Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.
Ülésnapok - 1896-570
570. országos ülés 1800. májas 8-án, csütörtökön. í» Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—2 §-ait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, indítványozom, hogy a t. ház annak harmadik olvasását a folyó hó 5-én, szombaton tartandó ülés napirendjére tűzze ki. (Általános helyeslés.) A t. ház elfogadja és ezt határozatképen kijelentem. Következik az igazságügyi bizottság jelentése (írom. 808, 823) az 1886: XXIX., az 1889: XXXVIII. és az 1892 : XXIX. törvényczikk módosításáról és kiegészítéséről szóló 808. számú törvényjavaslat tárgyában. Mohay Sándor előadó úr kivan szólani! Mohay Sándor, az igazságügyi bizott Ság tílöadója: T. ház! Azon törvényjavaslat, a melyet az igazságügyi bizottság nevében előterjeszteni szerencsém van, a betétszerkesztésről szóló 1886 : XXIX. törvényczikk és az ezt 1889-ben és folytatólag 1892-ben módosított törvényczikkek némely határozmányainak módosításáról szól. Az 1886. évi betétszerkesztésről szóló törvény 9. §-a ugyanis azt tartalmazza, hogy ott, a hol az ártéri fejlesztés jogerősen megtörtént, az ártért képező területek telekkönyvikig különíttessenek el, úgy, hogy azok önálló jószágtestekké alakíttassanak abból a czélból, hogy abban az esetben, a midőn ezek végrehajtásos árverés alá kerülnek, az ezekre vonatkozó ártéri költségek tekintetében fenforgó törvényes zálogjogok érvényesítése akadályokba ne ütközzék. Ezen intézkedése a betétszerkesztésről szóló törvénynek azonban, tekintettel arra, hogy az ártér által képezett határvonalak, az úgynevezett hullámvonalak, a legritkább esetekben egyeznek meg az illető birtokrészleteknek különbeni határvonalaival, sőt némely esetben nagyon szeszélyes, ugyanazon részletet többször érintő, sőt néha önmagába visszatérő vonalat alkotnak: nagyon nehézzé teszi a betétszerkesztési eljárást, a menynyiben nagyon apró és szabálytalan parczellák alakítását követeli. Ezen nehézségen, a mely sok helyen magát a betétszerkesztés továbbfolytatását akadályozta, akkép kivan a javaslat segíteni, hogy ott, a hol az ártérfejlesztés már megtörtént, a telekkönyvi térképen csak a hullámvonalat jelöli ki, a betét A. lapján pedig kijelöli azt a területet, amely árteret képez, a maga térmértékével, kitüntetni rendeli az erre eső kataszteri tiszta jövedelmi adatokat, és ezeknek az A. lapra bejegyzését rendeli el azért, hogy akkor, a midőn az egész birtoktest, vagy egy egész olyan részlet, a mely némely részében árteret képez, kerül végrehajtási árverés alá, és egészben adatik el a birtoktest, illetőleg birtokrész, a kataszteri tiszta jövedelem alapján legyen kiszámítandó azon vételár, a mely az ártéri területre esik, a melyre tehát a vizrendező társulatok követelése törvényes zálogjoggal bir, és az ártéri részletnek természetbeni elkülöiiítését csakis azon ritka esetekben teszi kötelezővé, a midőn csupán az ártérbe eső részleteknek egy része kerülvén eladás alá, az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzésével együttesen történik ezen részletnek a telekkönyvi bejegyzése. Az igen tisztelt igazságügyminiszter úr, költségvetésének tárgyalása alkalmával tartott beszédében jelezte és a bizottság előtt is előterjesztette azt, hogy a betétszerkesztésről szóló összes törvényeknek ós az erre vonatkozó rendeleteknek általános revízióját tűzte ki czéljáúl, azonban mégis beterjesztette ezen javaslatot azért, mert a fennebb jelzett anomáliák a betétszerkesztés előhaladásának szempontjából annyira sürgősen orvoslandó nehézségeket képeznek, hogy ezek orvoslásával a betétszerkesztési törvények általános revíziója idejéig várni nehezen lehet. Az igen tisztelt igazságügyminiszter úrnak ezt az álláspontját a bizottság is teljesen magáévá tette és ebből a szempontból a javaslat ezen részének elfogadását ajánlja. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kiterjed ezen törvényjavaslat továbbá az 1892: XXIX. törvényczikknek az illetékmentességre vonatkozó intézkedéseire, annyiban, hogy az ott jelzett határidőt megfelelőleg meghosszabbítani kívánja. Ezt, mint a betétszerkesztés előmozdítására czélzó intézkedést, a bizottság szintén magáévá tette és a képviselőháznak elfogadásra ajánlja. Végre az állami anyakönyvek behozatala folytán szükségessé vált azon intézkedés felvétele, hogy a betétszerkesztés szempontjából kiállított állami anyakönyvi kivonatok illetékmentessége is határozottan megállapítassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Végre, t. képviselőház, az igazságügyi bizottságban aggály merült fel az iránt, hogy abban az esetben, hogyha a javaslat harmadik szakaszának az utolsó bekezdésében foglalt intézkedés szerint az ártéri adatok kitüntetése a betétekben utólagosan fog eszközöltetni, nehogy a felek elessenek attól a felszólalási jogtól, a mely őket különben a betétek szerkesztése alkalmából az erre vonatkozólag meghatározott határidőben megilleti; azonban az igen tisztelt igazságügyminiszter úr kinyilvánította, hogy azon rendelet fonalán, a melyet a javaslat 5. §-a értelmében kibocsátani fog, gondoskodik, hogy a felek ezen jogaikat kellőleg érvényesíthessék. Mindezek előterjesztése után bátor vagyok a t, képviselőháznak az előadott törvényi avasai
