Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.
Ülésnapok - 1896-553
553. országos ülés 1900. ntárczins 19-én, hétfőn. m a földmivelésügyi tárcza költségvetését általánosságban elfogadom. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kiván-e még valaki szólani? (Nem!) ..,._. Ha nem, úgy a vitát bezárom. - A földmivelésügyi miniszter úr kivan szólam. (Halljuk! Halljuk!) Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. ház! Mindenekelőtt reflektálni kívánok Rohonczy Gedeon t. képviselő urnak a búza sikértartalmáról szóló nyilatkozatára. Es itt megjegyzem, vonatkozással a minapi felszólalásomra, hogy én nemcsak magam tartottam szükségesnek, hogy felszólaljak, hanem felszólalásomat szükségesnek tartotta t. barátom a kereskedelemügyi miniszter úr is, még pedig azért, mert az ő beszédének olyan értelmet tulajdonítottak, a mely tőle egészen távol állott, és a melyet helyreállítani szükséges volt. (Helyeslés.) Én akkor azt a nyilatkozatot tettem, hogy ebben a kérdésben a legnagyobb nyíltsággal fogok eljárni. Hogy ennek megfeleltem, mutatja az, hogy dr. Kossutány Tamás a kisérletügyi állomás vezetője és elismert nevű tanár, az ő tanulmányát a búza és liszt sikértartalmáról már a szombati napon közzétette, és az úgy a »Magyar Nemzetben«, mint a »Köztelek«-ben is megjelent:. Ne méltóztassék tehát azt gondolni, hogy elemzések, kísérletek nem történtek és nem történnek, de bizonynyal méltóztatnak méltányolni azt, hogy ezek akkor tétetnek közé, mikor a közzétételre szükség van. A jelen eset például bizonyítja, hogy milyen hasznos volt, hogy azonnal ezen összeállítást közzé lehetett tenni. Itt csak röviden vagyok bátor egy pár mondatot felolvasni az említett dolgozatból. (Halljuk! Halljuk !) Az igen tisztelt képviselő úr hivatkozott arra, hogy a búza sikértartalma nedves és rossz esztendőkben kisebb lehet. Tökéletesen igaza van, s ezért a búza sikértartalmát egy esztendőből megítélni nem lehet. Erre nézve Kossutány tanár a következőket mondja (olvassa): »Ezen számok utolsói tényleg azt mutatják, illetőleg látszanak mutatni azt, hogy az utolsó években a magyar búza fehérje, tehát sikértartalma csökkent volna. Ezen látszólagos csökkenés okára rögtön rájövünk, ha az 1895. és 1899. év időjárási viszonyait tekintjük. Mindkét évről tudjuk, hogy a nyár hüvős volt, s hogy ezen évek nedvességük által tűntek ki; bizonyítják a következő adatok : Magyaróváron esik több mint 30 év megfigyelése szerint 567*6 méter„ mázsa eső és csapadék, 1895-ben esett pedig 738 métermázsa, 1899-ben 715 métermázsa, tehát jelentékenyen több, mi pedig köztudomás szerint a búza súlyára és fehérje tartalmára nagy befolyással bír. A ki ezen számokból mégis azt akarná következtetni, hogy a magyar búzák sikértartalma tényleg alább szállván, az orosz, román és amerikai búza által háttérbe szoríttatott, azokat a Balland által közölt adatokra utalom, a melyek szerint a sok ezer métermázsából vett minták azt mutatták, hogy például 5 millió orosz búza átlaga csak 15-58°/o maximumot, 1082°/o minimumot mutatott, melyek valószínű közepe 13*15°/o-ra tehető, a többiek átlagai sorjában: román búza 11 '39%, amerikai lQ-37°/b. Ezek szerint nem czélzatosan összeválogatott számok, de az egész irodalomban található összes adatok összehasonlítása után a leghatározottabban kimondhatjuk, hogy a magyar búza jóval több fehérjét, tehát sikert tartalmaz, mint a külföldi búzák, úgy anyira, hogy fehérje érték tekintetében 90" 18 kilogramm átlagos magyar búza annyit ér, mint 100 kilogramm átlagos külföldi búza és 100 kilogramm átlagos magyar búzával 110*88 kilogramm átlagos külföldi búza vehető egyenértékűnek.* De van egy igen érdekes megjegyzés még az értekezés végén^ melyet a t. ház figyelmébe különösen ajánlok. (Halljuk! Halljuk! Olvassa)]: » Végűi még csak azt hozom fel, hogy nem régiben összeállítottuk a magyaróvári mezőgazdasági vegykisérleti állomáson évtizedek óta megvizsgált sok százra menő takar mányi vizsgálatok eredményeit, s ezt egybevettük a külföldi takarmányvizsgálatok eredményeivel; ezen értekezés sajtó alatt van s rövid időn fog napvilágot látni a Kisérletügyi-Közlemények hasábjain és ezek egyértelműleg azt mutatják, hogy minden magyar takarmány-féle magasabb protein tartalommal bir, mint a megfelelő külföldi takarmány«. (Élénk helyeslés és tetszés.) A mint ígértem is, az egész tudományos összeállítás, még pedig különböző nyelvekon meg fog jelenni, (Élénk helyeslés.) és a t. ház tagjai közt is ki fog osztatni. (Helyeslés.) Új kísérleti állomást nem szükséges felállítani; mert a meglevő kísérleti állomások a tudomány igen magas fokán állnnak. (Élénk helyeslés.) Nagyon kérem a t. ház tagjait, méltóztassanak azokat megtekinteni. Bátran tehetem hozzá, hogy a külfölddel versenyezhetnek. (Élénk helyeslés.) Hanem abban tökéletesen igaza van Rohonczy Gedeon képviselő úrnak, hogy a meglevő kísérleti állomásoknak erre a kérdésre különös és állandó figyelmet kell fordítaniok. (Élénk helyeslés.) A t. képviselő úr felhozta a szőlő-értékesítés kérdését is és panaszt tett a berlini konzulátus eljárása ellen. Én magamnak ez ügyről alapos informácziót fogok szerezni, addig, kérem, méltóztassanak iiéletöket függőben tartani. (Helyeslés.) Különben, mint már jelezni szerencsém volt, épen a kezdeményezésemre behozatott a külföldi szaktudósítók rendszere. (Helyeslés és tetszés.) A berlini szaktudósító néhány nap múlva
