Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-583

583. országos Ülés 1900. junivs 7-én, csütSrtSkSn. 215 és mégis, ha a fokozottabb fejlődés, a melyre pedig minden előfeltétel megvolna, nem megy azon rohamossággal és oly egészséges módon, a melylyel mehetne, ennek föoka az, hogy állategészségügyi viszonyainkban a kellő rendszer és kellő biztonság nincsen meg. Bár állatkercskedelmünknek a nyugoti külföldi országok, melyeknek húsfogyasztása folyton emelkedik, biztos piaezot nyújtanak, mégis, mivel állategészségügyi viszonyaink nem kellőleg rendezettek, bizonyos merev állásponttal találkozunk ezen nyugati államokban, a mi állatkereskedelmünk egészséges fejlődését megnehezíti. Ezen a bajon segíteni az állattenyésztés érdekében feltétlenül szükséges. S ha nézzük, hogy mivel lehetne ezen segíteni, látjuk, hogy erre csakis az állategészségügyi rendészetnek biztossá tétele az egyedüli mód. Mert az állatkereskedelemnek bázisa az, hogy különösen előforduló járgányok, betegségek esetén ne lehessen ezen járványokat a kereskedelem útján tovább hurczolni. Az eddigi törvényhozási intézkedések, mint az 1888 : VII. törvényczikk kielégítő törvényhozási intézkedéseket tartalmaznának az állategészségügy minden részére; azonban sajnos, hogy a mai állatorvosi intézmény szervezésében nincsenek meg a kellő közegek, a melyek ezeket végre tudnák hajtani. Az önkormányzat keretén belül nem is lehetne olyan közegeket találni, a melyek ezt meg tudnák csinálni. Csakis az államosítás az egyedüli mód, a melylyel egy öntudatos, úgy a helyi viszonyok, mint a helyi személyekkel szemben teljesen független, kellő szakértelemmel és kellő önállósággal biró állatorvosi kart lehet teremteni, a mely azután az ezentúl szükségessé váló és a már meglevő törvények végrehajtását keresztül tudná vinni. (Mozgás a szélső baloldalon. Elnök csenget.) Az állatorvosi közszolgálat államosítása természetes, hogy tetemes túlkiadásokkal fog járni; (Halljuk.

1 Halljuk!) ezek a túlkiadások a törvényjavaslat szerint a közvetlenül érdekelt gazdaközönség által lennének nagyrészt fedezendők, a mit a törvényjavaslat a marhalevelek bélyegilletményeinek felemelésével kontemplál. Nagyon megfontolandó dolog, t. ház, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok mellett az adózó közönségre egyáltalában lehet-e új terheket róni, miután az már úgyis a megélhetésnek csaknem legszélső határára jutott. Sokkal kívánatosabb volna, ha más fedezeti módokat találnánk ezen terheket illetőleg. Azonban ha ez államgazdasági szempontból lehetetlen, akkor szembe kell állítani azt, vájjon az a haszon, a mely a gazdaközönségre ezen törvényjavaslat létrehozásával háramlik, nem sokkal nagyobb-e, mint az a megterheltetés, a melyet rá ró? Es hogyha a mértéket megvonjuk, mindenesetre azt fogjuk találni, hogy sokkal több előnyt, sokkal több hasznot fog a gazdaközönségnek hozni az, hogyha biztos állategészségügyi viszonyok megteremtésével az állattenyésztés és az állatkereskedelem fejlődésének alapfeltételeit is megadjuk, mint a mennyire sújtja az a teher, a melyet ezen törvényjavaslat reá ró. Ezért a javaslatot a t. háznak elfogadásra ajánlom. Buzáth Ferercz jegyző: Farkas József! /Farkas József: T. ház! (Halljuk!) A ház szivén -engedelmével bátor vagyok a szőnyegen levő törvényjavaslatra nézve aggályaimat kifejezni. Bár azok valószínűleg nem fognak meghallgattatni, még sem tehetem, hogy az egész törvényhozás szine előtt azoknak, bár röviden, kifejezést ne adjak. Az állatorvosi intézmény államosítását úgy az előadó úr, mint a földinívelésügyi miniszter úr szerint két körülmény teszi kiválóan szükségessé: az állategészségügynek jobb karba hozása, és a külfölddel való szerződéseknek foganatosítása. Én nem állítom a mostani állatorvosi karról, hogy tökéletes, de azt sem merném mondani, hogy rossz; semmiesetre sem tartom azonban szükségesnek, hogy e kar a terhek és kivált a kisemberek terheinek emelése által javíttassák. A mi a külfölddel kötendő szerződéseket illeti, én kételkedem azon, hogy, ha államosítva lesz az állatorvosi közszolgálat, előzékenyebbek lesznek irántunk. Végtére a ki a kákán is csomót akar keresni, bizony fog az találni akkor is, hogyha az állatorvosi intézmény államosítva lesz. Különben ne menjünk olyan messzire; nálunk is előfordult, — csak a felső megyéket nézzük, — hogy az állatorvos takonykórt konstatált, midőn a néppárti választókat fuvarozni kellett és körülzárták őket; a körorvos trachomát konstatált, hogy ne mehessenek szavazni. Miért várjunk tehát jobbat, ha a rosszakarat fogja a külföldet vezérelni? De különösen szocziálpolitikai szempontból, a mely szempont a földmívelésügyi minisztérium törvényjavaslataiban mindig megnyilatkozik s a melyet ő mindig hangsúlyoz, nem vagyok hajlandó elfogadni ezt a javaslatot. Különösen ezt a pártot, a melyhez nekem is szerencsém van tartozni, a néppártot gyanúsítják osztály-, felekezet- és éti nem tudom miféle gyűlölet szitásával. Uraim, hát nézzünk körű! csak nem régen tárgyaltak az úgynevezett börzeadó-javaslatot. Ott az ezerforintos ügyletek után nyolcz vagy tiz fillér megállapításáról volt szó,. Úgy tudom, az volt a főérve SchWarcz vagy Weisz Berthold képviselő úrnak, hogy a börzén veszteni is lehet. Nohát talán a marhakereskedésben is lehet veszteni, nem szükséges mindig nyerni. Ha egy ezerforintos ügyletet a börzén tiz fillérrel adóztatnak meg, most pedig újra megadóztatják a marhajáriatokat, vájjon akkor mi szitjuk-e az osztálygyülöletet, nem önök? Azért nem találom szükségesnek az állat-