Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-580

5S0. országos ülés 1900. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház az az eredeti szöveget? (Nem!) Miután sajtóhibáról van szó, azt hiszem, hogy nem fogadja el, hanem a ház a szakaszt az előadó úr által indítványozott módosítvány elfogadásával teszi magáévá. (Helyeslés). Következik a 35. §. Perczel Béni jegyző (olvassa a tör vény ­javalat 34—39. §-ait, melyek észrevétel nélkül el­fogadtatnak). Elnök : Ezzel, t. ház, a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, javaslom a háznak, határozza el, hogy a törvény­javaslat harmadszori olvasása a legközelebbi ülés napirendjére tűzessék ki. Hozzájárin a ház? (Hélgeslés.) Úgy ezt a határozatként kijelentem. Következik már most a napirend szerint a Budapest székes főváros területén emelendő új királyi zálogházi épületről szóló kereskedelemügyi miniszteri törvényjavaslat (írom. 839, 845) álta­lánosságban való tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. /Szabó Imre, a pénzügyi bizottság elő­adója : A székes főváros területén jelenleg két zálogházi épület áll fenn. A két épület azonban együttvéve sem volt alkalmas a forgalom igényei­nek kielégítésére: különösen mióta a közvetítői intézmény életbe lépett, a forgalom oly roha­mosan növekedett, hogy a zálogház a közvetí­tők által beszolgáltatott zálogtárgyakat hetek múltán sem képes elfogadni. E vitás helyzet szempontjából a zálogház igazgatósága akként intézkedett, hogy raktárhelyiségeket bérelt. Azon­ban ez az intézkedés sem pénzügyi, sem bizton­sági szempontból nem kielégítő megoldás, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a raktárhelyiségek sokkal többe keríílnek, mint a mennyi jövedel­met hoznak. Ezenkívül a belvárosi zálogháznál az álla­potok tarthatatlanok, mert a sötét és szűk helyi­ségek sem irodai, sem raktári ezélokra nem alkal­masak. Az új épület felállításával tehát nemcsak ezek a tarthatatlan állapotok lesznek megszün­tetve, hanem egyúttal a terézvárosi zálogház Uzletforgalma is könnyebben lesz lebonyolítható. A kereskedelemügyi miniszter úr az új épület méreteit akképen tervezi, hogy abban 620.000 darab zálogtárgy legyen elhelyezhető ; e végből az építési költségeket 1,400.000 koronával hatá­rozza el. Ezenkívül a miniszter úr a telket úgy tar­totta bizíosítandónak, hogy a növekedő forgalom esetén azon új épületek is legyenek emelhetők, végűi pedig a miniszter úr a zálogházi épület­ben egyúttal hatósági kényszer-árverések ezéljaira árverési csarnokot óhajt felépíteni, úgy azonban, hogy a helyi forgalom és kereskedelem érdekeit 203 ne sértse. E végből az árverési csarnok hatósági jelleggel ruháztatnék fel. Végül, t. ház, még egyet, A zálogházak vagyona alapítványokból és az évi forgalom ered­ményéből lett meggazdálkodva; ezért a pénz­ügyi bizottság javaslata szerint e vagyon ala­pítványi jellege ezentúl is fentartandó lenne. A pénzügyi bizottságnak e javaslata szerint az állami kölcsön visszafizetésére fel lenne használ­ható elsősorban a belvárosi zálogházi épület és telek eladási ára, másodsorban pedig 60— 70.000 koronára tehető tiszta bevétel, a mely a zálogházaknak évi kezeléséből származik. És minthogy ezekből a bevételekből 30 év alatt a kamatmentes kölcsön minden fennakadás nélkül vissza lesz fizethető, bátor vagyok az igen tisz­telt házat megkérni, hogy a törvényjavaslat sze­rint úgy állatánosságban, mint részleteiben elfo­gadni méltóztassék. (Helyeslés). Elnök: Kivan még valaki általánosságban a törvényjavaslathoz szólani? Ha nem, követke­zik a határozathozatal. Elfogadja a ház a törvény­javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául? (igen!) El fogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Perczel Béni jegyző (olvassa a törvényja­vaslat czímét és 1—5. § ait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Elnök. Ezzel a törvényjavaslat részletiben is elfogadtatván, javaslom, hogy harmadszori olvasása legközelebbi ülés napirendjére tűzes­sék ki. T. ház! A miniszterelnök úr óhajt a háznak, legközelebbi munkarendjét illetőleg előterjesz­tést tenni. /Széll Kálmán miniszterelnök: T. kép viseíőház! Mielőtt ezt tennők, van szerencsém elő­terjesztést tenni le a t. ház asztalára a két ház által elfogadott egy törvényjavaslatnak némi (írom. 854) kiigazításáról. A pestis elleni védekezésről, gondolom, Ve­lenczében 1897-ben létestílt egyezmény heczik­kelyezése iránt törvényjavaslatot terjesztett elő a magyar kormány, a melyet a képviselőház és a főrendiház elfogadott, úgy, a mint az egyezmény Velenczében a hatalmak között létestílt. Időköz­ben Olaszország azon óhajtását fejezte ki, hogy ezen egyezmény egyik czikke, a mely arról szól, hogy mikor kell a hajóskapitánynak orvost tar­tani a hajóján, ha száz zarándok, vagy annál kevesebb utazik azon stb. összhangba hozassék az évekkel ezelőtt keletkezett és minden ilyen közegészségügyi kérdésnél mérvadó párizsi egyez­ménynyel, és hogy ez iránt pótegyezmény vétes­sék fel e nemzetközi szerződésbe. Olaszország e kívánságot egészen jogosult­nak és helyesnek tartván, a magam részéről a 26* ájus 17-én, csütörtökön.

Next

/
Thumbnails
Contents