Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-580

202 580. országos ülés 1900. május 17-én, csütörtökön. az értékpapirforgalmi adó az okiratok felbélyegzése által rovandó le, az osztrák magyar bankot az adó alól felmentette. Bár az értékforgalmi adó az ügyletek és nem az ügyletekről kiállított okiratok után jár, és így én részemről az osztrák törvény felfogásából nem osztozbatom, a paritás kedvéért kénytelen voltam az osztrák törvénynek a bankra vonatkozó határozatait átvenni, önként érthetőleg a jelen javaslat szerkezete által igényelt változásokkal...« stb. Én nem szándékozom a miatt, mivel az osztrák birodalmi tanács egy hibát követett el, csakis a paritás kedveért ugyan azt a hibát elkövetni, annál kevésbbé, mert én mindig nzt kontemplálom, hogy mi a tőzsdeadót fel fogjuk emelni, és nagyon könnyen lehet, hogy az osztrák-magyar bank által nagyobb, tetemesebb tőzsdeüzletek lesznek lebonyolítva, és így ezeknek csak fele része jő megadóztatás alá, a mennyiben a másik fele az osztrák banknak el lesz engedve. A legkisebb ok sem forog fenn arra nézve, hogy mi az amúgy is gazdag, előnyökben és nagy privilégiumban részesített bankot még egy privilégiummal gazdagítsuk, és neki most még az adómentességet is megadjuk e törvény keretén belül, holott eddig csak illeték- és bélyegmentességet élvezett az okmányokra nézve. Ezen okoknál fogva kérem, méltóztassék indítványomat elfogadni és a 29. §-t törülni, mivel ez egy tökéletesen indokolatlan nagy előny egy gazdag bank részére. Elnök: Kivan még valaki szólani. (Nem!) Ha szólani senkisem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr kivan szólani. ! Ljakács László pénzügyminiszter: T. képviselőház! Igen sajnálom, de nem vagyok abban a helyzetben, hogy a tett indítványt elfogadhassam. Igaza van t. képviselőtársamnak, hogy benne foglaltatik az indokolásban az, miszerint az osztrák-magyar bank statútumaiból kifolyólag csak bélyeg- és illetékmentességre, és nem egyszersmind adómentességre tarthat igényt, itt pedig egy adómentességről van szó. De hiszen nem is az osztrák-magyar bank alapszabályaiból Származtatjuk mi ezt az adómentességet, a melyet itt a banknak megadni akarunk, hanem más körülmény ékből, a melyekre helyesen mutatott rá a t. képviselő úr. Abból tudniillik, hogy az osztrák törvény megadta a banknak az értékforgalmi adó aluli mentességet, és ennek következtében mi is azon helyzetbe jutottunk, hogyha ezt nem teszszük meg, akkor másként járunk el a bankkal szembenj mint a hogy eljárt az osztrák törvényhozás. Már pedig én azt hiszem, hogy ez nem volna helyes, ez nem volna méltányos, mert hiszen az osztrák-magyar bank ép annyira a mi bankunk is, mint Ausztria bankja; (Felkiáltások a szélső baloldalon; Elég sajnos!) épen annyira tesz nekünk szolgálatokat, mint Ausztriának. Sőt vannak bizonyos ágazatai a bank mííködésének, a melyben sokkal nagyobb szolgálatot tesz Magyarországnak, mint Ausztriának, és így, miután eddig minden tekintetben egyformán jártunk el, és a paritás elvét tartottuk szem előtt a bankkal szemben, nem vojna semmivel sem indokolva, hogyha ez alkalommal, ezen csekélyebb fontosságú kérdésben szigorúbban járnánk el, mint a hogy az osztrák törvényhozás eljárt En ezekre való tekintettel kénytelen vagyok kérni a t. képviselőházat, hogy ezt az intézkedést úgy, a hogy tervezve van, elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfélől.) Elnök: A tanácskozás be van fejezve, következik a határozathozatal. A kérdés az: elfogadja-e a ház az eredeti szöveget a Rakovszky István képviselő úr által beadott törlési beadványnyal szemben ? Felkérem tehát azokat, a kik az eredeti szöveget a törlési indítványnyal szemben elfogadni kívánják, szíveskedj t-nek felállani. (Megtörténik.) A ház az eredeti szöveget a törlési indítványnyal szemben elfogadta. Perczel Béni jegyző (olvassa a 30—31. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 33. §-t). Elnök: Az előadó úr kivan szólani. Szabó Imre előadó: T. ház! E szakasz utolsó—bekezdésének a végén egy szó nyomtatási hibából kimaradt, nevezetesen ez a szó : »kötelesek«. S mivel úgy, a hogy most van, nincs értelme a szövegnek, a mennyiben e mondat van .• »Megőrzésükre az alkuszok, az értékpapírt forgalmi ügyletekkel iparszerűen foglalkozók és a leszámoló iroda három éven át« méltóztassék javaslatomat elfogadni, hogy e szó utána tétessék : »kötelessek«. Elnök: Kivan valaki a szakaszhoz szólani ? (Nem !) Ha nem, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház az eredeti szöveget, szemben az előadó úr módosítványával? (Nem!) Ha nem: kimondom, bogy a ház a 32 §-t az előadó úr módosításával fogadta el. Perczel Béni jegyző: (olvassa a 33—34. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 35 § t). Elnök: Az előadó ú^ kivan szólani. /Szabó Imre előadó: T. ház! Itt is egy nyomtatási hibának a kiigazításához kérem az igen tisztelt ház becses hozzájárulását. Nevezetesen a 35. §. utolsóelőtti sorában ezen szó foglaltatik: »iratba«, holott »irodába« kellene lenni. Bátor vagyok tehát javasolni, hogy a 35. §. utolsó előtti sorában az »iratba« szó helyett »írodába« tétessék. Elnök: Kivan valaki a szakaszhoz szólani ? (Nem !) Ha nem, úgy a tanácskozás be van fejezve.