Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.
Ülésnapok - 1896-577
577. országos ülés 1900. május 14-én, hétfőn. 131 Rakovszky István képviselő űr a szakaszhoz három rendbeli módosítást adott be. A kérdést tehát akként óhajtom felvenni, hogy a szakasz két részre osztassék úgy, a mint ez a szövegben is római számok által meg van különböztetve. (Helyeslés.) Legelőször fel fogom tenni a szakasz első részének eredeti szövegét, szemben Rakovszky István képviselő úr első módosítványával, úgy azonban, hogy ez nem prejadikál Rakovszky István képviselő úr harmadik módosítványáuak. (Helyeslés.) Azután a szakasz második részét teszem fel, szintén szemben Rakovszky István képviselő úr törlési indítványával. Mindezek megtörténte után végre fel fogom tenni az első rész negyedik bekezdésének eredeti szövegét, szemben Rakovszky István képviselő úr harmadik módosítványával. Hozzájárul a ház a kérdés ily feltételéhez? (Helyeslés.) Ha igen: kérdem, elfogadja-e a ház a törvényjavaslat 6. §-ának első részét, szemben Rakovszky István képviselő úr első módosítványával? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik az eredeti szöveget kívánják elfogadni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténih.) A ház tehát a szakasznak ezen első részét eredeti szövegében fogadta el, szemben Rakovszky Isván képviselő úr módosítványával, a mely mellőztetett. A második részre nézve kérdem, kivánja-e a ház elfogadni a szakasz második részét, szemben Rakovszky István képviselő úr törlési indít* ványával? (Igen! Nem!) Kérem azokat, kik a szakasz második részét elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a szakasz második részét is elfogadja és így Rakovszky István képviselő úr törlési indítványa elesett. Végre felteszem a kérdést, elfogadja-e a ház az első rész negyedik bekezdését eredeti szövegében, szemben a Rakovszky István képviselő úr által beadott és felolvasott módosítványnyal? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik az eredeti szöveget kívánják elfogadni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház eredeti szövegében fogadta el a szakasz negyedik bekezdését és így Rakovszky István képviselő úr harmadik módosítványa is mellőztetett. Következik a 7. §. Perczel Béni jegyző (olvassa a törvényjavaslat 7. §-át). Molnár Antal jegyző: Lukács László pénzügyminiszter! /Lukács László pénzügyminiszteri T. képviseTőház! Ezen paragrafushoz bátorkodom egy csekély módosítványt javasolni, a mely a mondatnak értelmét megvilágosítja, semmi újat nem foglal magában, de szükséges a második bekezdés utolsó mondatának helyes értelmezése szempontjából. A második bekezdés utolsó mondata tudniillik arról intézkedik, hogy a kiszámított hányadnak megfelelő kárpótlás, vagy jutalom mikor utalványoztassék ki az illető mezőgazdasági szeszfőzdéknek. Ez így szól: »Az ekként kiszámított hányadnak megfelelő tétel szerint hektoliterenként, még kijáró jutalom azután az illető mezőgazdasági szeszfőzdéknek kiutalványoztatok.« Én azt hiszem, hogy helyesebb, ha megmondjuk az időpontot preezize, hogy mikor. Bátor vagyok tehát indítványozni, hogy e helyett az »azután« szó helyett tétessék: »az illető termelési időszak lejárta után.« Ez megvilágosítja a törvény intenczióját, ennélfogva bátor vagyok azt elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Buzáth Ferencz jegyzői Rakovszky István! /Rakovszky István: A 7. §. arról szól, hogy~meiy alapból fedeztessék azon kárpótlási összeg, a mely a megváltott kontingensek fejében fizettetik. Tegnapelőtt hallottuk itten, hogy ha hiba történt az irányban, hogy ezt a 40.000 hektolitert meg kell most váltani, ez a hiba valamenyiünket terhel, mivel nem figyeltünk arra, hogy ezen 40.000 hektoliter kárpótlás nélkül legyen átadható azoknak, a kiket megillet. Miután pedig, bárki legyen is a hibás, az az egy biztos, hogy a mezőgazdák nem hibásak, tehát igazságtalan és méltánytalan dolog, hogy a 7. §. ezen szövegezése szerint ezen kárpótlás, a mely 70.000 forintot teszen ki, a mezőgazdáknak kiutalványozott szuperbonifikáczióból vonassék le, a melyet ők az 1899 : XXIV. törvényezikk 1. §-a értelmében a múlt év óta élveznek. A ki ismeri azokat a nehéz körülményeket, a melyek között a mezőgazdasági szeszfőzde van, könnyen megértheti azt, hogy még egy minimális levonás is — pedig a levonás nem lesz olyan nagyon kicsiny — igen érinti azokat a mezőgazdákat, a kiknek szeszárait a szesznagyipar oly alacsonyra szabja meg, hogy Becsesei szemben két, sőt három forint különbözet is létezik. Ennélfogva egy indítványt terjesztek be, a mely azt czélozza, hogy a 7. §. egészen hagyassák ki és helyébe egy új szakasz vétessék fel. Indítványom a következő (olvassa): »Indítvány a 7. §-hoz. A 7. §. kihagyandó ós helyébe a következő szöveg teendő: 7. §. A 6. §. első és második pontja szerint fizetendő összegek az államkincstárt terhelik.* Ajánlom indítványomat a t. háznak elfogadásra. Elnök: Kíván valaki még a szakaszhoz szólani? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr kivan szólani. 17*