Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-577

| 32 577. országos ülés 1900. májas 14-én, hétfőn. Lukács László pénzügyminiszter: T. képviselőház! Sajnálatomra nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a javaslatot elfogadhassam. Semmiféle, méltányossági vagy igazságon alapuló indokot nem Iátok arra, hogy ez a külön teher az államkincstár tehére vétessék át. Hiszen végeredményében úgy sem terhel ez mást, mint az államkincstárt, mert hiszen az államkincstárból adatik az a kétkoronás snper-prémium, a mely a magyarországi mezőgazdasági szeszgyárak előnyét képezi az ausztriai mezőgazdasági szeszgyárakkal szemben, miután ez utóbbiak ilyen külön bonifikáczióban nem részesülnek. Tehát, hogy ezen a jelentékeny kedvezményen kívül, a melyet az államkincstár a mezőgazdasági szeszgyáraknak juttat még ezt a külön bonifikácziót is az államkincstár vegye magára, a mely bonifikáczió és illetőleg áldozat, tisztán és kizárólag a mezőgazdasági szeszgyárak érdekében történik, mert hiszen az ő részükre váltatik meg a kontingens, az ő kontingensük szaporodik ezen megváltott mennyiség által, — azt én részemről nem találnám igazságosnak, és épen azért nem is fogadom el a javaslatot. De különben is meg kell jegyeznem, miután t. képviselőtársam attól tart, hogy ezen levonás által a mi mezőgazdasági szeszgyáraink kedvezőtlenebb helyzetbe jutnának talán, mint az osztrákok, hogy ezen aggályt elháríthatom annyiban, a mennyiben kimutatható, hogy ha ez az egész megváltás bekövetkezik, ha évről-évre szükség volna ezen összegeknek felhasználására, még akkor is igen jelentékeny előnyben maradnak a mezőgazdasági szeszgyárak ezen prémium tekintetében az ausztriai szeszgyárakkal szemben, mert legalább egy koronával magasabb akkor is a magyarországi prémium, mint az ausztriai. Mindezeknél fogva kérem a t. házat, hogy az indítványt mellőzni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A tanácskozás be lévén fejezve, következik a határozathozatal. A szakasz ellen Rakovszky István képviselő úr indítványt adott be, a melyben ezen szakasz kihagyását és helyette az általa felolvasott szöveggel egy új szakasz felvételét hozza javaslatba. Én. tehát a kérdést úgy fogom feltenni, hogy elfogadja-e a ház a szakaszt, szemben Rakovszky István módosításával, természetesen fentartva még mindig a pénzügyminiszter urnak a második bekezdésre tett stiláris naódosítványát. Kérem tehát azokat, a kik a 7. §-t elfogadni kivänják, szemben Rakovszky István kihagy ási és helyettesítési indítványával, szíveskedj ének felállani. (Megtörténik.) A ház tehát a 7. §-t elfogadja. Most tehát a második bekezdésre nézve teszem fel a kérdést. Elfogadja-e ház a szakaszt eredeti szövegében, szemben a pénzügyminiszter azon módosításával, hogy az utolsó sorban az »azután« szó helyett tétessék »az illető termelési időszak lejárata után«. (Nem!) Ha senkisem kívánja azt eredeti szövegében fentartani, a második bekezdés a pénzügyminiszter módosítványával fogadtatik el. Következik a 8. §. Perczel Béni jegyző (olvassa a törvényjavaslat 8. §'át). Buzáth Ferencz jegyző: Visontai Soma! Visontai Soma: T. képviselőház! Sajnálom, hogy Magyarország képviselője, az én igen tisztelt képviselőtársam, Mezei Mór nincsen jelen, (Éljenzés és derültség a baloldalon.) a midőn épen ezt a 8. §-t tárgyaljuk, mert végig hallgatva az ő érdekes felszólalását, és az ő töprengését a liberalizmus veszendőbe menéséről, épen ezzel a szeszkontingens törvényjavaslattal kapcsolatban, szerettem volna tőle megkérdezni, hogy az ő szabadelvüsége különösen ezzel a szakaszszal kapcsolatban, mennyire töpreng, és mennyire fél. Én megértem azt, t. képviselőház, hogy ha egy képviselő azt mondja; én nemcsak a kerületemnek vagyok a képviselője, hanem a parlamentáris hagyományok szerint én az egész országot képviselem. De akkor úgy vélem, a ki ezt mondja, annak azt is át kell éreznie, hogy ebben az ő népképviselői minőségében neki az ország minden társadalmi rétegének érdekeit kell képviselni, fogékonysággal kell bírnia az egész társadalom minden vérlüktetése, minden igénye és minden érdeke iránt. És ha ezt így fogjuk fel, akkor azt hiszem, hogy Mezei Mór t. képviselőtársam, szabadelvűségi irányzatának magyarázata tekintetében is kénytelen lesz konczessziókat tenni, mert én, t. képviselőház, kell, hogy kétségbe vonjam azt", hogy a szabadéivüség éppen abban álljon, hogy csak bizonyos foglalkozások, csak bizonyos társadalmi rétegek, bizonyos társadalmi körök igényeinek kielégítése képviseli a szabadelvtíséget, de hogyha ezzel szemben bármily csekély irányban is ellentmondó állást képvisel valaki, és nem áll be azoknak a körébe és azoknak az érdekszövetségébe, a kik kizárólag és csakis és egyedül bizonyos köröket, bizonyos érdekeket istápolnak itt a parlamentben, azok többé nem szabadelvűek, azok nem bírnak érzékkel a szabadelvűség intézményei iránt, hogy azok intoleransok, vagy klerikálisak politikai szempontból. (Helyeslés a baloldalon.) Mindenesetre különös, t. képviselőház, hogy azok, a kik a túloldalon foglalnak helyet, ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalásánál is elég bátorsággal bírtak, hogy mintegy meggyőző érvként a szabadelvűséget is harczba vitték, a mi annál