Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-579

|96 6 ?®* orazágos öl és 1900. május 16-án, szerdán nem a tényeknek megfelelően lett szerkesztve, hajlandó-e a miniszterelnök úr szigora vizsgála­tot elrendelui ? 5. Hajlandó-e a miniszterelnök úr Palngyay Gyula ellen megindított eljárás befejezését meg­sürgetni, hogy mihamarább rendes állapotok állja­nak helyre Liptómegyében ? 5. Egyetért-e a t, miniszterelnök úr a fő­ispán azon eljárásával, hogy meghiúsítsa azon hivatalnokok előléptetését, kik eddig a felfüggesz­tett alispán mellett foglaltak állást, idegeneket hí a megyébe, és az üresedésben levő hivatalo­kat ezekkel akarja betölteni, amazoknak mellő­zésével ?« Széll Kálmán miniszterelnök: T. kép­viselőház! Ebben az interpelláczióban, a melyet a t. képviselő úr hozzám intézett, némely kér­dés olyan természetű, a melyre kimerítő választ azonnal talán nem adhatók, mert ténykérdések­ről van szó; de mégis gondolom, hogy választ adhatok az interpelláezióra, mert azokra a kérdé­sekre, a melyek nem ténykedést tartalmaznak, érdemleges választ adhatok, a többi kérdésre nézve adandó válaszom pedig — gondolom, —­szintén olyan természetű, a melyet az interpel­láezióra adandó felvilágosításképen a ház elé terjeszthetek. Az első, a mit a t. képviselő úr kérdez, az, hogy igaz-e, hogy a miniszterelnök Liptó-megye közönségét, azon határozata miatt, melylyel egyhangúlag alispánjának, Palugyai Gyulának bizalmat szavazott, megrovásban része­sítette. Hát igenis, ez igaz és azt hiszem, hogy nemcsak igaz, hanem helyesen is történt. (Helyes­lés a jobboldalon.) Bocsánatot kérek, ítéljen felette bárki elfogulatlanul ebben a házban, a t. kép­viselő úrral együtt, a ki pedig nem egészen el­fogulatlan ebben a kérdésben, mert ő maga tette ezen indítványt, a melyre majd visszatérek: meg lehet-e engedni általában, hogy akkor, a mikor a belügyminiszter a maga hatáskörében jár el, és a történt feljelentések alapján vizsgálatot rendel el, s az a vizsgálat oly eredménynyel jár, hogy a maga lelkiismeretes kötelessége szerint nem­csak, hogy elrendelni tartozik a fegyelmi eljárást és a fegyelmi vizsgálatot, hanem az alispán fel­függesztésére határozza el magát és annak a vármegyei közigazgatási bizottságnak és fegyelmi hatóságnak további eljárása és vizsgálata alá szub­mittálja a törvény értelmében az alispán ellen fel­derítendő dolgokra vonatkozó további eljárást, helyes-e, hogy akkor az a vármegye a belügyminisz­ternek ezen átirata alapján azon alispánnak bizalmat szavaz? (Élénk helyeslés. Úyy van! Úgy van! jobbfelöl.) Bocsánatot kérek, ez nemcsak nem helyes, hanem oly tény, a melyet el nem tűrhet­tem, (Élénk helyeslés. Ügy van! Úgy van! jobb­felöl.) a melyet én a legszigorúbb módon, a mit a törvény nekem megenged, helytelenítettem, és ezért ä vármegye t. közönségét, a t. képviselő úrral együtt, mert hisz egyhangúlag hozták e határozatot, megróttam. (Élénk helyeslés. Ügy van! Úgy van! jobbfelöl.) Ha a határozat nem olyan természetű lett volna, a melyre vonatkozólag nem volt értelme a határozat kasszálásának, kasszáltam volna a határozatot; mert jogállamban nem lehet tűrni, hogy egy vármegye közönsége körében, egy tisztviselőt illetőleg, ki fegyelmi vizsgálat alá vonatik, az eljárás befolyásoltassák azon hatósággal szemben, a mely azon közönségnek kifolyása. (Ügy van! Úgy van! jobbfelöl.) És ha a t. képviselő úr azt mondja a maga indokolásá­ban, hogy hiszen nem indítványozhatott mást, mert az ellenzéki képviselő olyat nem tehetett, a mi a kormánynak kellemes : bocsánatot kérek, az én egész felfogásom, meggyőződésem és állás­pontom a t. képviselő úrétól különbözik. Az ellenzéki képviselőnek még inkább, mint másnak kötelessége ellenőrizni, vizsgálni és kritizálni a kormány minden tényét; de ha a kormány a maga törvényes hatáskörében jár el, akkor nem tartom azt, hogy a képviselőnek az volna a fel­adata, hogy helytelen dolgot kövessen el, olyat, mely a törvénynek nemcsak szellemével, hanem világos értelmével is ellenkezik! A mi a többit illeti, azok nagy részt tény­kérdések. A második pontra nézve, hogy Kürthy főispán megfelebbezte-e azt a határozatot: erről valóban e perezben tudomásom nincs, mert hisz a t. képviselő úr nem közölte velem előbb interpelláczióját, csak ma délelőtt, tehát nem volt alkalmiam erről tudomást szerezni. A mi a harma­dikat illeti, hogy van e tudomásom arról, hogy Kürthy főispán maga is ajánlotta ezt a bizalmi nyilatkozatot: megvallom, erről sincs tudomásom, de erősen Tamás vagyok benne. (Derültség jobb­felöl.) Alig képzelhetem, nem akarom azt mondani, hogy nem ajánlotta, mert nem tudom, de alig képzelhetem és alig tehetem fel, hogy a főispán ilyen természetű indítványt támogatott volna. De majd eruálni togom. A mi a negyedik kérdést illeti, hogy valami hamisítás történt azon a, jegyző­könyvön: a jegyzőkönyv megkamisíttathatik, vagyis a jegyzőkönyv hűsége alteráltathatik két módon. Először természetesen úgy, — általában in thézi beszélek, — hogy a jegyzőkönyv nem felel meg a hozott határozatnak. Ezt a közgyű­lésen a hitelesítésnél kell reparálni. Ennek az az orvoslásmódja. Én csak a felett ítélhetek, a mi a jegyzőkönyv hitelesítése után hozzám feljön­Hogy azután a hitelesített jegyzőkönyv hamisít­tatott volna meg, ez már csakugyan kriminálitási eset és oly súlyos beszámítás alá eső dolog volna, a mit ilyen egyszerű feltevésekre, mendemondákra alapítani koczkáztatott dolognak tartom. Hanem, ha erre vonatkozólag az adatok kezembe kerül­nek, el fogok járni úgy, mint a törvény alapján

Next

/
Thumbnails
Contents