Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-576

576. országos ülés 1900. május 12-én, szombaton. 121 meg volt, hogy biztosítva a földnek a maga legitim hasznát, a mely a szeszgyártásból van, más vállalkozó is építhessen főzdét, akkor ez a hátrány a földbirtokosra nézve nem áll be. Ekkor azt is mondottam, hogy igen nagy összeg kell, ha először az épületeket újonnan kell felépíteni és ha másodszor a berendezést is újból kell felállítani, s végre ha forgótőkéről is kell gondoskodni. Erre, t. képviselőház, az összes felszólalók azt mondották, hogy micsoda túlszámítást csináltam én, hiszen az nem felel meg a valóságnak! (Halljuk! Halljuk!) Kijelentem önöknek, hogy én magam személyesen nagyon sok szeszgyár berendezését néztem meg és a miket itt mondtam, azok az ott kapott adatok és számlák alapján voltak Összeállítva. Sőt tovább megyek, a mikor láttam, hogy itt diffikultálják az én számításaimat, még bekértem egy számlát is, de ez kisebb-nagyobb eltéréssel szintén összevágott állításaimmal. Ámde álljunk meg itt egy kissé. Lehet, hogy engem félrevezetett a tapasztalás; lehet, hogy félrevezettek a számadások; azonban itt talán csak e képviselőházban van olyan úr, a ki tavaly azon 58 szeszfőzde közül, mely üzemben van, épített fel egyet. Álljon elő és mondja meg egy is, hogy vájjon nekem van e igazságom, vagy pedig azoknak, a kik ezen berendezések felállítását oly csekély összegbe kerülőnek állítják. Tudom én, t. ház, hogy honnan van ez a differenczia. onnan van, hogy a t. urak azoknak az épületeknek értékét, a melyek náluk már megvoltak és csak esetlegesen átalakították, nem számították be a szeszgyár felállítási költségeibe. Ez azonban igen nagy összeget képvisel, mert nem hiszem, hogy akadjon képviselő, a ki azokra, a miket, én felhoztam, kimutathatná, hogy feleslegesek és bebizonyíthatná, hogy a szeszfőzdeépítésnél malátaraktárra, főzőhelyiségre és erjesztő gépházra és a többire nincsen szükség. Természetes, hogyha valakinek ezen épületei megvannak és szeszgyárt létesít, ezeket le kell számítani. De menjünk tovább, — és itten különösen Rakovszky István t. képviselő úrnak a figyelmét hivom fel, mert ő volt *az, a ki számításaimat többszörösen túlzottnak vette, — és vegyük fel, hogy az az igaz és helyes, a mit ő és többen felhoztak, noha az magában véve is olyan nagy összeg, hogy ennek előteremtésére egy felföldi földbirtokos sem képes. Ha tehát nem engedjük meg a szeszfőzde felállítását vállalkozás alapján, akkor azt a földbirtokost megfosztjuk attól, hogy ennek hasznát élvezhesse. Nézzünk meg egy berendezést, (Halljuk! Halljuk!) és mert szeszt akarunk főzni, menjünk keresztül ennek a proczesszusán. (Halljuk! Halljuk!) Először is a burgonyát, mert arról beszélünk, ma minden szeszfőzdében két és fél óra KÉPVH. NAPLÓ 1896 — 1901. XXIX KÖTET. alatt a Henze-féle forralóban szokták bizonyos nyomás mellett megfő/ni. Legyen szíves a t. képviselő úr akármelyik számla alapján feljegyezni, hogy a Henze-féle forralóra szükség Yan. Majd meg fogom -mondani, ha parancsolják, hogy ez mibe kerül. Igen, de már most azt mondhatja valaki, például Justh Ferencz képviselő úr, minek ez? Lehet azt másképen is végezni. Igaz, ehet, hogyha azt a forral ót nem vasból készítik. (Zaj és mozgás jobbfelöl.) Engedelmet, én ezt részletezni csak azért akarom, hogy bebizouyítsam, hogy én ismerem ennek minden részletét; hogy tudom méltatni, mi a helyes és mi nem, és hogy ne állíthasson senki oda engem, mint olyant a ki meggondolatlanul beszéltem, mikor a költségeket felszámítottam. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak különben meggyőződve lenni, hogy engem tisztán és kizárólag a kisebb birtokososztály érdeke vezetett, mikor ezeket felhozom. (Helyeslés.) Ha a Henze-féle forraló fából állíttatik össze, akkor azt hiszem, mivel igen nagy nyomásra van szükség, a hőfoknak egy része elvész, a mit tetemes tüzelő anyaggal kell pótolni. Ezenkívül méltóztatik tudni, sokkal tovább is kell főzni az anyagot, a mi szintén igen nagy veszteség. Elismerem tehát, hogy ezt a forralót fából is lehet előállítani, de kérdem, helyesli-e ezt az igen tisztelt miniszter vagy államtitkár úr akkor, mikor ezekről a dolgokról, még Wekerle Sándor idején, ki akkor pénzügyminiszter volt, arra, hogy mennyi kára van a mezőgazdasági szeszfőzdéknek szemben az ipariakkal, azt mondták, hogy előttük van a tér és alkalom, tessék a technika vívmányait felhasználni és nem lesznek károsodásnak kitéve. A krumpli megfőtt, már most mit kell tenni. A felforrott és czefrére való burgonyát czefrehütő készülékkel kell hűteni. Ezt, a kik nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel, kis dolognak képzelik, pedig óriási a különbség, ha azt nem csinálják hűtőkészülékkel, mert a hűtő két és fél óra alatt képes a hűtési proczeszszus keresztülvitelére. De most már most nézzük, mi történik, ha kézi munkással történik a hűtés, különösen nyáron, a mikor tudjuk, hogy kevésbbé litíl le az a czefre, 240 hektoliter számára legalább kell két ember 6 — 8 órán át, 480 hektoliter számára négy ember hasonló munkaidőre, 720 hektoliter számára pedig már hat ember. Tessék csak azoknak a t. képviselő uraknak, a kik felszámításaimat túlzottnak tartották, tekintetbe venni azt az óriási különbözetet munkaidőben, a mely így előáll addig, a míg a szesz kifözésre jut s azt hiszem, hogy igazságot adnak nekem. Delegyünk egygyel tisztában. Óriási különbség van a közt, ha a hűtés hosszú idő alatt történik, S ha rövid alatt történik. Ha a czefre az úgynevezett híítőbárkában a szabad levegővel 16