Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-583

583. országos ülés 1900. jnnlus 7-én, csfltSrtSkön. 217 úgy a jelenben, mint a jövőben nem lesznek képesek a saját fogyasztásukat a saját termésükkel kielégíteni; mert azok a tőkék és munkák, a melyeket &z állattenyésztés igénybe vesz, 8 náluk más irányban sokkal jobban és busásabban értékesíthetők, mint az állattenyésztés terén, és épen azért azt hiszem, reá fognak szorulni a mi állatkivitelünkre, a minek ennélfogva emelkednie kell, ha a kormány helyes közgazdasági politikát folytat. Az állatorvosi állás, t. ház, nálunk nem tartozik a legnépszerűbb állások közé; egyrészt azért, — tisztelet a számos kiváló férfiúnak, ki ezzel a pályával foglalkozik, — de mondom, egyrészt azért, mert erre a bizony nem valami fényes anyagi eredményt biztosító pályára sokan kotikurráltak kellő hivatottság és kellő szakértelem nélkül; másrészt és leginkább oka e népszerűtlenségnek az, hogy nem tudom, tudatlanságból-e, vagy talán a szokásos magyar nembánomságból, indolencziából nagyon sokan kevésre becsülik az állatorvosi tudományt. Hiszen látjuk, hogy egész társadalmi rétegek és még a művelt osztályokban is számosan vannak, a kik egyáltalán az egész orvosi tudományt nem beesülik semmire. Egyrészt mindent a természettől várnak, másrészt meg csodát követelnek az orvostól, és azok, a kik könnyelműségből, vagy vétkességből hanyagolták el egészségüket és éveken keresztül valóságos merényleteket követtek el az egészségük ellen, azt követelik az orvostól, hogy új szerveket csináljon nekik, vagy pedig a régi szerveket kis fáradsággal javítsa ki. Ha ez az orvosnak nem sikerül, vagy ha az orvos téved a diagnózisban vagy gyógykezelésben, mi szintén emberi dolog, akkor az illetők elítélik az egész orvosi tudományt. Ha az ember-orvosok így vannak, még szomorúbb aa állatorvosok dolga, a kiknek a pacziensei nem tudják megmondani, mi fáj és mi ártott meg nekik, a miért is az állatorvosoknál sokkal gyakoriabbak a balsikerek; az emberek pedig leginkább a balsikereket látják meg, nem pedig a sok üdvös és jótékony eredményt. Az állatorvosi állás népszerűtlenségének oka még az is, hogy a közegészségügyi rendelkezések rendszerint igen terhesek és —• elismerem, közérdekből, — áldozatokkal, károkkal járnak, sőt a legkedvezőbb esetben legalább is lényegesen korlátolják a rendelkezési szabadságot. Ha már pedig a törvény alapján és helyesen foganatosított közegészségügyi intézkedések terhesek és ennélfogva népszerűtlenek, mennyire népszerűtlenek azok, a melyek nem helyesen és nem kellő tapintatossággal foganatosíttatnak. Képzeljék csak magukat a mezei gazda helyzetébe, a kinek a sertését bezárták és kénytelen az ólban őrizni, szemen tartani, a minek az értéke felemészti az KÉPVH. NAPLÓ. 1896—-1901. XXIX. KÖTET. állat árát. Nem is lehet esodálni, ha ellensége minden állatorvosnak és minden közegészségügyi intézkedésnek. Mindezeket csak azért hoztam fel, mert rá akartam mutatni, hogy minden intézmény csak úgy működik helyesen, ha közbizalmat élvez. Közbizalmat pedig csak úgy nyerhet ez az intézmény, hogyha az állatorvosi pályára hivatott és szakképzett emberek lépnek, a kik hivatásukat teljes odaadással teljesítik, és a kiket működésükben nem vezérli a törvény holt betűje és a sablon, hanem a szeretet és a tapintat. Meg vagyok győződve, hogy ez a törvényjavaslat az állatorvosok szellemi nívóját fogja emelni, csak helyesen kezeltessék. A mint említettem, nagyban kiterjeszti az állatorvosok hatáskörét, de attól kell és lehet félni, hogy majd akadnak olyanok, a kik, nem mondom, rossz indulatból, de tálbuzgóságból, vagy rosszul értelmezett kötelességérzetből oly intézkedéseket fognak tenni, a melyek a mezőgazdákra nézve aránytalanul terhesek és károsak lesznek. Minthogy ezen úgy lehet és kell segtíeni, hogy az újabb generáczió arra fog kitaníttatni és a szolgálati és kezelési utasítások oda fognak irányulni, hogy az állatorvos a maga javaslatát és rendelkezését minden esetben bírálja meg abban a tekintetben, vájjon megfelel-e a helyi körülményeknek, czélszerű-e, kivihető-e, és törekedjék arra, hogy az, a kit a rendelkezés ér, lehetőleg ne érezze anuak nagy súlyát, hanem inkább hasznát érezze és jótékonyságáról győződjék meg; ne tekintse azt szükségtelen vexálásnak, hanem oly jótéteménynek, mely az ő embertársai érdekében áll: általában nézetem szerint az egész intézményt ugy kell kezelni, hogy az nem czél, hanem csupán eszköz legyen. Miután remélem, kogy a földmívelési miniszter úr így fogja kezelni ezen intézményt, én azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés jobbfelól.) Buzáth Ferencz jegyző: Major Ferencz\ ( Major Ferencz: T. ház! Előre is kijelentem, hogyTrem foglalok el merev álláspontot ezsn törvényjavaslattal szemben. Nem foglalok el azért, mert tudom mérlegelni ezen intézmény horderejét úgy közgazdasági, azaz állattenyésztési, állatkereskedelmi, így főleg állatkiviteli szempontokból. Nagyon jól tudom, minő különféle kifogással éltek eddig a szomszéd államok és mondhatom, hogy azon kifogásoknak legnagyobb része mesterséges, mert hiszen az állategészségügyi és az állatorvosi intézmény az utóbbi deczenniumban oly hatalmas fejlődésnek indult és oly képzett állatorvosokat nyújt a közgazdaságnak, hogy e tekintetben nincs semmi kívánni való. De a mikép tapasztaljuk az emberorvosoknál, 28