Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-583

222 583. országos ülés 1900. június 7-én, csütörtökön. előadó úr, mint Makfalvay Géza t képviselőtársam a törvényjavaslat elveit szakszerűen ismertették. Azon sorrendben, a mint a t. szónokok felszólaltak, mindenekelőtt Farkas Balázs és Major Ferencz képviselő urak felszólalásával kívánok foglalkozni, a kik hibáztatták, hogy e törvényjavaslat bizonyos tekintetben, névszerint a marhalevelek tekintetében nagyobb terhet hárít a gazdákra. Azt mondja Major Ferencz t. képviselő úr, hogy ő e törvényjavaslatnak felfedezte valami árnyoldalát. Nos, ha egyéb hibája nincsen, hát olyan törvényjavaslat, a melynek árnyoldala nincsen, azt hiszem, nagyon ritkán fordul elő ; nem is tudnám, ily esetben a t. ellenzék hogyan teljesíthetné hivatását ? Megengedem, hogy árnyoldala van; de a törvényhozónak az a hivatása, mérlegelni a fényoldalakat az árnyoldalakkal, és ha megtette az összehasonlítást, abból levonni a maga következtetését. Minthogy a t. képviselő urak e pontra nagy súlyt helyeztek, de Madarász József és Thaly Kálmán képviselő urak is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, kötelességemnek tartom a t. házat az ügy állásáról teljesen tájékoztatni. Előrebocsátom, hogy e törvényjavaslatot nem meglepetésszerűen hoztam ide; e törvényjavaslat másfél esztendő óta közkézen forog; nem csak szakszerű tanácskozmányt tartottam felette, a hova az érdeklődőket meghívtam, hanem 58 testületet, és egyeseket megkérdeztem véleményök iránt és e szerint volt mindenkinek alkalma nyilatkozni a megterheltetés kérdésében is; különösen volt alkalma nyilatkozni az ország első gazdasági testületeinek is; és ezen elsőrangú testületek e kérdésben csak azt kifogásolták, hogy a legszegényebb emberre a kis állatok után, a sertések és juhok után eső terhek tekintetében kellene a javaslaton változtatni és kedvezőbb intézkedést tenni. Ezt meg is tettem; azt azonban Major Ferencz képviselő úr szives volt elhallgatni, hogy tudniillik a legszegényebb emberek érdekében a sertésekre, s általában a legkisebb állatokra nézve kivétel történik oly irányban, hogy a négyes létszámon alul nemcsak, hogy emelés nem történik, de mérséklésnek van helye. Mert például, a ki egy sertést vitt a vásárra, eddig fizetett 5 krajczárt; ezentúl ezen törvényjavaslat alapján 2 krajczárt fog fizetni. A ki két darab sertést vitt a vásárra, eddig fizetett 5 krajczárt; ezentúl 3 krajczárt fog fizetni. A ki három darab sertést vitt a vásárra, fizetett eddig 5 krajczárt; ezentúl 4 krajczárt fog fizetni. A ki öt darab sertéssel ment a vásárra, annak fizetsége most sem változik. Ebből méltóztatnak látni, hogy a legkisebb állatokra nézve a legszegényebb emberek érdekében igenis történt kivételes intézkedés. Már most tovább megyek. Azt a kérdést vetem fel, hogy ha vau valami több megterheltetés, áll-e az, hogy dupla a marhalevelek utáni megterheltetés? Ez sem áll. Mi fog duplán számítani? Csak a bélyeg. Ez pedig csak egyik eleme a marhalevél árának. A marhalevél ára a következő tételekből áll: a bélyeg 5 krajezár, a kiállítási díj 5 krajezár, az átruházázi díj 3 krajezár, a meghosszabbítási díj 2 krajezár. A marhalevéldíj összesen tehát 15 krajczárt tett ki eddig; ezentúl a nagy állatokra nézve 20 krajczárt fog kitenni. A plus tehát nem 50, hanem 33°/o-ot képvisel. (Felkiáltások: Eléggé sok!) De ha összehasonlítjuk, hogy mi volt az értéke az állatoknak akkor, mikor ezen marhalevél- és bélyegdíjakat életbeléptetíék, a mostani viszonyokkal: akkor a statisztikai kimutatások alapján azt látjuk, hogy az úgynevezett nagy állatok, névszerint a szarvasmarha értéke 30—40°/o-kal, a sertések értéke pedig 60°/o-kal emelkedett. Thaly Kálmán: Azóta megint lement az ára! Darányi Ignácz földtnívelésügyi mi niszter: Minden héten váltóúk ! Ebből is látszik, hogy ez a megterheltetés oly aránytalannak nem tekinthető. De a törvényjavaslat folytán a községek és a közönség sok eddigi tehertől is szabadul. Erről nem méltóztattak beszéíni. Csak egynéhány pontot sorolok fel. így számos törvényhatóság kénytelen volt, hogy állatorvost tarthasson, az ebadólapot igénybe venni. Már most az ebadólap felszabadul, és ennek összege állattenyésztési czélokra lesz fordítható a közönség érdekében. Azután meg a községek tartottak a megyék helyett állatorvo • sokat azért, hogy valamiképen segítve legyen rajtuk. Miután ezentúl hivatalból lesz minden járásban állatorvos, az ily esetben a községek a megterheltetésektől szabadulnak. De az ország legtöbb részében a tavaszi vizsgálatokért és a közérdekű kiszállásokért fizetni kell. E törvényjavaslat értelmében a tavaszi általános vizsgálatok és a közérdekű kiszállások után ezentúl fizetni nem kell. Itt tehát a közönségnek szintén előnye van. De miután nagyon szét voltak szórva az állatorvosok és csak nagy távolságból lehetett hatósági állatorvost kapni: az, akinek külföldre szállítani való marhája volt, kénytelen volt messze területről az állatorvost hozatni és annak napidíját fizetni. Itt is lényeges javulás és kedvezőbb helyzet áll be. Ezen ügynek szabályozatlansága, rendezetlensége, a hiányos ellenőrzés folytán, mondhatom, hogy daczára annak, hogy a bélyegnél van valami emelés, a jövőben tényleg és valósággal kevesebbet fognak fizetni, és az a néhány krajezár, a melyet egy nagy állat után fizetnek, nagyon csekély megterheltetés, és sokszoros kárpótlást talál azon száz-, esetleg ezer forintokban, a melyeket a gazda megtakaríthat.