Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.
Ülésnapok - 1896-576
116 576. országos ülés 1900. május 12-én, szombaton. kérdéssel, a mely ma nincsen napirenden, mondom, nagyon megfontolandó lesz, hogy egyáltalában czélszeríí-e, helyes-e a monopol-rendszerre áttérni, és hogy ugyanazon eredményeket, a melyeket a monopólium útján elérhetnénk, nem érhetjük-e el sokkal egyszerűbb eszközökkel és az államra nézve sokkal kevesebb koczkázattal ? Ezzel azonban nem kívánok most foglalkozni, mert hiszen a t. képviselő úr is csak mint eszmét vetette fel, nem pedig mint konkrét propozicziót. De konkrét kérdés az, a melyet úgy ő, mint Makfalvay Géza t. képviselő űr is felvetettek, hogy miért vonunk el a kisajátítás esetében a mezőgazdasági szeszgyáraktól kontingenst a 960 hektoliteren felüli mennyiségből. Erre nézve, t. képviselőház, először is azt kell mondanom, hogy ez az egész levonás, a mely a mezőgazdasági szeszgyárakra esik, elenyészően csekély. A dolog úgy áll, hogy az a mennyiség, a mely levonás alapját képezi, a mezőgazdasági és az ipari kontingensnél összesen 296.000 hektoliter. Ez képezi a levonás alapját. Ha már most ebből a mennyiségből a 3000 hektolitert levonjuk, akkor l-01°/o az, a mi minden egyes hektoliterre, mint levonás esik. Tehát, hogy példával illusztráljam a levonás mennyiségét, ha egy a jövőben alakuló, vagy ma fennálló, legnagyobb kontingenssel biró szeszgyárnak, a mely 1508 hektoliter kontingenssel bir, 960 hektoliteren felüli kontingens részéből a levonás eszközöltetik, ez évenként vagy kampagneonként h 1 /* hektolitert, tehát hét esztendő alatt 38 hektolitert veszít, úgy, hogy az az 1508 hektoliter kontingenssel biró gyár, ha semmi más kontingens nem állana rendelkezésére, ha az egészet innen kellene levonni, hét esztendő alatt 38 hektolitert veszítene a kontingensből. Vagyis 3000 hektoliternek kéthetedét kell évente levonni a mezőgazdasági gyárak kontingenséből, s így évenként az összes mezőgazdaságiaknak levonása 856 hektolitert tesz, a mi 560.000 hektoliterrel összehasonlítva, valóban igen csekély mennyiség. De ezenkivííl elvi fontossággal bir az, hogy bevigyük az expropriáczió eszméjét a törvénybe a nagyobb mezőgazdasági szeszgyárakkal szemben. Elvi fontossággal bir pedig azért, mert csak így, ezen az alapon leszünk képesek jövőre a szeszipar deczentralizáczióját keresztül vinni, ha egyszer a törvénybe be van iktatva az az elv, hogy ezen deczentralizáczió kedvéért, ha szükséges, a nagyobb mezőgazdasági szeszgyárak is kell, hogy áldozatot hozzanak. A mi az érdekeltek felszólalásait illeti, e tekintetben nagyon jellemző az, hogy két homlokegyenest ellentétes beadvány van kezemben, ugyanazon érdekcsoport köréből. Míg ugyanis folyó évi április 2-án az országos magyar gazdasági egyesület egy beadványt intézett hozzám, a melyben azt kéri, hogy bizonyos nagyságon túl levő gyáraktól azok törzskontingensének kisajátítása vétessék foganatba, tehát egyenesen a törzskontingens kisajátításának eszméjét veti fel, és mint kívánalmat állítja oda: addig egy hónappal később, vagyis május 6-án érkezett kérésében a mezőgazdasági szesztermelők országos egyesülete épen az ellenkező álláspontra helyezkedik és perhorreszkálja a kisajátítás eszméjének a törvénybe való beigtatását. A mint tehát ebből látható, e kérésnek elvi alapja nincs. Ezek után, nem akarván a ház becses türelmét továbbra igénybe venni, (Halljuk!) arra kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A tanácskozás be van fejezve. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Elfogadja a ház? (El!) ' A törvényjavaslat átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Öt perezre az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést folytatjuk. Következik az általánosságban elfogadott törvényjavaslat részletes tárgyalása. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét; észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa az 1. §-t). Lukáts Gyula jegyzői Kálmán Károly! í Kálmán Károly: T. képviselőház! Az 18ÖF7~XXII. törvényezikk, valamint az 1899 : XXIV. törvényezikk némely határozmányainak módosításánál előbbi beszédem folyományaként kívánatosnak tartom azon módosítást, hogy a kisgazdáknak és kistermelőknek érdekében terményeiknek értékesíthetése végett a kis üstökben való kifőzés lisztes anyagokból is engedtessék meg. Miért is a következő módosítást vagyok bátor beterjeszteni (olvassa): »Utasítsa a ház a kormányt, nyújtson be törvényjavaslatot, mely a kisgazdáknak, illetőleg kistermelőknek a szeszfőzést kis üstökben lisztes anyagból is megengedi.« Elnök* A képviselő úr maga is felolvasván határozati javaslatát, annak felolvasása ujabban nem szükséges. A szakaszokhoz senkisem kivan szólni? A miniszter úr kivan szólani. jLukács László pénzügyminiszter: T. ház! t^sák annyit kívánok megjegyezni, hogyha még helyesnek tartanám is ezen indítványt, pedig nem tartom annak, mert annak idején mikor a szeszadótörvéuyt tárgyaltuk, részletesen, adat-
