Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-579

194 579, országos ülés 1900. május 16-án, szerdán. alól, a negyedik ellen pedig a nyomdát 40 napig zár alatt hagyja, mely 40 nap 1000 forint kárt jelent azon embereknek. T. miniszter úr! A hol ilyen dolgok történnek ... (Egy hang a baloldalon: Felébbemi Ítéli!) Hiába felebbeznek, mert a szegedi tábla intézi el, az pedig nagyon közel esik Szenteshez. (Derültség.) Volna több ilyen eset, de nem akarom a t. házat untatni, bár azokra nézve, a kiken ezen sérelmek elkövettettek, az nem közönbös, hogy tud-e róla valaki, vagy nem. De úgy látszik, hogy itt nem attól függ a siker, hogy közérdekű dolgot tárgyal-e valaki, hanem attól függ, hogy a képviselőháznak melyik társaságához tartozik az illető felszólaló. Ha van egy társaság, mely puszirozza őtet, neki hagulatot csinál, akkor meghallgatják; de ha még nem tudta magának valamelyik képviselő az ily társaságot megszerezni, azt mos'dygással és közbeszólásokkal igyekeznek megakadályozni hivatásának gyakorlásában. (Derültség.) Uraim! Én itt nem magam beszélek, itt Magyarország egy darab földjének, Szentes városának képviseletében szólok, és ha önök megkivánják, hogy önöket tiszteletben tartsák, akkor megkívánhatom én is, hogy engem meghallgassanak. (Derültség ) Elnök (csenget): Nem értem a képviselő urat, hisz a legnagyobb nyugalommal hallgatják. (Zajos derültség.) Molnár Jenő: Nem is azt mondom, hogy nem hallgatnak, de meg akartam magyarázni, hogy miért nem untatom tovább a házat, mert ismerem én a hangulatot. A t. miniszter úrhoz a következő kérdést vagyok bátor intézni (olvassa az interpellácgiót): »Kérdés az igazságügyminiszter úrhoz. Hajlandó-e az igazságügyminiszter úr a szentesi királyi járásbíróság ügymenetelét egy Budapestről az igazságügyminisztérium kebeléből kiküldendő magasabb rangú hivatalnok által megvizsgáltatni? Hajlandó-e továbbá dr. Pallai Zoltán királyi aljárásbiró ellen ezen kérdés indokolása alapján a szegedi királyi Ítélőtábla elnöke útján a fegyelmi vizsgálatot elrendelni és arról gondoskodni, hogy e?en ügyek a legyeimi vizsgálat befejeztéig más bíróra szignáltassanak ?« Elnöki Az interpelláczió kiadatik az igazságügyi miniszter úrnak! Következik Rakovszky István képviselő úr interpellácziója a liptómegyei állapotok ügyében. Buzáth Ferencz jegyző: Rakovszky István ! Rakovszky István: T. ház! Én interpellácziömat három pontban csoportosítom. Az egyik azon megrovásra vonatkozik, melyben a miniszterelnök úr mint belügyminiszter részesítette Liptómegyét; a másik a Pálugyay Gyula alispán ellen folytatott fegyelmi eljárásra vonatkozik, és a harmadik azon üldözésekkel szemben foglal állást, a melyek a legújabb időben Liptómegyében lábrakaptakés a megye békéjét felzavarták. T. ház ! Liptómegyében megtörtént az, hogy az alispánt, a ki harmincz évig közmegelégedésre szolgálta a megyét, egy feljelentés alapján a miniszterelnök úr mint belügyminiszter felfüggesztette. Ezzel szemben Liptómegye közönsége indítványomra bizalmat szavazott az alispánnak. Én elismerem annak jogosultságát, — ha a t. miniszterelnök úr álláspontját tekintem, — hogy a miniszterelnök úr erre a megyét megrovásban részesítette, de nekem, mint ellenzéki férfiúnak nem azt feladatom tekinteni, a mi a kormánynak kellemes, hanem azt, hogy érveimet és elveimet ott vigyem győzelemre, a hol tudom, különösen akkor, a midőn meg vagyok győződve, hogy az illető egyénnel szemben igazságtalanság követtetett el, és az egész nem egyéb, mint egy főispáni hatalmaskodás túlkapása. A t. miniszterelnök úr megrovásban részesítette a megyét, és ebből azt következtetem, hogy a t. miniszterelnök úr egy igen fontos körülményről nem lett felvilágosítva. A midőn én azt az indítványt beterjesztettem, előre tudtuk, hogy megvan a túlnyomó többség, mivel Liptómegyében annyira fejlődtek a viszonyok, hogy daczára a nagyhatalmi apparátusnak, a főispán mellett csak egy törpe minoritás áll. Midőn a főispán látta, hogy a többség és pedig túlnyoaió többség kétségen kivííl indítványom mellett foglal állást, daczára annak, hogy az 8 pártja kebeléből egy ellenindítvány tétetett: a szavazás előtt maga kijelentette, hogy az én indítványom olyan loyalis hangon van szerkesztve, hogy ő a maga részéről nem is kifogásolja azt, hanem hozzájárul és így egyhangúvá lett a határozat. Máskülönben lehetetlen lett volna ott egyhangú határozatot hozatni. Daczára ennek, a miniszterelnök úr a megyét megrovásban részesítette a miatt, hogy bizalmat szavazott, de hogy mi történt a főispánnal, a ki a bizalmi vótumhoz hozzájárult, tehát e hibában épen olyan részes, mint mi magunk, nem tudjuk. De, t. ház, annál fontosabb reám és a megyére nézve e kérdés tisztázása, mert én nem tételezhetem fel a t. miniszterelnök úrról, hogyha ő ezt a mellékes körülményt ismerte volna, csak a megye irányában lépett volna fel, hanem azt hiszem, hogy a felterjesztett jegyzökönyvek oly színben tüntették fel az egész kérdést, mintha a főispán nem járult volna hozzá a bizalmi szavazathoz. Nekem magánúton tudomásomra jutott, hogy a jegyzőkönyv a hitelesítő közgyűlésen nem lett a határozathoz képest effektuálva. Árra vagyok bátor felhívni a t. ház figyelmét, hogy mi eddig