Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-579

194 579, országos ülés 1900. május 16-án, szerdán. alól, a negyedik ellen pedig a nyomdát 40 na­pig zár alatt hagyja, mely 40 nap 1000 forint kárt jelent azon embereknek. T. miniszter úr! A hol ilyen dolgok történnek ... (Egy hang a baloldalon: Felébbemi Ítéli!) Hiába felebbeznek, mert a szegedi tábla intézi el, az pedig nagyon közel esik Szenteshez. (Derültség.) Volna több ilyen eset, de nem akarom a t. házat untatni, bár azokra nézve, a kiken ezen sé­relmek elkövettettek, az nem közönbös, hogy tud-e róla valaki, vagy nem. De úgy látszik, hogy itt nem attól függ a siker, hogy közérdekű dolgot tárgyal-e valaki, hanem attól függ, hogy a kép­viselőháznak melyik társaságához tartozik az illető felszólaló. Ha van egy társaság, mely puszirozza őtet, neki hagulatot csinál, akkor meghallgatják; de ha még nem tudta magának valamelyik kép­viselő az ily társaságot megszerezni, azt mos'dy­gással és közbeszólásokkal igyekeznek meg­akadályozni hivatásának gyakorlásában. (De­rültség.) Uraim! Én itt nem magam beszélek, itt Magyar­ország egy darab földjének, Szentes városának képviseletében szólok, és ha önök megkivánják, hogy önöket tiszteletben tartsák, akkor megkí­vánhatom én is, hogy engem meghallgassanak. (Derültség ) Elnök (csenget): Nem értem a képviselő urat, hisz a legnagyobb nyugalommal hallgatják. (Zajos derültség.) Molnár Jenő: Nem is azt mondom, hogy nem hallgatnak, de meg akartam magyarázni, hogy miért nem untatom tovább a házat, mert ismerem én a hangulatot. A t. miniszter úrhoz a következő kérdést vagyok bátor intézni (olvassa az interpellácgiót): »Kérdés az igazságügyminiszter úrhoz. Hajlandó-e az igazságügyminiszter úr a szen­tesi királyi járásbíróság ügymenetelét egy Buda­pestről az igazságügyminisztérium kebeléből ki­küldendő magasabb rangú hivatalnok által meg­vizsgáltatni? Hajlandó-e továbbá dr. Pallai Zoltán királyi aljárásbiró ellen ezen kérdés indokolása alapján a szegedi királyi Ítélőtábla elnöke útján a fegyel­mi vizsgálatot elrendelni és arról gondoskodni, hogy e?en ügyek a legyeimi vizsgálat befejeztéig más bíróra szignáltassanak ?« Elnöki Az interpelláczió kiadatik az igaz­ságügyi miniszter úrnak! Következik Rakovszky István képviselő úr interpellácziója a liptómegyei állapotok ügyében. Buzáth Ferencz jegyző: Rakovszky István ! Rakovszky István: T. ház! Én interpel­lácziömat három pontban csoportosítom. Az egyik azon megrovásra vonatkozik, melyben a minisz­terelnök úr mint belügyminiszter részesítette Liptómegyét; a másik a Pálugyay Gyula alispán ellen folytatott fegyelmi eljárásra vonatkozik, és a harmadik azon üldözésekkel szemben foglal állást, a melyek a legújabb időben Liptómegyében lábrakaptakés a megye békéjét felzavarták. T. ház ! Liptómegyében megtörtént az, hogy az alispánt, a ki harmincz évig közmegelé­gedésre szolgálta a megyét, egy feljelentés alap­ján a miniszterelnök úr mint belügyminiszter felfüggesztette. Ezzel szemben Liptómegye közönsége indítványomra bizalmat szavazott az alispánnak. Én elismerem annak jogosult­ságát, — ha a t. miniszterelnök úr álláspontját tekintem, — hogy a miniszterelnök úr erre a megyét megrovásban részesítette, de nekem, mint ellenzéki férfiúnak nem azt feladatom tekin­teni, a mi a kormánynak kellemes, hanem azt, hogy érveimet és elveimet ott vigyem győzelemre, a hol tudom, különösen akkor, a midőn meg vagyok győződve, hogy az illető egyénnel szem­ben igazságtalanság követtetett el, és az egész nem egyéb, mint egy főispáni hatalmaskodás túlkapása. A t. miniszterelnök úr megrovásban részesítette a megyét, és ebből azt következtetem, hogy a t. miniszterelnök úr egy igen fontos körülményről nem lett felvilágosítva. A midőn én azt az indítványt beterjesztettem, előre tudtuk, hogy megvan a túlnyomó többség, mivel Liptó­megyében annyira fejlődtek a viszonyok, hogy daczára a nagyhatalmi apparátusnak, a főispán mellett csak egy törpe minoritás áll. Midőn a főispán látta, hogy a többség és pedig túlnyoaió többség kétségen kivííl indítványom mellett foglal állást, daczára annak, hogy az 8 pártja kebeléből egy ellenindítvány tétetett: a szavazás előtt maga kijelentette, hogy az én indítványom olyan loyalis hangon van szerkesztve, hogy ő a maga részéről nem is kifogásolja azt, hanem hozzájárul és így egyhangúvá lett a határozat. Máskülönben lehetetlen lett volna ott egyhangú határozatot hozatni. Daczára ennek, a miniszter­elnök úr a megyét megrovásban részesítette a miatt, hogy bizalmat szavazott, de hogy mi történt a főispánnal, a ki a bizalmi vótumhoz hozzájárult, tehát e hibában épen olyan részes, mint mi magunk, nem tudjuk. De, t. ház, annál fontosabb reám és a megyére nézve e kérdés tisztázása, mert én nem tételezhetem fel a t. miniszterelnök úrról, hogyha ő ezt a mellékes körülményt ismerte volna, csak a megye irányá­ban lépett volna fel, hanem azt hiszem, hogy a felterjesztett jegyzökönyvek oly színben tüntet­ték fel az egész kérdést, mintha a főispán nem járult volna hozzá a bizalmi szavazathoz. Nekem magánúton tudomásomra jutott, hogy a jegyző­könyv a hitelesítő közgyűlésen nem lett a hatá­rozathoz képest effektuálva. Árra vagyok bátor felhívni a t. ház figyelmét, hogy mi eddig

Next

/
Thumbnails
Contents