Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-576

122 576. országos ülés 1900. május 12-én, szombaton. egyesül, szakemberek tudják, hogy akkor nagyon gyakran megsavanyodik, úgy, hogyha utána nézünk, azt látjuk, hogy az a szegény ember 5, 6, sőt 7 liter veszteséget fog minden hektoliternél szenvedni. Ne vegye tőlem rossz néven a t. képviselőház, hogy- egy kicsit részletesebben foglalkozom ezekkel a dolgokkal, de teszem azért, mert megvallom, büszkeséget helyezek abba, hogy elbigyje rólam mindenki, hogy nem meggondolatlanul csak frázisként álltam itt elő azokkal, a miket felhoztam, hanem azokkal mélyei ben is foglalkoztam és nem rögeszme vezetett, a mint Makfalvay Géza t. barátom ezt előhozni kegyes volt. (Mozgás.) Már most, a mikor a bizonyos fokig lehíítött czefrét vegyíteni kell a malátával, Rakovszky István képviselőtársamat, mint szakembert kérdem, van-e abban különbség, hogyha a zúzás kézerővel végeztetett, vagy valamely géppel? Rakovszky István! De mibe kerülnek a gépek ? Komjáthy Béla: Sorján megyek s nagyon szívesen olvasom fel az adatokat, ámbár konezedáltauj, hogyha félannyiba kerül is a gyár felállítása, mint a mennyit én felszámítottam, még azt sem birja ki az a szegény birtokos osztály. Milyen különbség van abban, hogyha a malátát én czukrosítás végett hozzákeverem a czefréhez, hogy azt így, vagy úgy zúzatom szét? A visszahatás szempontjából az arány 1 :5. Tessék a szegény embernek ezt a szesznyereség szempontjából tekintetbe venni. De már most, a mikor megtörtént, hogy a burgonya össze van törve és a czefre erjedés alá kerül, vagy mikor a szivattyúzás ideje jön, és itt ismét, mint szakemberre Rakovszky István t. képviselőtársamra hivatkozom, milyen a különbség, hogyha kézzel történik a szivattyúzás, vagy gőzerővel? Következik a lepárlás. Milyen különbség van, mikor fakazánban, vagy pedig vörösrézkazánban történik ez, a fűtőanyag és különösen a szesztermelés mennyiségére nézve? Nem akarom ezt tovább folytatni, de egyet mégis felhozok. Mikor a szeszt megnyertük, a szakértőnek tudnia kell, hogy a lepárolásnál mennyi szesz párolog el a levegőbe, s hogy milyen különbséget okoz az, ha a szesz fahordókba helyeztetik, vagy vastartályokba. A fahordóknál sok az elpárolgás, kár azzal nem igen sokat törődni. Bármennyi párolog el, az adót egész mennyiség után meg kell fizetni! Rakovszky István: Az elpárolgásra másfél százalék van! Komjáthy Béla: Engedelmet, az 1899 : XXII. törvényczikk világosan szól. Ha mindezeket a dolgokat figyelembe veszszük: mi a végeredmény? Az, hogy az általam tett számítás túlzott nem lehet; különben pedig álljon valaki itt elő, a ki épített tavaly és czáfoljon meg. Konczedálom, nem is vonom kétségbe, hogy azon modalitások mellett, a milyeneket itt magam is szellőztettem, lehet olcsóbb a berendezés; de ez a berendezés mégis nagyon drága, mert végeredményében sokkal többet emészt fel. De ne vitatkozzunk mi ezen bővebben, hanem ha Rakovszky István képviselő úr kíváncsi, hogy , . . Rakovszky István: A Henze-főző mibe kerül? Komjáthy Béla: . . . megmondom, hogy a négy hektoliteres kerül 1400 forintba. Rakovszky István: Nem lehet, hisz ez háromszoros ár! (Mozgás.) Komjáthy Béla: Engedelmet, 1400 korona! (Derültség.) No de miért soroljam fel a szükséges tárgyakat egyenként? Tegyük fel, hogy felébe kerül, pedig abból ki nem állítják, kérdem, a felföldön van-e olyan birtokos, kinek 200—250 hold földje van, a ki ezt a kiadást magának megengedheti? Tény az, hogy legtöbb esetben, midőn megörökli a birtokot, a telekkönyv — fájdalom -— nem szokott mindig tiszta lenni, sőt sokszor a rossz termés hatása alatt kénytelen maga adósságot csinálni csak azért, hogy családja s az állam iránti kötelezettségeinek eleget tehessen. Az ilyen birtokos bár érzi és tudja, hogy, ha ő ezen a birtokon szeszfőzdét állíthatna, és annak a jövedelmezőségét előmozdíthatná, és anyagilag helyrejöhetne, mit sem tehet. A törvény alapján azt mondják neki: fektess be 10—14—15.000 forintot, pedig egész birtoka nem ér annyit. Nem is kap rá kölcsönt! Mit kell tehát előidézni, hogy biztosítva legyen aunak a birtoknak a haszna ? Azt, hogy vállalat útján is lehessen felállítani a szeszfőzdét (Úgy van! a szélső hátoldalon.) . Már most álljunk meg ennél a tételnél. Az agráriusok a maguk előterjesztésében, a mint látom, azt követelik, hogy a kontingens nem egy személyhez kötött tulajdon, hanem ipari szeszgyáraknál a szeszgyárhoz, mezőgazdasági szeszfőzdéknél pedig a földhöz kötött jog legyen, a mely az ingatlantól el nem választható. Én ezt igy mereven elfogadhatónak nem tartom. A mi elfogadható, az az, hogy a földbirtokos legyen az, a kinek igénye van a kontingenshez, nem a szeszfőzde. A melyik perczben biztosítva van a szeszfőzés úgy, hogy azt a birtokos ki nem játszhatja, akkor minden irányban biztosítva van az az állapot is, a melyet előidézni akarunk, hogy az a birtok a szeszfőzdének úgy a moslékjában, mint a trágyájában részesülvén, jövedelmezővé váljék. Igaz, hogy azért, hogy határozati javaslatomat beadhassam, ezek elmondásának szüksége fenn nem forgott, mert — fájdalom,"— tudom, hogy sikert nem érek el; de kötelességet telje-