Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-570

20 570. országos ülés 1900. latot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául leendő elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kivan valaki a törvényjavaslathoz szólni ? Ha nem, úgy felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául: igen, vagy nem? (Iger.!) Nincsen észrevétel; így kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a tőrvényjavaslat cümét és 1 — 8. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 9. §-t). Mohay Sándor előadó! Mohay Sándor előadó: T. ház! A javaslat 9. §.-ának utolsóelőtti sorába sajtóhiba csúszott be, a mennyiben a »mely« és »telekkönyvileg« szavak között levő »a« szócska egészen felesleges. Az igazságügyi bizottság nevében már az írásban benyújtott jelentésben bátor voltam indítványozni, hogy ezen »a« szócska kihagyassék. Ismétlem ezen indítványomat, méltóztassék azt elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a törvényjavaslat eredeti szövegét, szemben az előadó úr módosításával: igen, vagy nem ? (Nem !) A ház nem fogadja el; ekként az előadó úr módosításával fogadtatik el a javaslat. Következik a 10. §. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat 10—15. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ekként a ház a törvényjavasltat részleteiben is elfogadván, javaslom, hogy annak harmadszori olvasása a ház legközelebbi ülésének napirendjére tűzessék. (Helyeslés.) Elfogadja-e a ház e javaslatomat? (Igen!) Ezt tehát a ház határozataként jelentem ki. Következik most az igazságügyi bizottság jelentése (Írom. 824) a kolozsvári királyi főügyészség felterjesztése folytán, a büntetőtörvénykönyv 269. §-a értelmében adandó felhatalmazás tárgyában. (Halljuk! Halljuk!) ,Az előadó úr kivan szólani. Mohay Sándor előadó : T. képviselőház! A kolozsvári királyi főügyészség a képviselőház elnökségéhez intézett fölterjesztésében előadja, hogy Torda-Aranyos vármegyebeli, Mohács községi lakos, Gárdus Juon ellen az ottani körjegyző bűnvádi följelentést tett, a melyben oly tényekkel vádolja, a melyek a büntető törvénykönyv 262. §-a alá eső nyilvános becsületsértést képeznek a törvényhozás ellen, és kéri, hogy a büntetőtörvénykönyv 269. § a értelmében a bűnvádi üldözéshez szükséges felhatalmazást a képviselőház adja meg. Lájtis 8-án, csütörtökön. Az igazságügyi bizottság a fölterjesztett nyomozati adatok alapján megyőződött arról, hogy az illető a községi elöljáróság előtt annak a mezőrendőri törvény értelmében való hivatalos eljárása közben, a törvényhozás ellen gyalázkodó kifejezéssel élt, és ennélfogva, különös tekintettel épen arra, hogy a községi elöljáróság előtt, ennek hivatalos eljárása alatt történt ezen kifejezések használata, részéről azt indítványozza, hogy a t. képviselőház a kolozsvári királyi főügyészség által ezen nyilvános becsületsértésnek minősített cselekmény miatt való eljárásra nézve a szükséges fölhatalmazást adja meg. Bátor vagyok az igazságügyi bizottság ezen indítványát a mélyen tisztelt képviselőháznak elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Kivan- e valaki a jelentéshez szólani? (Senkisem!) Ha nem, úgy felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház az igazságügyi bizottság javaslatát: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik ezt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. Felkiáltások a szélső haloldalon: Kisebbség/) Most kérem azokat, a kik nem fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház az igazságügyi bizottság javaslatát elfogadja és így a kért fölhatalmazást megadja Következik az irodalmi, művészeti és fényképészeti művekre vonatkozó szerzői jogok kölcsönös védelme végett a Német birodalommal 1899. évi deczember hó 30-án Berlinben kötött egyezmény beczrkkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 807, 825) tárgyalása. Az előadó úr kíván szólani. (Halljuk! Halljuk!) /Neumann Ármin, az igazságügyi bizottság "előadója: T. ház! (Halljuk!) Az 18»4: XVI. törvényczikk, mely a szerzői jogra vonatkozik, a 79. §-ban világosan kimondja, hogy a törvény külföldiek műveire nem vonatkozik. Ezen szabály alól, úgy territoriális, mint perszonális tekintetben csak igen korlátolt terjedelemben enged kivételnek helyt. Ugyanis kimondja, hogy a magyar állampolgárok műveire a törvény akkor is kiterjed, ha azok külföldön jelentek meg, másfelől külföldieket is részesít a törvényes védelemben, azon művek tekintetében, a melyek belföldi kiadónál jelentek meg, topábbá oly külföldieket, azon bár külföldön megjelent művek tekintetében, kik az országban legalább két év óta állandóan laknak és itt folytonosan adót fizetnek. Ennyiben, és csak ennyiben részestíl a külföldi szerző már a törvénynél fogva ugyanazon oltalomban, melyben a belföldi szerző részestíl, de viszonosságot még pedig akár alaki, akár anyagi viszonosságot, a törvény külföldiekkel szemben meg nem állapít.