tehát nem derogál megmondani azt, hogy Ő a német birodalom nevében szerződik. A magyar kormány pedig azt mondja, hogy ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyfelől, másfelől a német birodalom nevében stb. Mire valóba kontraszt? Hát csak ő Felsége szerződik ? 0 Felsége az, a ki az államot a magyar parlament által megalkotott és ő Felsége által szentesített törvények szerint képviseli? Nem Magyarország apostoli királyának kellene itt szerződnie -Magyarország nevében ? (Ügy van! a szélső baloldalon.) Ha nem derogál a nagy német birodalom császárjának az, hogy megmondja, hogy ő a nagy német birodalom nevében is szerződik. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) De most jutok arra a pontra, a melyre vonatkozólag nagyon kérem az előadó urat és a mélyen tisztelt miniszter urat is, hogy nyugtassák meg ezt a nemzetet, mert nem elég ám az igazságügyi bizottsági jelentésbe belefoglalni azt, hogy az önök lelkiismerete meg van nyugodva, hogy az állam méltósága megóvatott: azt bizonyítani is keli. (Zaj jobbfélől.) Méltóztassék csak meghallgatni. Ugyebár, azt mondottam, hogy különösen ott, a hol Magyarország és Ausztria, tehát két állam szerződik egy harmadik állammal, ott különösen gondot kell vetni arra, hogy valami félreértés a dologból ne történjék, hogy itt nem egy birodalom szerződik a másik birodalommal, hanem itt két külön állam szerződik egy harmadikkal: a német birodalommal. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És mi történik ? Szinte bámulatos, hogy ez nemcsak kiderítve és kidomborítva nincs, hanem abban a szerződésben ennek a homlokegyenest ellenkezője foglaltatik, még pedig két helyen is. Itt van a 6. czikk. Méltóztassék megengedni, hogy felolvassam (Bálijuk! Halljuk! Olvassa): »A jelen egyezmény rendelkezései semmi tekintetben sem szaporítják a két szerződő fél mindegyikének azt a jogát « A két szerződő fél! Ezen pont szerint tehát nem három fél szerződik, nem szerződik Ausztria mint állam és Magyarország mint állam a harmadikkal, a nemet birodalommal, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) hanem itt egy állami közösségnek a nevében megmondja, hogy csak két szerződő fél van. (Zaj a szélső baloldalon.) Nos, ez oly közjogi falsum, a melyhez a magyar törvényhozás soha hozzá nem járulhat. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) Azt hinné az ember, hogy ez talán valami nyomdahiba; de nem az, mert azonnal következik reá a másik bekezdés, a mely azt mondja: »Hasonlóképen fentartatik a két szerződő fél mindenike részére a jog stb.« Tehát megint csak két szerződő félről van szó. Szíveskedjék tehát a t. előadó úr tiszteletteljes kérdésemre válaszolni, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem lehet/) hogy igaz-e, hogy itt három szerződő fél van, vagy nem ? Neumann Ármin előadó: Három állam szerződik, de csak két szerződő fél van. (Zaj.) Polónyi Géza: Az egyik szerződő fél ő Felsége Ausztria császárja, mint az osztrák örökös tartományok képviselője; a másik szerződő fél ő Felsége Magyarország apostoli királya, a ki a Szent István koronája alá tartozó országok nevében szerződik; a harmadik fél pedig a német birodalom. Ha ennek a ténynek ellenére, mégis becsúszik ebbe a szerződésbe, két helyütt is, hogy csak két szerződő fél van: ez nem egyéb, mint a külföld előtt való szándékos takargatása azon viszonynak, a melyben Ausztria és Magyarország egymással állanak, (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) még pedig nem a német birodalom részéről, mert világosan meg van mondva, hogy a német császár a német birodalom nevében szerződik. Mi akadályozza meg tehát a magyar külügyminiszter nevében is eljáró meghatalmazottat abban, hogy világosan kidomboríttassék, hogy a Szerződés megkötésénél Magyarország mint állam nevében is, '6 Fel-