Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-579

579. országos ülés 1900. i. május 16-án, szerdán. 193 a kormány egy kis figyelemmel legyen iránta. (Zaj.) Ezúttal csak következő kérdést intézem a a t. belügyminiszter úrhoz (olvassa): » Van-e tudomása a t. belügyminiszter úrnak arról, hogy Csongrád vármegye főispánja nem a megye székhelyén Szentesen, hanem Budapesten lakik állandóan? Elegendőnek tartja-e a t. belügyminiszter úr, ha a megye főispánja, a ki a kormány egyetlen ellenőrző közege a megye autonóm szervezetében, havonként egy-két napot szentel hivatalos teendőjének ?És a mennyiben, a mit hinni reménylek, ezen körülményekről a kormánynak tudomása nincsen, hajlandó-e intézkedni, hogy Gsongrádmegyében a kormány kellő módon és oly személylyel legyen képviselve, ki elvállalt hivatalának meg is felel ?« Ezt a kérdést voltam bátor intézni a t. belügyminiszter úrhoz. Elnök I Az interpelláczió kiadatik a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úrnak. Következik most. . . . Molnár Jenő : Most áttérek a t. igazságügyminiszter úrhoz (Nagy zaj, derültség és felMáltások jobbfelöl: Halljuk az elnököt!) Elnök (csenget): Most következik Molnár Jenő képviselő úrnak második interpellácziója, melyet a szentesi bíróságok dolgában adott be. Tessék most szólani a képviselő úrnak. Molnár Jenő: Most áttérek, t. képviselőház, a TT igazságügyimieiszter úrhoz intézendő interpelláezióra. Magam is nagyon sajnálatosnak tartanám, ha egy ügyvéd-képviselő, ha elveszít valamely pert, azt idehozná a képviselőházhoz, és a helyett, hogy az illetékes fórumnál felebbezés útján keresne magának orvoslást, itt, a t. miniszter úrhoz intézendő interpelláczió alakjában, mintegy erkölcsi kényszer hatása alatt, akarná a bírói határozatot provokálni. Itt azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy a birói hatalmat polititikai üldözésre akarják felhasználni, sőt nem csak akarják, hanem — mint a t. ház erről az elmondandókból meg fog győződni, — fel is használták. (Nagy zaj jobbfelöl) Nem egyszerű a dolog. Méltóztassék a t. háznak ezt figyelemmel kisérni, hogy egyszer már tisztába jöjjön a közvélemény is, ne csak az újságokból, a melyek egyoldalúlag vannak értesülve, hanem itt az ország szine előtt azzal, hogy voltaképen kiket kell okolni a szentesi közállapotok ziláltságáért. T. miniszter úr! Sima Ferencz három barátja. (Zaj és derültség jobbfelöl.) Ne tessék ezen nevetni, mert ő már annyi szolgálatot tett az országnak ezen az oldalon ... (Derültség, mozgás a jobboldalon.) Bocsánatot kérek, az urak közül senkit sem károsított meg, a mi pedig az erkölcsi KÉPVH. NAPLÓ 1896—1901. XXIX. KÖTET. reptltácziót illeti, majd meg fogja azt védeni odakünn. (Zaj jobb felől.) Még ma is van olyan erős, mint némely ember, a ki nincsen künn. T. képviselőház! Sima Ferencz három barátja, miután őket anyagilag tönkretették, egy nyomdát vásárolt hitelbe. Ehhez társul vették Sima Ferencznét, hogy majdan a nyomda jövedelméből fogják a hitelezőt kifizetni. A nyomda jövedelme az volna, amit pártom lapja: a »Csongrádmegyei Ellenzék nyomtatási költség fejében fizetne a nyomdának. Miután azonban ez a lap az én pártomnak orgánuma, nem pedig azoké, a kik a birói és a végrehajtó hatalmat gyakorolják, ezt a lapot minden áron tönkre kell tenni. A hitelező nem tudta követelését békés úton behajtani, per útján kivánta tehát azt érvényesíteni. Beperelte ezeket az adósokat a szentesi királyi járásbíróságnál, és megbízott egy ottani ügyvédet a képviseletével. Az ottani ügyvéd úr szintén ahhoz a társasághoz tartozik, a mely Sima Ferenczet nem nagyon simogatja, (Zaj. Derültség jobbfelől.) örült tehát az alkalomnak, hogy majd egyet fog most rajta ütni. Lefoglalták a nyomdát a törvény világos rendelkezése ellenére, — melyet leszek szerencsés a t. miniszter úrnak felolvasni —- bár tudom, hogy ismeri, mégis az 1888. LX. törvényczikk 51. §-ának n.-ik pontja ellenére, mely így szó] (olvassa »a7, iparosok, gyármunkások és napszámosoknak szükséges munkaszerei nem foglalhatók le.« Szombaton beadtak egy kérvényt, vasárnap kézbesítették, hétfőn reggel már el is rendelték a nyomdának a transzferálását, csendőri fedezet mellett. Hogy csendőri fedezet mellett történt, mutatja az ügyvéd költségjegyzéke: »a nyomdának elszállítása csendőr fedezet mellett 60 korona.« (Zajos derültség jobbról.) A nyomdát zár alá helyesték, elszállították. Már most a hitelező látta, hogy költségeire ebből nem jut fedezet, s nem azon czél van elérve, hogy követelése behajtassék, hanem csak a nyomdát akarták elvinni, észbe kapott és azt mondta, hogy tekintettel arra, hogy ő a tulajdonjog fentartásával adta el a nyomdát, igénypört indít a nyomda iránt. Beadta ,az igénykeresetet, kitűzték a tárgyalást. A bíróság kimondta, hogy igenis, a végrehajtóé a nyomda; első és a második tárgyalás közt beadtak egy felülfoglalási kérvényt. A fel ül foglalási kérvény ellen igénykiterjesztést adott be a végrehajtató. A biró kitűzte a tárgyalást és kimondta a csatlakozást a többi foglaltatókhoz, de mikor a tárgyaláson megjelent az ügyvéd, a a biró a három hitelező javára feloldotta a nyomdát a zár alól és a negyedik hitelező javára azt mondta abiró : ebben az ügyben nem tárgyalok. Megjelent az ügyvéd, megjelentek a tanúk Budapestről nagy költséggel, és a biró kimondja a három tulajdonossal szemben azt, hogy áll a tulajdonjog, hogy három tulajdonossal szemben a nyomdát feloldja a zár £5