Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.

Ülésnapok - 1896-553

30 553, országos ülés 1900. már helyén lesz és igen fog örvendeni, ha a t. képviselő úrnak és bárki másnak is a közérdek­ben szolgálatára lehet. (Helyeslés és tetszés.) Bessenyei Ferencz t. képviselő úr felhozta a mezőgazdasági és ipari szeszgyárak kérdését. Megvallom, az ilyen készülőben levő törvény­javaslatok részleteinek tárgyalásábau őt követni nem szándékozom, (Helyeslés.) mert azt hiszem, semmi irányban sem volna helyes valamely pre­judicziumot teremteni. (Élénk helyeslés.) Annyi bizonyos, hogy minél előrehaladottabb, minél fejlettebb valamely országban a földmívelés, annyival inkább szaporodnak és emelkednek a mezőgazdasági szeszgyárak. (Ügy van! Úgy van!) Elismerem azonban, hogy más jogos érdekekre is tekintettel kell lenni és felette örvendenék, ha a harmonikus megoldás sikerülne. (Élénk helyeslés.) Blaskovics Ferencz, de Popovics Vazul István képviselő úr is sürgette, hogy az általam kiadott s a mezőgazdaságra vonatkozó népszerű mun­kák, a mennyiben lehetséges, idegen nyelvekre is fordíttassanak. Ez elől nem kívánok elzárkózni, mert a kormány álláspontja az, hogy az ország lakóinak gazdasági fejlődésére nemzetiségi különb­ség nélkül egyenlően kell törekedni. (Általános, élénk helyeslés.) Páder Rezső t. képviselő úr határozati javas­latot adott be, a mely szerint a bevándorlás kérdésében (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) sta­tisztikai összeállítást csináljunk, még nedig első sorban felekezetek szerint. Bocsánatot kérek, mi most már nem statisztikával, hanem a dologgal magával foglalkozunk. A belügyminiszter úr kép­viselője, Sélley Sándor miniszteri tanácsos úr már ott jár a vidéken. Különben a határozati javaslatot azért sem fogadhatom el, mert ezt oly beszéd kisérte, a mely gyűlöletes szint ad neki, már pedig minden gyűlöletes érzéstől a beván­dorlási ügyet távol kivánom tartani. (Élénk helyeslés.) Székely György t. képviselő úr, de már régebben Beksics Gusztáv képviselő úr is sür­gette, hogy a sepsiszentgyörgyi méntelep a székely földön maradjon, E méntelep roszszúl volt el­helyezve, mert csak szűk terűlet állott rendel­kezésére. Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy mindent elkövetek, hogy a mennyiben lehetséges lesz megfelelő terűletet találni, a méntelep ott maradhasson, mert azt tartom, hogy a székely földről nem eltávolítani, de ha lehet, oda vinni kell az intézményeket. (Általános helyeslés.) Bernát Béla t. képviselő úr szakszerű beszé­déhen sokat foglalkozott a szőlészet ügyével és erre kitértek Ágoston József és Blaskovics Ferencz képviselő urak is. Az idő előrahaladott­ságára való tekintettel ezekre részletesebben nem terjeszkedem ki, esak tudatni kivánom a t. ház­márczitis 19-é% hétfőn. zal, hogy a szőlészeti kísérleti állomást felállí­tottam, (Halljuk t Halljuk!) és hogy annak meg­felelő kísérleti tér álljon rendelkezésre, 10.000 négyszögöl terűletet szereztem, terveket készít­tetek és oly szőlészeti kísérleti állomást fogunk felállítani, a mely a szőlészet és borászat min­den ágára kiterjeszkedik, (Helyeslés.) és mond­hatom, oly állomás lesz, a mely a maga nemé­ben párját fogja keresni. (Élén helyeslés.) Báró Solymossy Lajos, de Popovics Vazul István képviselő úr is utaltak az erdőtörvény némely intézkedéseinek egyoldalú végrehajtására. Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy bármily nagy súlyt helyezek is az erdőállomány sértet­len fentartására, azt tartom, hogy ugyanoly súlyt kell helyezni az állattenyésztés megvédésére is, és ennélfogva ily irányban szándékozom eljárni. (Helyeslés jobbfelöl.) Marjay Péter és Piukovich József képviselő urak a gazdasági női oktatást sürgették. E téren is munkálkodunk már. Legutóbb felállíttatott Széchényben a női tejgazdasági iskola és ez gyakorlatinak bizonyiílt. Barta Ödön képviselő úr a felső oktatás reformját sürgette. Neki azt felelhetem, hogy Vörös és Linhardt tanárokat külföldre küldtem ki, hogy nekem a legújabb eredményekről refe­ráljanak ; jelentéseiket ki fogom nyomatni, és szaktanácskozás elé fogom bocsátani a kérdést. (Helyeslés.) Szentpály Jenő képviselő úr Ugocsamegye gazdasági érdekeinek emelését sürgette. Sürgeti az állattenyésztés emelését, a népszerű felolva­sásokat, valamint azt, hogy a szőlőtelepítésre nagyobb gondot fordítsunk. Én Ugoesa vármegye iránt a legnagyobb érdeklődéssel viseltetem, de egy kérésem van az ugocsamegyeiekhez és ez az, hogy elsősorban ők maguk is érdeklődjenek saját dolgaik iránt (Tetszés jobbfelöl.) és a mint az ország egyéb megyéi tudtak gazdasági egye­sületeket létesíteni, legyenek szívesek ők is gazda­sági egyletet alkotni és én kilátásba helyezem, hogy erőm szerint azt támogatni fogom. (Helyes­lés jobb/elől.)" 1 És most áttérek gróf Tisza István igen tisztelt képviselő úr nagyérdekű beszédére. Az idő rövidsége azonban nem engedi, hogy ezen beszéddel érdeme szerint behatóan foglalkozzam, csak röviden vagyok bátor tehát annyit jelezni, hogyha az igen tisztelt képviselő úr attól tart, hogy a telepítési akczió a korlátolt eszközök miatt mérsékelt sikerre vezethet, akkor figyel­mébe ajánlom azt, hogy az ily akcziókat nem szabad néhány év után megítélni. Az olyan állami akczió, mint a telepítés, csak a nemzetek élete szerint bírálandó meg. Nem kelt azt várni és nézni, hogy megérjük-e mi az akczió gyümöl­csét, mert ha mi nem érjük meg, megérik az egy-

Next

/
Thumbnails
Contents