Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-579

579. országos filé* 1900. május 22-én, szerdán. 17E tegnapi beszédének czáfolására, engedje meg a t. ház, hogy mindenekelőtt az egyes szónokok, különösen Barta Ödön, Polónyi Géza és Weisz Berthold képviselő urak által felhozottakra reflektáljak. A mi a tőzsdeadó behozatalát illeti, Bírta Ödön t. képviselő úr a t. függetlenségi párt javára foglalta le a prioritást. Madarász József: Elsőbbséget! Rakovszky István: Igaz, a t. függetlenségi párt az általános és egyenlő adúteherviselés elvének alapján áll, de melyik párt nem áll ezen az elvi alapon? Elvben tehát megegyezünk mindnyájan, még talán abban is, hogy speczíális törvényeket kell erre vonatkozólag behozni, de a t. többség 25 év óta az általános és egyenlő adóteherviselés elve irányában különös felfogásokat mutatott, a melyek a tőzsdeadó törvényjavaslatban is híven visszatükröződnek, mert ez a javaslat oly gyöngén sújtja a nagy tőkebirtokosokat, hogy az ember valóban azt hihetné, hogy csak a látszat kedvéért nyújtották be, hogy úgy tűnjék fel, mintha valamit tettek volna. De ha a t. függetlenségi párt már régen sürgette a tőzsdeadót, (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) ha valóban sürgette ennek a törvénynek az életbeléptetését, miképen lehetséges az, hogy a t. képviselő úr maga is kénytelen volt bevallani, hogy a tőzsdeadó kérdése a pártban nyilt kérdést képez, és hogy a párt elvi szempontból nem foglalt állást. Barta Ödön: Ezzel a javaslattal szemben! Ez pedig nagy különbség! Rakovszky István: Nos igen, a javaslattal szemben. Ha ez elvi alap, akkor nagyon különös, hogy az elvi alapra nézve nem tudtak az urak még saját pártjukban sem megegyezni, és hogy Barta Ödön t. képviselő úr — elismerem, — nagy képességgel előadott beszédében kénytelen volt kijelenteni, hogy nem a párt megbízásából beszél, nem is úgy, mintha a párt nézetét híven visszatükröztetné, hanem saját egyéni nézetét mondja el, a mely — elismerem,— nagyon közel jár a mi felfogásunkhoz. Mondom, különös, hogy egy olyan nagy párt, minő a függetlenségi, a mely az ellenzéki pártok közt számra a legelső, ily imminens kérdésben, a melyről azt állítja a kormány, hogy szocziálpolitikai háttere van, mely ha helyesen szerkesztetik és helyesen léptetik életbe, a legalsó néprétegek terhein könnyítene, ily kérdésben egyet nem ért; hogy egy ily kérdésben, ha egy igen tehetséges és szakértő férfi lép ki a porondra, az -nincs felhatalmazva arra, hogy a párt álláspontját tolmácsolja, hanem saját egyéni véleményét nyilvánítja a ház előtt. Ily körülmények közt azt gon dolom, nem igen alapos a képviselő úrnak az az ellenvetése, midőn a prioritást ebben a kérdésben pártja számára foglalja le, mert én figyelemmel kisértem ezt a mozgalmat, de a függetlenségi párt részéről az utolsó tíz évben a tőzsdeadó behozatalára vonatkozólag egyetlen indítvány sem lett benyújtva, egyetlen határozati javaslat sem lett beadva. Polónyi Géza t. képviselő úrról sziveser. elismerem, hogy ebben a kérdésben határozott állást foglalt el nemcsak itt, de a gazdakon greszszuson is. Neki nagy érdeme van abban, hogy a tőzsdeadó irányában oly nézetek, a melyek megközelítik a többi európai államokban dívó nézeteket, kaptak lábra és terjedtek el Magyarországon is. Barta Ödön t. képviselőtársam, beszédében azt mondja, hogy ez az adó mintegy retorziót képez a tőzsde ellen. Eu erre már közbeszólásként megfeleltem t. képviselőtársamnak, mert ez az adó elméletével és a tudomány álláspontjával is ellenkezik. Mit jelent egy retorzió? A retorzió valamely elkövetett rossz cselekmény büntetése, és czélja, elérni, hogy hasonló cselekmények ne ismételtessenek. Ha ezt az adó elméletére alkalmazom, akkor annak a cselekménynek, mely ellen az adó^ mint retorzió akar érvényesülni, meg kellene szűnnie és vele együtt meg kellene szűnnie az adónak is; de hiszen az adónak nem az a czélja, hogy megszűnjék, hanem hogy fennálljon és minél többet hozzon. Ez tehát inkább számít arra, hogy valamely cselekmény megtörténjék. Ezen adó nemcsak, hogy nem képez retorziót, hanem inkább kedvezmény, mert oly alacsony az adókulcs, és oly nagyok a hézagok, a melyekre rá fogok utalni a részletes tárgyalás folyamán, hogy valóban azon nézeten vagyok, hogy a legszerényebb várakozásnak sem fog ez az adó, mint jövedelem, eleget tenni. Á t. képviselő úr további okoskodásában azt mondotta, hogy ez a törvényjavaslat egy amfibium, mert nem tudjuk, vájjon bélyegilleték-e az, vagy adó s ezt abból következtet', hogy bélyegformában lesz leróva, s hogy minő e tekintetben az osztrák-magyar bank viszonya. A mi az osztrák-magyar bank vonatkozó megjegyzését illeti, a mire nézve különben leszek bátor indítványt is beterjeszteni, az osztrák-magyar bank ép ezen nyomdokon halad, mint a t. képviselő úr, mikor abból a körülményből, hogy ezt az adót bélyegformában róják le, adómentességet köt ki, noha a 93. §. neki csak a bélyegmentességet biztosítja. Ebből tehát arra konkludálni, hogy nem tudjuk, vájjon illeték-e ez, vagy adó: nagyon veszedelmes, különJsen azon szempontból, melyet a t. képviselő úr pártja képvisel, mert ez adja meg a jogczímet az osztrák-magyar banknak, hogy egy őt meg nem illető előnyt kívánjon mitőlünk. Weisz Berthold képviselő úr azt mondotta