Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.

Ülésnapok - 1896-555

86 555. országos ülés 1900. múrczius 21»én, szerdán. fem volna ezt a kultuszminiszter úr, vagy az államtitkár úr ajkairól hallani. Azonban ezúttal arról, hogy hol helyeztessék el a harmadik egyetem, szólani nem kívánok azért, mert mindenekelőtt a kormánynak elvi megállapodása dönt abban a tekintetben, hogy vájjon egyáltalában akar-e felállítási harmadik egyetemet, vagy nem? Akkor majd, ha az elvi megállapodás e tekintetben meg lesz, a mit én a jövő évi költségvetés megállapítása alkalmából remélek, akkor majd hozzászólok a tárgyhoz. Egyet azonban már most is szíves figyelmükbe ajánlok, és ez az, hogy ha Magyarország államterületét nyugatról keletre egy diagonális által két részre osztjuk, akkor egyedül a pécsi püspöki jogakadémia esik a diagonälis alá és 11 főiskola mind a dioganális fölé. Én ez ügyben ezúttal többet mondani nem akarok, de azt hiszem, hogy ezen konszideráezió a harmadik egyetem felállításának kérdését tetemesen megkönnyíti. A költségvetést elfogadom. (Általános helyeslés.) Molnár János jegyző : Berzeviczy Albert! Berzeviczy Albert: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, én elég ritkán veszem igénybe felszólalásommal a t. ház becses figyelmét, (Felkiáltások: Elég kár ! Halljuk T Halljuk !) s ezért talán meg lesz engedve, hogy daczára annak a törekvésnek, hogy a már hosszúra nyúló költségvetési vita mielőbb bevégeztessék, elmondhassam észrevételeimet a közoktatásügyi tárcza költségvetésében és az erre vonatkozó kormányjelentésben élénkbe táruló legfontosabb kérdésekre, valamint a vita folyamán felszínre hozottakra nézve, (Halljuk! Halljuk!) lévén ezek mind olyan kérdések, a melyekkel nekem meglehetősen sok módom volt foglalkozni. A költségvetésnek során haladva, először is néhány észrevételt kívánok tenni a közoktatásügyi tárcza központi kiadásai körében felvett egy tételre mely az University extension intézményének Magyarországban való meghonosítására vonatkozik. Nagyon örvendetesnek találom, hogy az igen tisztelt vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, a kinek éber figyelmét a tanügyi téren semmi egészséges és fontos mozgalom és mozzanat el nem kerüli, programmjába felvette azt, hogy az University extension név alatt ismeretes és ma már Európaszerte elterjedt törekvést Magyarországon is meghonosítsa; azt a törekvést, mely az egyetemi tanítást népszerűsítve, az egyetem körén kivtíl terjeszteni és a népbe bevinni igyekszik, és a mely a felnőttek oktatásának vezetését az egyetemekre kívánja bízni. A t. közoktatásügyi miniszter úr ezt, ismétlem, költségvetése szerint a maga programmjába felvette, és az annak megvalósítására szükséges anyagi eszközöket, habár egyelőre szerény mértékben is, a költségvetésbe beállította. Sajnálatos azonban, hogy ezzel a czéllal és ezzel az eszmével szemben a budapesti tudomány egyetem eddig nagyon kevés aktív érdeklődést tanúsított, és hogy általában az egyetemek az Unversity extension megvalósításának munkatervénél, mint látszik, a szabad liczenmot, mely, habár szerény eszközökkel is, de igen dicséretes eredménynyel működik egy pár év óta a fővárosban, egészen mellőzni szándékoznak. Én azonban azt hiszem, és remélem, hogy a t. közoktatásügyi kormány a maga programmjának megvalósítására meg fogja keresni és találni az eszközöket minden nehézségek daczára; ha másképen nem, akkor ő maga fogja felkeresni és helyükre állítani azokat a közegeket, melyek annak az akeziónak a vezetésére szükségesek. Az egyetemek és a műegyetem elhelyezése tekintetében a mostani vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak igen nagy érdemei vannak; ő az egyedül helyes módon oldotta meg a budapesti egyetem központi épülete elhelyezésének kérdését akkor, mikor azt ugyanazon helyen építtette fel, a melyen azelőtt állott. Igaz ugyan, hogy ezzel a theológiai, jogi- és filozófiai elméleti szakoknak jövőben való végleges elhelyezése talán még nem nyert megoldást, és hogy végre is a kormány nem fog elzárkózhatni az elől, hogy a központi egyetem és a papnöveldéi szeminárium szomszédságában lévő épületeket is kisajátítsa úgy, a hogy ez a párisi Sorbonne-nál történt. Elismerem, hogy ez nem égető szükség, de azt hiszem, hogy minél későbben fog ez megtörténni, annál nagyobb árt kell majd fizetni érettük. A műegyetemnek a Lágymányosra áthelyezésével megüresedő helyiségek, valamint ez az országház is, nézetem szerint is, arra lesznek hivatva, hogy a Nemzeti Múzeumból kiszoruló természetrajzi gyűjtemények befogadására szolgáljanak. Csak ez lehet a Nemzeti Múzeum helyisége kérdésének végleges megoldásn, a mely lehetővé fogja tenni azt, hogy a Nemzeti Múzeum teljesen és tisztán a magyar haza és nemzet történelmi múzeumává váljék. (Helyeslés jobbfelöl.) A kolozsvári egyetem építkezésének ügye is igen szépen halad előre és szépen fejlődik ennek az egyetemnek a népessége, a tanulói létszám úgy, hogy ma már mindenki tisztában lehet azzal, hogy a kolozsvári egyetem nem pusztán partikuláris érdek kielégítésére szolgáló eszköz, a minek eleinte néhányan hitték, hanem a nemzeti kultúrának kiváló fontosságú és horderejű tényezője. (Helyeslés.) Ennek az egyetemnek fejlődése és felvirágozása legfényesebb czáfolata annak a kényelmes szkepszisnek, a melyet néhányan a harmadik egyetem lehetőségére nézve nemcsak fináncziális okokból táplálnak, és a