Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.
Ülésnapok - 1896-583
214 5S3 « országos iílég 1900. június 7-én, cstttörtüMn. törvénynyé vált, a felirat irattárba volna helyezendő. Hozzájárul a ház ehhez? (Helyeslés.) A felirat irattárba helyeztetik. Bemutatom Nógrád, Vas, Arad, Hont, Somogy és Maros-Torda vármegyék, Debreczeu és Zomboi szabad királyi városok közönségének feliratait, valamint Nagy-Kőrös város képviselőtestületének Eötvös Károly képviselő által beadott kérvényét, az olasz bor vámjának felemelése tárgyában; Arad, Hont, és Maros-Torda vármegyék, továbbá Hódmezővásárhely és Versecz városok közönségének feliratait, a boritaladó leszállítása iránt; Bereg vármegye közönségének feliratát, a filoxéra által elpusztított szőlők újra beültetése czéljából további kedvezmények adása iránt; Zemplén vármegye közönségének feliratát, az elemi csapással sújtott szőlők adómentessége és a szőlőkölcsönök törlesztése tárgyában; Kolozs vármegye és Zombor szabad királyi város közönségének feliratait, a biztosító intézeteknek a tíízoltói kiadásokhoz való hozzájárulása tárgyában; Hódmezővásárhely város közönségének feliratát, a közegészségügy államosítása iránt; Debreczeu szabad királyi város közönségének feliratát, a pálinkaivás korlátozása ügyében; Bars vármegye közönségének feliratát, a kóbor ezigányok letelepítése iránt; Szeged szabiid királyi város közönségének feliratát, az állami feladatok teljesítéseért a váró • soknak adandó kárpótlás ügyében; Csanád vármegye közönségének feliratát, a csatolt puszták községi adója tárgyában. Mindezen feliratok és kérvények kiadatnak a kérvényi bizottságnak. T. ház! Minthogy e hóban első ülésünket tartjuk, a házszabályok 190. §-a értelmében bemutatom a függőben lévő interpellácziókról és indítványokról szóló jegyzéket. Molnár Antal jegyző (olvassa a jegyzéket). Elnök: Tudomásul vétetik. Molnár Antal jegyző: Lukács László pénzügyminiszter! Lukács László pénzügyminiszteri T. képviselőház! Van szerencsém benyújtani egy törvényjavaslatot (írom. 859) benyújtani indokolásával együtt az 1897. évi közöstigyi zárszámadásra alapított végleges leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről, továbbá az 1898. és 1899. évi közösügyi kiadásokhoz Magyarország által pótlólag fizetendő összegekről. Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék intézkedni, hogy ez a törvényjavaslat kinyomassák, szétosztassák és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttassák. (Helyeslés.) Elnök: A törvényjavaslat indokolásával együtt ki fog nyomatni, szét fog osztatni, és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttatik. Molnár Antal jegyző! Szily Pongrácz, a földmívelésügyi bizottság előadója ! Szily Pongrácz elÖadÓíT. ház! Van szerencsém beterjeszteni a pénzügyi és földmívelésügyi bizotságok jelentését (írom, 858,860) a gazdasági munkás- és cseléd segély pénztárral szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a t. házat, méltóztassék e jelentéseket kinyomatni, szétosztatni és az osztályok mellőzésével napirendre tíízni. Elnök í A jelentések ki fognak nyomatni, és szét fognak osztatni; egyúttal elhatározza a ház, hogy az osztályok mellőzésével fognak annak idején napirendre tűzetni. T. ház! Mielőtt a napirendre térnénk át, a ház tudomására hozom, hogy a házszabályok értelmében úgy Olay Lajos, mint Major Ferencz képviselők sürgős interpelláczió előterjesztésére kértek engedélyt a pünkösd hétfőn a zugligetben előfordult villamos vasúti szerencsétlenség tárgyában. A képviselő urak interpellácziójukat a mai ülés végén fogják előterjeszteni. Áttérünk most már a napirend szerint az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 834, 849, 850) tárgyalására. A földmívelésügyi miniszter úr ezen törvényjavaslat tárgyalása idejére a minisztérium képviselőjeként Lestyánszky Sándor miniszteri tanácsos urat jelentette be. Az előadó úr kíván szólani! /Szily Pongrácz, a földmívelésügyi bizottság előadója: T. ház! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat az állatorvosi közszolgálat államosítását czélozza. Hogy ezen államosítás az általános nagy közigazgatási reform keretéből kiszakíttatik, ennek oka az a nagy fontosság, a melylyel az állatorvosi közszolgálatnak államosítása úgy állattenyésztésünkre, mint állatkereskedelmünkre nézve bir. Kétségtelen dolog, hogy Magyarország mezőgazdaságának fejlődésével az állattenyésztés a legfontosabb mezőgazdasági ággá fejlődött. A míg a szemtermelés a nagy nemzetközi verseny folytán lukrativnak alig mondható, addig állattenyésztésünk kétségtelenül az a gazdasági ág, a mely a gazdára nézve még jövedelmezőséggel bir. Ennek a jelenségnek bizonyságául szolgál az a körülmény, hogy gazdaközönségünk ennek tudatában kiváló és különös gondot fordít az állattenyésztés fejlesztésére, annyira, hogy ma már az országnak az állattenyésztés óriási, évenkinti 279 millió koronát kitevő jövedelmet hoz. Az állattenyésztés fejlesztése a hormánynak is mindig kiváló gondoskodása tárgyát képezte,
